Egy vidéki hipermarketet és három szupermarketet modernizált a SPAR

2020. 04. 03., 12:30

A kiskereskedelmi vállalat a közel húszéves dunaújvárosi INTERSPAR áruházát és három – szentendrei, nyírbátori és tamási – szupermarket üzletét újította meg, összesen mintegy 3,3 milliárd forintból. A tavasszal újranyitott üzletek az otthonos, ugyanakkor modern vásárlói élményt kínálják.

„A települési és a vonzáskörzetekben megmutatkozó vásárlóerő-növekedésre figyelve és a folyamatosan változó vásárlói elvárásokat szem előtt tartva alakítjuk a frissen korszerűsített üzleteink profilját, megjelenését és termékpalettáját. Így tettünk a dunaújvárosi INTERSPAR hipermarket, illetve a szentendrei, nyírbátori és tamási szupermarket esetében is. Összesen csaknem 3,3 milliárd forintos beruházás keretében újult meg négy áruház” – mondta Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője.

Úttörőként a SPAR Magyarország honosította meg hazánkban a hipermarket-formátumot. Az első INTERSPAR 25 évvel ezelőtt nyílt meg Győrben, ma már 34 üzlet szolgálja ki a vásárlói igényeket országszerte. Az üzletformátum sikerét a széles árukínálat, a többletszolgáltatások, a jó megközelíthetőség, a családbarát megoldások és a folyamatos modernizáció alapozta meg.

Ennek jegyében korszerűsítették a 2002-ben átadott dunaújvárosi INTERSPAR áruházat is, amit az egyre dinamikusabban növekvő helyi és regionális vásárlóerő és a változó vevői igényeknek történő megfelelés indokolt. A megyei jogú város hipermarket áruházát közel 1,8 milliárd forintból újították meg. A 2020. április 2-án újranyitott üzlet eladóterének egészét modernizálták. Az újranyitott hipermarketben 75 munkatárs segíti a vevők kiszolgálását. A vállalat energiatakarékos és környezetkímélő technológiák kiépítésével biztosította a hűtést és fűtést, illetve a világítást.

Nyírbátor város és vonzáskörzetének lakói hasonlóképpen április 2-tól látogathatják ismét az 563 millió forintból korszerűsített szupermarketet, amelyben 26 munkatárs gondoskodik a kiszolgálásukról. A beltér a SPAR legújabb koncepciója szerinti kialakítást kapott: áttekinthetőbb pékség fogadja a vevőket, amelyhez a kényelmesebb vásárlást elősegítő, alacsony bútorokkal berendezett zöldség-gyümölcs- és pékáru-részlegen keresztül lehet eljutni. Az üzletbe enjoy. kényelmi termékeket kínáló hűtőpultot telepítettek, valamint a pultsoron egy SPAR to Go-nak is helyet biztosítottak.

A Szentendre Pap-szigeti városrészénél álló, 601 millió forintból modernizált szupermarketet ugyancsak április 2-től vehette birtokba a vásárlóközönség. Az áruház homlokzata megszépült, a parkolóját felújították. Az átfogóan újjávarázsolt belső tér komfortosabb vásárlói élményéről olyan átalakítások gondoskodtak. Az önkiszolgáló kasszákkal is ellátott szentendrei, Pap-szigeti szupermarketben 27 munkatárs gondoskodik a vásárlók minőségi kiszolgálásáról.

A tamásiak és a környékbeliek bevásárlását teszi kényelmesebbé és gyorsabbá március 26-tól a modernizált SPAR szupermarket. A 243 millió forintos átalakításnak köszönhetően a bejáratot megújították, az áruház eladóterét felújították: az üzletbelsőbe új csemege-kiszolgálópult és látványpékség került, illetve egy új grillpult is helyet kapott az üzletben. A vásárlókat új önkiszolgáló pénztárgépek segítik, a színvonalas kiszolgálásukról pedig 20 áruházi dolgozó gondoskodik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS