Ennyi magyar tervezett nyaralást itthon és külföldön is

2020. 08. 17., 13:45

A GLAMI online divatáru kereső felmérése szerint a nyári hónapokban elsősorban a szabadság eltöltésének módja és az iskolakezdés határozzák meg a ruházati- és divatcikkekre költött összeget. Ebben az évben a magyarok 44 százaléka úgy döntött, hogy otthon marad, a válaszadók 34 százaléka csak azt vásárolja, ami feltétlenül szükséges. A legtöbb szülő 20-50 ezer forintot tervez költeni gyermekei iskolai taneszközeire és ruházatára.

A GLAMI kutatása szerint 2020-ban a magyarok 48 százaléka tölti a nyári szabadságát belföldi vagy külföldi utazással, 44 százalék döntött úgy, hogy ebben az évben inkább otthon marad, illetve 8 százalék még bizonytalan volt a kérdésben a júliusban készült felmérés időpontjában. A megkérdezettek 4 százaléka tervezett külföldi nyaralást és további 4 százalék válaszolta, hogy külföldön és belföldön is nyaral.

A kutatás szerint a nyaraláshoz kapcsolódóan idén a válaszadók 40 százaléka tervezte új divattermékek vásárlását: 34 százalék csak akkor vásárolna valamit, ha feltétlenül szükséges, 27 százalék az alapdarabokból vásárol újat (fürdőruhát, papucsot), és 13 százalék gondolkodik új, összeillő darabok keresésében. A megkérdezettek 8 százaléka nem tervezett új divatcikket vásárolni az idei nyaralásra.

A kutatás a nyaraláshoz kötődő tervek mellett a szeptemberi munka és iskolakezdéshez kapcsolódó szezonális vásárlási szokásokra is rákérdez. A válaszok alapján 24 százalék a nyár végi árleszállítások idején próbál meg minél több szükséges ruhadarabot beszerezni az őszi időszakra, 12 százalék inkább megvárja az új kollekciókat, a többség számára (54 százalék) azonban kevésbé fontos a szezonalitás, ők elsősorban akkor vásárolnak, ha jó áron találnak egy megfelelő ruhadarabot.

A nyár vége az iskolakezdéshez kapcsolódó ruházati cikkek és taneszközök beszerzésének időszaka is, a kutatás szerint a magyar szülők 89 százaléka tervez vásárolni gyermekeinek valamit az új tanévre. A megkérdezettek 64 százalékának a bevásárlólistáján szerepelnek az iskolai taneszközök és 57 százalék tervez valamilyen sportruházatot vásárolni. Taneszközre és gyermekruházatára a szülők többsége (59 százalék) 20-50 000 forintot tervez költeni, 20 százalékuk 50-100 000 forintot, 13 százalék kevesebb, mint 50 000 forintot, 7 százalék pedig 100 000 forint feletti összeget szán erre a célra.

A különböző lábbelik fontos kiadási tételt jelentenek a családok számára, a többség tervez a gyerekeknek valamilyen cipőt vásárolni, legyen szó akár utcai cipőről (55 százalék) vagy sportcipőről (54 százalék). A bevásárlólistákon jellemzően szerepel még az új iskolatáska (27 százalék) és az iskolai egyenruha (5 százalék) is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-12 15:30:00
Balogh László, Balogh Zoltán és Kis Roland cukrászmesterek (Kézműves Cukrászda, Gyula) alkotása, a Bíborfehér fantázianevű torta viselheti idén a Magyarország Tortája 2026 címet. Magyarország Cukormentes Tortája Puchovszki Alena, Pethő Gábor és Vadócz Jenő (Promenád Kávéház, Balatongyörök) „Szilvafácska” nevű tortája lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS