Ennyi magyar tervezett nyaralást itthon és külföldön is

2020. 08. 17., 13:45

A GLAMI online divatáru kereső felmérése szerint a nyári hónapokban elsősorban a szabadság eltöltésének módja és az iskolakezdés határozzák meg a ruházati- és divatcikkekre költött összeget. Ebben az évben a magyarok 44 százaléka úgy döntött, hogy otthon marad, a válaszadók 34 százaléka csak azt vásárolja, ami feltétlenül szükséges. A legtöbb szülő 20-50 ezer forintot tervez költeni gyermekei iskolai taneszközeire és ruházatára.

A GLAMI kutatása szerint 2020-ban a magyarok 48 százaléka tölti a nyári szabadságát belföldi vagy külföldi utazással, 44 százalék döntött úgy, hogy ebben az évben inkább otthon marad, illetve 8 százalék még bizonytalan volt a kérdésben a júliusban készült felmérés időpontjában. A megkérdezettek 4 százaléka tervezett külföldi nyaralást és további 4 százalék válaszolta, hogy külföldön és belföldön is nyaral.

A kutatás szerint a nyaraláshoz kapcsolódóan idén a válaszadók 40 százaléka tervezte új divattermékek vásárlását: 34 százalék csak akkor vásárolna valamit, ha feltétlenül szükséges, 27 százalék az alapdarabokból vásárol újat (fürdőruhát, papucsot), és 13 százalék gondolkodik új, összeillő darabok keresésében. A megkérdezettek 8 százaléka nem tervezett új divatcikket vásárolni az idei nyaralásra.

A kutatás a nyaraláshoz kötődő tervek mellett a szeptemberi munka és iskolakezdéshez kapcsolódó szezonális vásárlási szokásokra is rákérdez. A válaszok alapján 24 százalék a nyár végi árleszállítások idején próbál meg minél több szükséges ruhadarabot beszerezni az őszi időszakra, 12 százalék inkább megvárja az új kollekciókat, a többség számára (54 százalék) azonban kevésbé fontos a szezonalitás, ők elsősorban akkor vásárolnak, ha jó áron találnak egy megfelelő ruhadarabot.

A nyár vége az iskolakezdéshez kapcsolódó ruházati cikkek és taneszközök beszerzésének időszaka is, a kutatás szerint a magyar szülők 89 százaléka tervez vásárolni gyermekeinek valamit az új tanévre. A megkérdezettek 64 százalékának a bevásárlólistáján szerepelnek az iskolai taneszközök és 57 százalék tervez valamilyen sportruházatot vásárolni. Taneszközre és gyermekruházatára a szülők többsége (59 százalék) 20-50 000 forintot tervez költeni, 20 százalékuk 50-100 000 forintot, 13 százalék kevesebb, mint 50 000 forintot, 7 százalék pedig 100 000 forint feletti összeget szán erre a célra.

A különböző lábbelik fontos kiadási tételt jelentenek a családok számára, a többség tervez a gyerekeknek valamilyen cipőt vásárolni, legyen szó akár utcai cipőről (55 százalék) vagy sportcipőről (54 százalék). A bevásárlólistákon jellemzően szerepel még az új iskolatáska (27 százalék) és az iskolai egyenruha (5 százalék) is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS