Black Friday: a bankkártya-adatainkat is elveszíthetjük

2018. 11. 21., 14:00

A kifejezetten a Black Friday-ra létrehozott hamis webáruházak hihetetlennek tűnő ajánlatokkal kecsegtetnek. Ha bedőlünk nekik, a bankkártya-adatainkat is megszerezhetik a csalók.

2016-ban a teljes online forgalom 5 százaléka, tavaly pedig már 7,4 százaléka realizálódott a Black Friday-n. A kereskedők mellett a csalók is igyekeznek meglovagolni ezt a hullámot – hívja fel a figyelmet Solymos Ákos, a QADRON szakértője.

A hamis webáruházak az aktuális trendekhez igazodnak: míg nyáron nyaraláshoz és üdüléshez kapcsolódó termékekkel (drónok, kerékpárok, sátrak, kajakok) lepik el az internetet, karácsony közeledtével főleg a játékok, elektronikai cikkek, valamint az okoseszközök a slágerek. A Black Friday is kiemelt időszak számukra, ekkor különböző webshopokon keresztül hihetetlennek tűnő kedvezményekkel kecsegtetnek.

Csábító ajánlatokkal támadnak a hamis webáruházak

Fekete Péntek közeledtével gombamód szaporodnak a hamis webáruházak, amelyek termékeiket az eredeti piaci ár töredékéért, irreálisan alacsony áron kínálják. Az egyik csaló webáruházban nemrég találtunk egy átlagban 140 ezer forintos népszerű építőjáték kastélyt, kb. 21 ezer forintért. Másik jellemző példa egy, a valóságban több mint félmillió forintos fényképezőgép, amely az áruházban szintén 20 ezer forint körül mozog. Vagyis a webáruház félmillió forint kedvezményt ad, sőt, ennyi pénzért még házhoz is szállítják a világ bármely részére. Sajnos vannak, akik ezt el is hiszik. Legyünk résen!” – tanácsolja Solymos Ákos.

Ha gyanúsan olcsó hirdetést látunk, mindig bizonyosodjunk meg arról, hogy nem hamis webáruházból készülünk rendelni. Az ilyen oldalak kinézete nagyon egyszerű, a domain nevet pedig általában pár hete vagy hónapja jegyezték be - sokszor kifejezetten a Black Friday alkalmából, hiszen ezeknek az új portáloknak nincs rossz előélete.

Szintén fontos jel, hogy a regisztrációhoz bármilyen adatot megadhatunk bármilyen mezőben, telefonszámnál például összevissza karaktereket. Ez azért lehet gyanús, mert a valós áruházak törekednek az adattisztaságra, hiszen ha nem jó például a cím, akkor a csomag nem fog odatalálni, ám a hamis webáruházakban a regisztráció után már vásárolhatunk is – ennek viszont nem szabad örülni! Óvatosságra int, ha a webáruház tulajdonosa minden kapcsolati és egyéb adatot elrejt az érdeklődők elől.

A hamis webáruházak elkérik a kártyaadatainkat is – ezt az egyet ellenőrzik, mivel innen jön a „bevétel”, – máshogy nem is lehet fizetni. A kártyáról azonnal levonják a vásárlás összegét, sok esetben pedig a megadott kártyaadatokat el is adják az internetes feketepiacon.  Fizetés után a vásárló az örökkévalóságig várhatja a megvett terméket.

Már a pénzfelvétel sem veszélytelen

Kiemelt időszakokban készpénzfelvétel esetén is legyünk óvatosak. ATM használatkor – főleg forgalmas csomópontokon – mindig ellenőrizzük, hogy csalók nem helyeztek-e fel egy plusz „csőrt”, azaz műanyag előtétet a kártyabeadó nyílásra. Mozgassuk meg finoman a csőrt, és nézzünk körbe az ATM felületén, nincs-e rejtett kamerára utaló kis nyílás, vagy egy plusz PIN kód beviteli billentyűzet az eredeti felett, amivel a támadók a kódunkat szeretnék ellopni. Ha bármi gyanúsat tapasztalunk, értesítsük a banki ügyfélszolgálatot. Népszerű kártyamásoló helyeken a „csőr” már tiszta ragasztó, annyiszor volt rajta kártyamásoló eszköz” – teszi hozzá Solymos Ákos.

Sokat segít, ha limitet állítunk be a kártyánkon, valamint üzenetes értesítést kérünk a banki tranzakcióinkról. A kártyánkat ne adjuk ki a kezünkből: elég egy fotó a két oldaláról, és a csalók máris tudnak fizetni a kártyaadatainkkal.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS