A hazai termékeket népszerűsíti a SPAR

2020. 11. 13., 10:45

A jó minőségű magyar termékek védelme, a hazai termelők támogatásának jelentősége különösen megnőtt a koronavírus okozta világjárvány miatt. A SPAR Magyarország régóta elkötelezett a hazai áruk és termelőik iránt, így a vállalat csatlakozott a Vedd a hazait! Védd a hazait! kampány őszi időszakához is.

„A pandémia új helyzetet teremett a hazai élelmiszeripari piacon, a kiskereskedelemben. A járvány számtalan vállalatot, sokak munkáját és megélhetését sodorta veszélybe. A közösségi összefogás és a hazai termékek támogatása azonban hozzásegíti az iparág szereplőit, hogy sikeresen tudják maguk mögött ezt a kihívásokkal teli időszakot. A SPAR Magyarország, amely már régóta elkötelezte magát magyar termékek mellett, most ismét csatlakozik a Vedd a hazait! Védd a hazait! kampányhoz és aktív szerepet vállal a Magyarországon gyártott termékek népszerűsítésében” – mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője a Magyar Termék Nonprofit Kft. kezdeményezése kapcsán.

„A Magyar Termék Nonprofit Kft. azért indított kampányt, hogy felhívja a figyelmet arra, mennyire fontos most egymás segítése, a hazai termékek vásárlása. A mozgalom sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az eddig csatlakozó többezer magánszemély és csaknem száz hazai terméket gyártó vállalat” – indokolta a kezdeményezést Benedek Eszter, a Magyar Termék védjegyrendszert működtető társaság ügyvezetője, aki szerint ebben a nehéz helyzetben is bárkinek lehetősége van segíteni a másikon, hiszen minden egyes vásárlási döntéssel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy közösségünk tagjai megőrizhessék a munkahelyüket.

A SPAR áruházaiba betérő vásárlók széles körben ismerhetik meg a kezdeményezés üzenetét, amely elősegíti a hazai termékeket és előállítóikat támogató tudatos fogyasztói döntést. A kampányhoz a SPAR Magyarországon kívül a vállalat több beszállító partnere is csatalakozott, amelyek szintén jogosultak a #veddahazait logó használatára.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS