Ennyi magyar tervezett nyaralást itthon és külföldön is

2020. 08. 17., 13:45

A GLAMI online divatáru kereső felmérése szerint a nyári hónapokban elsősorban a szabadság eltöltésének módja és az iskolakezdés határozzák meg a ruházati- és divatcikkekre költött összeget. Ebben az évben a magyarok 44 százaléka úgy döntött, hogy otthon marad, a válaszadók 34 százaléka csak azt vásárolja, ami feltétlenül szükséges. A legtöbb szülő 20-50 ezer forintot tervez költeni gyermekei iskolai taneszközeire és ruházatára.

A GLAMI kutatása szerint 2020-ban a magyarok 48 százaléka tölti a nyári szabadságát belföldi vagy külföldi utazással, 44 százalék döntött úgy, hogy ebben az évben inkább otthon marad, illetve 8 százalék még bizonytalan volt a kérdésben a júliusban készült felmérés időpontjában. A megkérdezettek 4 százaléka tervezett külföldi nyaralást és további 4 százalék válaszolta, hogy külföldön és belföldön is nyaral.

A kutatás szerint a nyaraláshoz kapcsolódóan idén a válaszadók 40 százaléka tervezte új divattermékek vásárlását: 34 százalék csak akkor vásárolna valamit, ha feltétlenül szükséges, 27 százalék az alapdarabokból vásárol újat (fürdőruhát, papucsot), és 13 százalék gondolkodik új, összeillő darabok keresésében. A megkérdezettek 8 százaléka nem tervezett új divatcikket vásárolni az idei nyaralásra.

A kutatás a nyaraláshoz kötődő tervek mellett a szeptemberi munka és iskolakezdéshez kapcsolódó szezonális vásárlási szokásokra is rákérdez. A válaszok alapján 24 százalék a nyár végi árleszállítások idején próbál meg minél több szükséges ruhadarabot beszerezni az őszi időszakra, 12 százalék inkább megvárja az új kollekciókat, a többség számára (54 százalék) azonban kevésbé fontos a szezonalitás, ők elsősorban akkor vásárolnak, ha jó áron találnak egy megfelelő ruhadarabot.

A nyár vége az iskolakezdéshez kapcsolódó ruházati cikkek és taneszközök beszerzésének időszaka is, a kutatás szerint a magyar szülők 89 százaléka tervez vásárolni gyermekeinek valamit az új tanévre. A megkérdezettek 64 százalékának a bevásárlólistáján szerepelnek az iskolai taneszközök és 57 százalék tervez valamilyen sportruházatot vásárolni. Taneszközre és gyermekruházatára a szülők többsége (59 százalék) 20-50 000 forintot tervez költeni, 20 százalékuk 50-100 000 forintot, 13 százalék kevesebb, mint 50 000 forintot, 7 százalék pedig 100 000 forint feletti összeget szán erre a célra.

A különböző lábbelik fontos kiadási tételt jelentenek a családok számára, a többség tervez a gyerekeknek valamilyen cipőt vásárolni, legyen szó akár utcai cipőről (55 százalék) vagy sportcipőről (54 százalék). A bevásárlólistákon jellemzően szerepel még az új iskolatáska (27 százalék) és az iskolai egyenruha (5 százalék) is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 04., 09:04
Az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbitól – a munkanapok számát figyelembe véve – 4,1 százalékkal maradt el az ipari termelés volumene 2024. augusztusban. Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 3,8 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS