Alig ismerik a csomagolások újrahasznosíthatóságára vonatkozó jelöléseket a magyar fogyasztók

2021. 07. 04., 10:00

A globális trendeknek megfelelően a magyarok is egyre környezettudatosabbak, de egyelőre nem ez határozza meg a vásárlási szokásaikat – derült ki a Nestlé Hungária és az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. közös, reprezentatív kutatásából. Az elemzés rávilágít, hogy bár a vásárlók több mint fele vonzóbbnak tartja a fenntartható módon előállított termékeket és fontosnak tartja az újrahasznosított vagy újrahasználható csomagolóanyagok használatát, alig ismeri az ezekhez kapcsolódó jelöléseket, és nem szívesen fizetne értük többet.

Közös, országosan reprezentatív kutatást készített a Nestlé Hungária és az NRC, hogy felmérjék a magyar társadalom fenntarthatósághoz kapcsolódó ismereteit és magatartását. Eszerint a lakosság 88%-a nagyon is tisztában van a bolygónkat veszélyeztető környezeti problémákkal. A legnagyobb veszélyforrásnak a légszennyezést és a vízszennyezést tartják, közel felük pedig azt is tudja, hogy mit jelent az ökológiai lábnyom kifejezés.

Elméleti síkon a fogyasztók saját bevallásuk szerint igyekeznek átalakítani szokásaikat a környezettudatosság szempontjait figyelembe véve. A válaszadók több mint fele vonzóbbnak tartja a kevésbé környezetszennyező termékeket, 39 százalékuk pedig úgy gondolja, a vállalatoknak is megéri ilyen árucikkeket gyártaniuk. Előtérbe került a hazai termékek vásárlása, de vannak jelei a fogyasztás racionalizálásának is. A megkérdezettek 73 százaléka igyekszik csak olyan dolgokat megvenni, amelyekre tényleg szüksége van, 53 százlékuk pedig újrahasználható csomagolásokat, saját zacskókat használ eldobható bolti nejlonzacskók helyett. Több mint felük vesz a csomagolási hulladék csökkentése érdekében nagyobb kiszerelésű termékeket, 54 százalékuk pedig jellemzően előnyben részesíti az újrahasznosítható csomagolóanyagokat.

Ugyanakkor a fenntarthatóság, mint vásárlási szempont nem igazán meghatározó tényező az élelmiszer vásárlás során. A magyarok elsősorban íz, minőség, megbízhatóság és ár alapján választanak termékeket, a környezetbarát csomagolás és a termékek alapanyagainak fenntartható beszerzése kevésbé fontos ilyenkor számukra. A megkérdezettek fele legalább tíz élelmiszerekkel kapcsolatos termékmegjelölést (organikus, laktózmentes, cukormentes) tudott felsorolni – ezeket rangsorolva az E-szám mentesség és a hazai származás bizonyultak a legfontosabbnak, ha élelmiszer-vásárlásról van szó. Ugyanakkor azokat a jelöléseket, amelyek az adott termék vagy csomagolásának fenntarthatóságát minősítik (Fair Trade, Rainforest Alliance) a fogyasztók többsége nem ismeri, és még kevesebben vannak azok (10 százalék) akiket ezek a jelölések befolyásolnak az élelmiszervásárlás során.

A fogyasztók mindössze 39 százaléka lenne hajlandó többet fizetni egy környezetbarát termékért – igaz, túl mélyen itthon még nem sokan nyúlnának a pénztárcájukba. A legvonzóbb tulajdonság a műanyagmentes, újrahasznosítható vagy visszaváltható csomagolás: egy ilyen termékért a vásárlók átlagosan 10,8 százalékkal fizetnének többet. A vásárlási tudatosság térnyerése mellett jól látható a trend, hogy évről-évre egyre több hulladékot gyűjtünk szelektíven: a lakosság saját bevallása szerint valamivel több, mint kétharmada odafigyel a tudatos hulladékkezelésre, ami megfelelő edukációval még tovább növelhető.

„Bár a magyar élelmiszer-vásárlók is vágynak a fenntartható módon előállított és csomagolt termékekre, a felmérésből azt látjuk, hogy azokat a konkrét termékjelöléseket, melyek akár az újrahasznosíthatóságra, akár a fenntartható forrásból származó nyersanyagok minősítésére vonatkoznak, nem, vagy alig ismerik. Vezető élelmiszeripari vállalatként felelősségünk, hogy a teljes értékláncon, az alapanyagok megtermelésétől a csomagolásig biztosítsuk a termékek fenntarthatóságát. Célunk, hogy 2025-re valamennyi csomagolásunkat újrahasznosíthatóvá vagy újrafelhasználhatóvá alakítsuk át, alapanyagainkat erdőirtás-mentes, minősítetten fenntartható forrásból szerezzük be, de az is feladatunk, hogy ezekről felelősen, transzparensen kommunikáljunk, így segítve fogyasztóinkat a helyes döntések meghozatalában" – magyarázza Hőgyész Anna, a Nestlé Hungária fenntarthatósági menedzsere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-18 21:10:59
A Budapesti Corvinus Egyetem közös kutatást indít az OPTEN-nel és a Grémium az Utódlásért Egyesülettel a hazai családi és nem családi tulajdonban lévő magánvállalatok professzionalizációjának feltérképezésére.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS