Bankkártyaelfogadó-terminállá alakulnak a mobiltelefonok

2021. 09. 25., 16:00

2021. január 1-je óta a vállalkozások kötelesek a készpénzes fizetésen túl legalább egy elektronikus fizetési lehetőséget is biztosítani a vásárlók részére. Ennek legelterjedtebb módozata a POS terminálok létesítése, azonban ez nem minden vállalkozás számára a legjobb alternatíva.

A koronavírus-járvány időszaka a pénzügyi tranzakciók terén teljes átalakulást hozott. Míg a kis értékű készpénzes fizetések száma visszaesett, az elektronikus fizetési módok használata több helyzetben is növekedett. A járványhelyzet egyértelmű nyertese az online kártyás vásárlás volt és a boltokban is nőtt az igény az elektronikus megoldásra.

„Egyre elterjedtebb az azonnali átutalás, illetve a QR-kódos vagy linken keresztüli azonnali fizetés. Azonban még mindig a POS terminállal történő bankkártya-elfogadás a legnépszerűbb, annak ellenére, hogy üzemeltetése plusz költséget jelent a vállalkozások számára, a telephellyel nem rendelkezőknek – kereskedők, szolgáltatók, taxisok, utazóügynökök, tanácsadók – pedig hordozásra kevésbé alkalmas mérete miatt is problémás” – hívta fel a figyelmet Sárospataki Albert, a Billingo vezérigazgatója.

Bankkártyás vásárlás mobillalA Billingo és a Global Payments Europe (GPE) közös fintech fejlesztése androidos telefon segítségével nyújtja a bankkártyás vásárlás kényelmét. A szolgáltatás használatához csupán egy minimum Android 8.0 operációs rendszerrel működő, NFC-képes mobiltelefon vagy tablet és internetkapcsolat szükséges. A vásárlók bárhol és bármikor, terminál nélkül fizethetnek Mastercard vagy VISA bankkártyájukkal okostelefonon, okosórán elérhető virtuális bankkártyával a Billingo MobilAPP-odon keresztül.

„Ez az innováció abban tér el jelentősen a többi mobilos bankkártya-elfogadási lehetőségtől, hogy a folyamat nem áll meg a tranzakciónál. A fizetésről néhány gombnyomással készülhet számla vagy e-számla, majd a bizonylat mobil-blokknyomtatóval elektronikusan továbbítható a vevőnek, de hagyományos nyomtatóra csatlakoztatva ki is nyomtatható. Mindezek mellett a rendszer a NAV adatszolgáltatást is automatikusan képes intézni” – avatott be Sárospataki Albert.

Egy ilyen automatizált rendszer nemcsak a fizetési folyamatot gyorsítja és egyszerűsíti, de a bizonylatoláshoz kapcsolódó adminisztrációt is képes a nullára csökkenteni, ami jelentős időmegtakarítást és akár bevételnövekedést is jelenthet.

(Fotók: Billingo)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS