2021-ben összesen 1296 tonna e-hulladék került a magyar háztartásoktól a feldolgozókhoz a Media Markt üzlethálózatán keresztül, legnagyobb arányban ez alkalommal is hűtőgépeket és háztartási nagygépeket adtak le a magyarok. A leadott berendezések anyagösszetételének 76 százaléka nyersanyagként hasznosult újra, míg a káros összetevőket eltávolították és ártalmatlanították a szakemberek. Az Inter-Metal Recycling Kft. hazai hulladékfeldolgozó és a MediaMarkt felhívja a figyelmet az elektronikai hulladékok leadásának és szakszerű feldolgozásának fontosságára, hiszen így környezetkímélő módon tudunk megszabadulni a megunt vagy elhasznált műszaki eszközeinktől.
Egy több mint kétszáz felnőtt elefántból álló csorda tömegének felel meg az az e-hulladék mennyiség, amely tavaly az egyik legnagyobb hazai hulladékfeldolgozónál landolt – legnagyobb arányban a MediaMarkt vásárlóitól. Az 1296 tonna össztömegű berendezés 70 százalékát hűtőgépek és háztartási nagygépek tették ki, 14 százalékát kisgépek, míg 17 százalékát képmegjelenítő berendezések alkották.
„Ha az emberek a megfelelő kereskedőknél adják le az elektronikus hulladékot, biztosak lehetnek abban, hogy annak jelentős része újrafeldolgozásra kerül, a veszélyes összetevőket pedig eltávolítjuk és megfelelő módon ártalmatlanítjuk”– hangsúlyozza Tihanyi Ervin, az Inter-Metal Recycling Kft. elektronikai hulladék üzletágának vezetője.
A MediaMarkt által 2021-ben begyűjtött elektronikai berendezésekből 55 százalékban sikerült olyan fémeket kinyerni (vasat, rezet és alumíniumot), melyeket kohászati feldolgozás után nyersanyagként hasznosítottak újra a termelésben.
„Mindez azért is fontos a környezet védelmének szempontjából, mert a hulladékból visszaforgatott fém nyersanyag előállítása jóval kisebb energiaigénnyel jár és a környezeti terhelése is alacsonyabb, mintha ugyanezeket bányászattal felszínre hozott ércekből állítanánk elő” – tette hozzá a szakember.
Ezeket a nyersanyagokat pedig könnyen lehet, hogy az ember az újonnan megvásárolt kenyérpirítójában, vagy vasalójában látja viszont, ugyanis a feldolgozás után sokféle módon épülhetnek be a körforgásba.
A berendezésekben található nyomtatott áramköri lapok és műanyagok hasznosításra kerülő aránya az átvett mennyiség további 21%-át teszi ki. A maradék 24 százalék újrahasznosításra nem alkalmas hulladékrész volt: többnyire üveg és műanyag – elsősorban az utóbbi hulladék újrahasznosítása jelenti jelenleg a legnagyobb kihívást, a szakember szerint.
„Vásárlóink évek óta élnek azzal a lehetőséggel, hogy egy új háztartási gép beszerzésekor a régitleadják nálunk”– osztotta meg tapasztalatait Dancsó Dorka, a MediaMarkt üzleti folyamatmenedzsmentért felelős vezetője.
„A felelős vásárlói magatartásra felelős kereskedőként válaszoltunk, így a tavalyi évben továbbfejlesztettük és központosítottuk hulladékgazdálkodási folyamatainkat. Ezen változtatások kiterjednek mind a csomagolási, elektronikai, illetve a veszélyes hulladékok kezelésére, szelektív gyűjtésére. A központilag tervezett és összehangolt logisztikának köszönhetően a hulladék sokkal gyorsabban jut el azokhoz a feldolgozó partnerekhez, akiknél környezetbarát módszerrel zajlik majd a végfelhasználásuk, így a visszagyűjtés mellett a szállítási folyamat is hatékonyabb, ezzel is csökkentve a logisztikával járó környezetterhelést”– tette hozzá a szakember.
A műszaki áruházlánc emellett idén indította útjára nemzetközi, „BetterWay” fenntarthatósági programját, melynek keretében többek között azt vállalták, hogy jövőre megduplázzák a fenntarthatónak minősített termékek számát a kínálatukban. A termékek felmérése folyamatos, az átvilágításnál környezeti és társadalmi szempontokat egyaránt figyelembe vesznek, így például nem csak a termékek újrahasznosíthatóságát, tartósságát vizsgálják, hanem az előállításuk munkahelyi körülményeit is. Magyarországon 200-nál is több fenntartható terméket találhatnak a vásárlók a webáruházban, ezeket a „BetterWay” zöld logó jelzi.
A fenntartható termékek és azok megfelelő újrahasznosítása fontos a magyar fogyasztóknak – derült ki a MediaMarkt Saturn Csoport megbízásából készült kutatásból, mely rávilágított, a magyar vásárlók közel 60 százaléka fontosnak tartja a fenntarthatóságot. Továbbá az is kiderült, hogy az újravásárlás és visszavét, valamint az újhasznosítási lehetőségek a legfontosabb „zöld” szempontok egy termék megvásárlásánál Magyarországon; ezeket követi szorosan a termékek javíthatósága. A magyarok több mint fele pedig (56 százalék) azt vallja, hogy akár még felárat is hajlandó fizetni egy fenntarthatónak minősített termékért.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.