Az Ukrajnából származó agrártermékekre április 18-án elrendelt ideiglenes behozatali tilalom a mézre is kiterjed, ez a kedvező lépés azonban önmagában nem oldja meg a hazai méhészek alapvető problémáját. A kiskereskedelmi láncok által egy évtizede elkezdett árverseny miatt ma már ezeknek az üzleteknek a polcain felerészben külföldről származó, zömében hamisított méz található, ez a folyamat pedig néhány éven belül akár oda is vezethet, hogy hazai mézet egyre inkább csupán a termelőtől lehet majd beszerezni – írja az Agroinform.hu.
Az Európai Bizottság által koordinált, 15 tagországra kiterjedő mézvizsgálat keretében összesen 320 mintát gyűjtöttek be „harmadik országokból” származó mézszállítmányokból. Az idén márciusban közzétett eredmények szerint e minták 46 százaléka hamisított méznek bizonyult. A Kínából származó minták 74 százalékáról bizonyosodott be, hogy gyakorlatilag cukorszirupot tartalmaznak.
„Bár a jelenség már a mostani eredmények előtt is ismert volt, az EU egyelőre nem szankcionál, a hamis termékek akadály nélkül juthatnak el az uniós fogyasztókhoz, így a hazai vásárlók széles köréhez is – magyarázza Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. – Ezekkel a termékekkel a hazai termelők képtelenek árban versenyezni, így egyre jobban kiszorulnak a kiskereskedelmi forgalomból. Az értékesítési problémák miatt a hazai méhészetek száma a jelenlegi 21 ezerről a következő néhány évben akár jelentősen lecsökkenhet, ami nem csupán a hazai méztermelés visszaesésével, hanem a megporzás elmaradása miatt a mezőgazdaság terméshozamainak romlásával is járhat.”
A 21 ezer hazai méhésznek jelenleg is alig több mint tíz százaléka főállású, mintegy 10 ezren foglalkoznak keresetkiegészítésként ezzel a tevékenységgel, a többiek hobbiszinten méhészkednek. Ma még mintegy 1,2 millió méhcsalád található hazánkban, az ország ezzel a világ egyik legnagyobb méhsűrűséggel (12,8 méhcsalád/km2) rendelkező országa.
Rövidesen, május második felében megkezdődik az egyik legfontosabb hazai mézelő növénynek, a fehér akácnak a virágzása. Jobb években az akácméz teszi ki a 25-30 ezer tonnányi hazai méztermés több mint felét. Idén azonban a tavaszi fagyok az akácerdőket sem kímélték, a lefagyott hajtások miatt az ország jelentős részében a fákon sarjúvirágra számíthatunk, amely korántsem olyan jó mézelő, mint az elsődleges virágrügyekből fejlődő virágzat.
Noha a szokásosnál kevesebb mézre számíthatunk, ez idén nem okoz ellátási gondokat, a méhészek többsége ugyanis a beáramló olcsó, főként kínai import miatt továbbra is jelentős készletekkel rendelkezik a tavalyi termésből. A felvásárlási árak jelenleg az önköltségi szint közelében állnak: az akácmézért 1400-1500, a virágmézért csupán 850-900 forintot fizetnek kilogrammonként, ez harmadával alacsonyabb a megfelelő megtérülést biztosító árnál. Számos méhész a méz alacsony felvásárlási ára, illetve a cukor magas (ársapka nélküli) ára miatt az idei télen vegyes mézzel teleltette ki a méhcsaládokat.
A méhek növénykultúrák közti, gyakran országrészek közti vándoroltatása, amely a hatékony méztermelés mellett a méhcsaládok kondíciója miatt is fontos része a méhészetnek, sok helyen veszélybe került idén: az akác miatti bizonytalanság és a szállítás jelentősen megemelkedett költségei miatt várhatóan a szokásosnál kevesebb család vándoroltatására fog sor kerülni az év során.
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.