Agroinform: eltűnhet a magyar méz az áruházláncok polcairól

2023. 05. 05., 12:41

Az Ukrajnából származó agrártermékekre április 18-án elrendelt ideiglenes behozatali tilalom a mézre is kiterjed, ez a kedvező lépés azonban önmagában nem oldja meg a hazai méhészek alapvető problémáját. A kiskereskedelmi láncok által egy évtizede elkezdett árverseny miatt ma már ezeknek az üzleteknek a polcain felerészben külföldről származó, zömében hamisított méz található, ez a folyamat pedig néhány éven belül akár oda is vezethet, hogy hazai mézet egyre inkább csupán a termelőtől lehet majd beszerezni – írja az Agroinform.hu.

Az Európai Bizottság által koordinált, 15 tagországra kiterjedő mézvizsgálat keretében összesen 320 mintát gyűjtöttek be „harmadik országokból” származó mézszállítmányokból. Az idén márciusban közzétett eredmények szerint e minták 46 százaléka hamisított méznek bizonyult. A Kínából származó minták 74 százalékáról bizonyosodott be, hogy gyakorlatilag cukorszirupot tartalmaznak.

„Bár a jelenség már a mostani eredmények előtt is ismert volt, az EU egyelőre nem szankcionál, a hamis termékek akadály nélkül juthatnak el az uniós fogyasztókhoz, így a hazai vásárlók széles köréhez is – magyarázza Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. – Ezekkel a termékekkel a hazai termelők képtelenek árban versenyezni, így egyre jobban kiszorulnak a kiskereskedelmi forgalomból. Az értékesítési problémák miatt a hazai méhészetek száma a jelenlegi 21 ezerről a következő néhány évben akár jelentősen lecsökkenhet, ami nem csupán a hazai méztermelés visszaesésével, hanem a megporzás elmaradása miatt a mezőgazdaság terméshozamainak romlásával is járhat.”

A 21 ezer hazai méhésznek jelenleg is alig több mint tíz százaléka főállású, mintegy 10 ezren foglalkoznak keresetkiegészítésként ezzel a tevékenységgel, a többiek hobbiszinten méhészkednek. Ma még mintegy 1,2 millió méhcsalád található hazánkban, az ország ezzel a világ egyik legnagyobb méhsűrűséggel (12,8 méhcsalád/km2) rendelkező országa.

Rövidesen, május második felében megkezdődik az egyik legfontosabb hazai mézelő növénynek, a fehér akácnak a virágzása. Jobb években az akácméz teszi ki a 25-30 ezer tonnányi hazai méztermés több mint felét. Idén azonban a tavaszi fagyok az akácerdőket sem kímélték, a lefagyott hajtások miatt az ország jelentős részében a fákon sarjúvirágra számíthatunk, amely korántsem olyan jó mézelő, mint az elsődleges virágrügyekből fejlődő virágzat.

Noha a szokásosnál kevesebb mézre számíthatunk, ez idén nem okoz ellátási gondokat, a méhészek többsége ugyanis a beáramló olcsó, főként kínai import miatt továbbra is jelentős készletekkel rendelkezik a tavalyi termésből. A felvásárlási árak jelenleg az önköltségi szint közelében állnak: az akácmézért 1400-1500, a virágmézért csupán 850-900 forintot fizetnek kilogrammonként, ez harmadával alacsonyabb a megfelelő megtérülést biztosító árnál. Számos méhész a méz alacsony felvásárlási ára, illetve a cukor magas (ársapka nélküli) ára miatt az idei télen vegyes mézzel teleltette ki a méhcsaládokat.

A méhek növénykultúrák közti, gyakran országrészek közti vándoroltatása, amely a hatékony méztermelés mellett a méhcsaládok kondíciója miatt is fontos része a méhészetnek, sok helyen veszélybe került idén: az akác miatti bizonytalanság és a szállítás jelentősen megemelkedett költségei miatt várhatóan a szokásosnál kevesebb család vándoroltatására fog sor kerülni az év során.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS