Ennyi magyar tervezett nyaralást itthon és külföldön is

2020. 08. 17., 13:45

A GLAMI online divatáru kereső felmérése szerint a nyári hónapokban elsősorban a szabadság eltöltésének módja és az iskolakezdés határozzák meg a ruházati- és divatcikkekre költött összeget. Ebben az évben a magyarok 44 százaléka úgy döntött, hogy otthon marad, a válaszadók 34 százaléka csak azt vásárolja, ami feltétlenül szükséges. A legtöbb szülő 20-50 ezer forintot tervez költeni gyermekei iskolai taneszközeire és ruházatára.

A GLAMI kutatása szerint 2020-ban a magyarok 48 százaléka tölti a nyári szabadságát belföldi vagy külföldi utazással, 44 százalék döntött úgy, hogy ebben az évben inkább otthon marad, illetve 8 százalék még bizonytalan volt a kérdésben a júliusban készült felmérés időpontjában. A megkérdezettek 4 százaléka tervezett külföldi nyaralást és további 4 százalék válaszolta, hogy külföldön és belföldön is nyaral.

A kutatás szerint a nyaraláshoz kapcsolódóan idén a válaszadók 40 százaléka tervezte új divattermékek vásárlását: 34 százalék csak akkor vásárolna valamit, ha feltétlenül szükséges, 27 százalék az alapdarabokból vásárol újat (fürdőruhát, papucsot), és 13 százalék gondolkodik új, összeillő darabok keresésében. A megkérdezettek 8 százaléka nem tervezett új divatcikket vásárolni az idei nyaralásra.

A kutatás a nyaraláshoz kötődő tervek mellett a szeptemberi munka és iskolakezdéshez kapcsolódó szezonális vásárlási szokásokra is rákérdez. A válaszok alapján 24 százalék a nyár végi árleszállítások idején próbál meg minél több szükséges ruhadarabot beszerezni az őszi időszakra, 12 százalék inkább megvárja az új kollekciókat, a többség számára (54 százalék) azonban kevésbé fontos a szezonalitás, ők elsősorban akkor vásárolnak, ha jó áron találnak egy megfelelő ruhadarabot.

A nyár vége az iskolakezdéshez kapcsolódó ruházati cikkek és taneszközök beszerzésének időszaka is, a kutatás szerint a magyar szülők 89 százaléka tervez vásárolni gyermekeinek valamit az új tanévre. A megkérdezettek 64 százalékának a bevásárlólistáján szerepelnek az iskolai taneszközök és 57 százalék tervez valamilyen sportruházatot vásárolni. Taneszközre és gyermekruházatára a szülők többsége (59 százalék) 20-50 000 forintot tervez költeni, 20 százalékuk 50-100 000 forintot, 13 százalék kevesebb, mint 50 000 forintot, 7 százalék pedig 100 000 forint feletti összeget szán erre a célra.

A különböző lábbelik fontos kiadási tételt jelentenek a családok számára, a többség tervez a gyerekeknek valamilyen cipőt vásárolni, legyen szó akár utcai cipőről (55 százalék) vagy sportcipőről (54 százalék). A bevásárlólistákon jellemzően szerepel még az új iskolatáska (27 százalék) és az iskolai egyenruha (5 százalék) is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS