Alig ismerik a csomagolások újrahasznosíthatóságára vonatkozó jelöléseket a magyar fogyasztók

2021. 07. 04., 10:00

A globális trendeknek megfelelően a magyarok is egyre környezettudatosabbak, de egyelőre nem ez határozza meg a vásárlási szokásaikat – derült ki a Nestlé Hungária és az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. közös, reprezentatív kutatásából. Az elemzés rávilágít, hogy bár a vásárlók több mint fele vonzóbbnak tartja a fenntartható módon előállított termékeket és fontosnak tartja az újrahasznosított vagy újrahasználható csomagolóanyagok használatát, alig ismeri az ezekhez kapcsolódó jelöléseket, és nem szívesen fizetne értük többet.

Közös, országosan reprezentatív kutatást készített a Nestlé Hungária és az NRC, hogy felmérjék a magyar társadalom fenntarthatósághoz kapcsolódó ismereteit és magatartását. Eszerint a lakosság 88%-a nagyon is tisztában van a bolygónkat veszélyeztető környezeti problémákkal. A legnagyobb veszélyforrásnak a légszennyezést és a vízszennyezést tartják, közel felük pedig azt is tudja, hogy mit jelent az ökológiai lábnyom kifejezés.

Elméleti síkon a fogyasztók saját bevallásuk szerint igyekeznek átalakítani szokásaikat a környezettudatosság szempontjait figyelembe véve. A válaszadók több mint fele vonzóbbnak tartja a kevésbé környezetszennyező termékeket, 39 százalékuk pedig úgy gondolja, a vállalatoknak is megéri ilyen árucikkeket gyártaniuk. Előtérbe került a hazai termékek vásárlása, de vannak jelei a fogyasztás racionalizálásának is. A megkérdezettek 73 százaléka igyekszik csak olyan dolgokat megvenni, amelyekre tényleg szüksége van, 53 százlékuk pedig újrahasználható csomagolásokat, saját zacskókat használ eldobható bolti nejlonzacskók helyett. Több mint felük vesz a csomagolási hulladék csökkentése érdekében nagyobb kiszerelésű termékeket, 54 százalékuk pedig jellemzően előnyben részesíti az újrahasznosítható csomagolóanyagokat.

Ugyanakkor a fenntarthatóság, mint vásárlási szempont nem igazán meghatározó tényező az élelmiszer vásárlás során. A magyarok elsősorban íz, minőség, megbízhatóság és ár alapján választanak termékeket, a környezetbarát csomagolás és a termékek alapanyagainak fenntartható beszerzése kevésbé fontos ilyenkor számukra. A megkérdezettek fele legalább tíz élelmiszerekkel kapcsolatos termékmegjelölést (organikus, laktózmentes, cukormentes) tudott felsorolni – ezeket rangsorolva az E-szám mentesség és a hazai származás bizonyultak a legfontosabbnak, ha élelmiszer-vásárlásról van szó. Ugyanakkor azokat a jelöléseket, amelyek az adott termék vagy csomagolásának fenntarthatóságát minősítik (Fair Trade, Rainforest Alliance) a fogyasztók többsége nem ismeri, és még kevesebben vannak azok (10 százalék) akiket ezek a jelölések befolyásolnak az élelmiszervásárlás során.

A fogyasztók mindössze 39 százaléka lenne hajlandó többet fizetni egy környezetbarát termékért – igaz, túl mélyen itthon még nem sokan nyúlnának a pénztárcájukba. A legvonzóbb tulajdonság a műanyagmentes, újrahasznosítható vagy visszaváltható csomagolás: egy ilyen termékért a vásárlók átlagosan 10,8 százalékkal fizetnének többet. A vásárlási tudatosság térnyerése mellett jól látható a trend, hogy évről-évre egyre több hulladékot gyűjtünk szelektíven: a lakosság saját bevallása szerint valamivel több, mint kétharmada odafigyel a tudatos hulladékkezelésre, ami megfelelő edukációval még tovább növelhető.

„Bár a magyar élelmiszer-vásárlók is vágynak a fenntartható módon előállított és csomagolt termékekre, a felmérésből azt látjuk, hogy azokat a konkrét termékjelöléseket, melyek akár az újrahasznosíthatóságra, akár a fenntartható forrásból származó nyersanyagok minősítésére vonatkoznak, nem, vagy alig ismerik. Vezető élelmiszeripari vállalatként felelősségünk, hogy a teljes értékláncon, az alapanyagok megtermelésétől a csomagolásig biztosítsuk a termékek fenntarthatóságát. Célunk, hogy 2025-re valamennyi csomagolásunkat újrahasznosíthatóvá vagy újrafelhasználhatóvá alakítsuk át, alapanyagainkat erdőirtás-mentes, minősítetten fenntartható forrásból szerezzük be, de az is feladatunk, hogy ezekről felelősen, transzparensen kommunikáljunk, így segítve fogyasztóinkat a helyes döntések meghozatalában" – magyarázza Hőgyész Anna, a Nestlé Hungária fenntarthatósági menedzsere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 06., 14:30
Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondott köszöntő beszédet a 26. alkalommal megrendezett Magyar Vállalkozók Napja ünnepségen Budapesten, a Művészetek Palotájában december 5-én.
2025. 12. 01., 13:20
A gazdasági környezet változása új alapokra helyezte a vállalatfinanszírozást Magyarországon. A bankok egyre inkább partnerként működnek együtt ügyfeleikkel, miközben a vállalkozások is tudatosabban, hosszú távú szemlélettel hoznak pénzügyi döntéseket. A Garantiqa támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb adásában Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalati üzletágvezetője beszélt a vállalati hitelezés jelenlegi trendjeiről, a garanciavállalás fontosságáról, valamint a bizalmon alapuló bankolás jelentőségéről.
2025. 12. 05., 12:10
2025. november folyamán a Magyar Közlönyben megjelentek az adótörvényeket érintő módosítások. A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslathoz képest több ponton változott a csomag, a legfontosabbakat a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.
2025-12-05 18:20:00
Az üzleti életben a szerződő felek gyakran alkalmaznak teljességi záradékot, teljességi nyilatkozatot a szerződéseikben. Mire jó a teljességi záradék? Miként segíti, hogy a felek szerződésének tartalma egyértelműen megállapítható legyen? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS