Új vezetők a Nestlé élén

2020. 06. 10., 18:15

Augusztustól a Nestlé magyarországi Nespresso üzletágának irányítását Alberto Vercelli veszi át, aki korábban a dél-amerikai régió üzleti vezetői pozícióját látta el. Ezzel párhuzamosan júniustól Miklós Panna veszi át a Nestlé Hungária Confectionery üzletágának vezetését.

Alberto Vercelli 1996-ban Assistant Brand Managerként kezdte pályafutását a Nestlé olaszországi leányvállalatánál. 1998-ban kezdett a kávé kategóriában dolgozni, amikor a Nescafé Brand Managere lett. A kategória iránti szenvedélyét és tudását néhány évvel később a Nescafé és a Nescafé Dolce Gusto Marketing Managereként bontakoztatta ki.

A márka megújításához termékinnovációval és sikeres kommunikációval járult hozzá. A marketing területén betöltött két pozíciója között néhány évig értékesítőként dolgozott, melynek során a kávé és ital divízió legnagyobb olasz és nemzetközi kereskedelmi egységeiért felelt. 2010-ben Svájcba költözött, hogy csatlakozzon a Nescafé Dolce Gusto globális üzletágához.

Új szerepkörében a márka európai, ázsiai és amerikai kiterjesztésében vett részt. 2016-ban kinevezték a Nespresso regionális üzleti vezetőjévé, amelynek keretében az amerikai zóna kanadai és latin-amerikai piacaiért felelt. Alberto pályafutása alatt fokozta a márka piaci jelenlétét, a régió pedig évről évre kétszámjegyű növekedést ért el.

Június 1-től új vezetővel folytatja működését a Nestlé Confectionery üzletága: Mester Péter távozása után Miklós Panna veszi át a terület irányítását. Panna 2001-ben gyakornokként csatlakozott a Nestléhez. Az elmúlt 19 évben az ellátási lánc, marketing, controlling és export területein is tapasztalatot szerzett. Az édesség kategórián belül eltöltött 14 éve alatt minden szegmensbe betekintést nyert, így a márka marketing teljes eszköztárát megismerte.

Részt vett az édesség kategória legnagyobb akvizíciójában, a Balaton szelet Nestlé portfóliójába való integrálásában, továbbá a márka új arculatának kialakításában is. A terület legnagyobb sikerei az új, 2019-ben bevezetett Iconic Smarties, valamint a Nesquik All Natural gyártása Szerencsen elsőként a régióban, valamint a Nesquik 3in1 gyártás transzferje és a termék receptváltásának rekordgyorsaságú megvalósítása.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS