Akár 20 évet is kaphat a trükkös „aranykereskedő”

Akár 20 évet is kaphat a trükkös „aranykereskedő”
2023. 05. 15., 19:15

Lazán kezelte a közteherviselést annak az aranyértékesítésre szakosodott bűnszervezetnek a vezetője, amely mintegy hatmilliárd forint áfát nem fizetett meg – olvasható a NAV közleményében. Az illegális forrásból eredő aranyat tömbökbe olvasztva tárolták az adócsalók.

A bűnszervezet vezére több éven keresztül mozgatta a szálakat. A kétes eredetű aranytermékek kereskedelmét gondozta, irányította a saját feketepiacát. Annak érdekében, hogy a beolvasztott és tömbökben tárolt arany származását igazolja, továbbá, hogy az áfa levonásának feltételeit megteremtse, egy bűnszervezetet hozott létre. A csoport tagjainak főbb feladata az volt, hogy a fiktív értékesítési bizonylatokat kiállítsák, illetve a pénzügyi tranzakciókat intézzék. A bűnös különítmény által mozgatott cégek tényleges aranykereskedelmet nem végeztek, nemesfém-beszerzési forrásokkal nem rendelkeztek.

A fiktív számlák felhasználásával három év alatt megközelítőleg hatmilliárd forint összegű adó jogosulatlan levonásával apasztotta a magyar költségvetést. Az adóhiány biztosítására a NAV pénzügyőrei bankszámlákat és ingatlanokat zároltak, illetve készpénzt és arany ékszereket foglaltak le. A nyomozók kutatásaik során találtak hamis, illetve hamisnak látszó arany ékszereket és az aranytömböket is, melyeket lefoglaltak.

Az eljárásban 20 főt hallgattak ki gyanúsítottként, költségvetési csalás és közokirat-hamisítás miatt. A hamis arany ékszereket érintően iparjogvédelmi jogok megsértése miatt folyt a nyomozás. A bűnszervezet irányítója – ha bűnösségét a bíróság megállapítja – akár 20 év letöltendő börtönbüntetést is kaphat. A nyomozás iratanyagát a pénzügyőrök vádemelési javaslattal adták át az ügyészségnek. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS