Nagy Elek vezeti ideiglenesen a BKIK-t

2018. 12. 18., 10:30

A december 17-ei hatállyal elnöki tisztségéről lemondott Csoltó Gábor helyett Nagy Elek vezeti a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát a következő választásig.

December 17-én rendkívüli elnökségi ülésen döntöttek arról a BKIK-ban, hogy Csoltó Gábor lemondott elnök után ki vezesse a szervezetet.

Az ülésen nem vett részt Csoltó Gábor, aki távozását a kamaránál uralkodó állapotokkal, a hatalmi erősödésével indokolta. Hogy milyenek ezek az állapotok, arra jellemző, hogy négy éven belül immár az ötödik elnököt keresik a Krisztina körúton. Összehasonlításképpen: a BKIK első 90 évében, 1850 és 1940 között mindössze 7 elnököt „fogyasztott el”. (Az erről szóló cikket ITT olvashatja.)

Csoltó távozása után voltak hírek arról, hogy az ideiglenes elnöki munkát majd Koji László viszi tovább, ám nem így történt. Nagy Elek a BKIK honlapján „sk.” számolt be az elnökségi ülésről. Ezt írja: „Az elnökség tagjai döntöttek arról, hogy a következő elnök megválasztásáig a kamara képviseletében eljáró általános alelnök Nagy Elek lesz. A következő elnökválasztás időpontjáról a 2019. év eleji elnökségi ülés dönt.”

Nagy Eleket, a BÁV, a Vegyépszer és a Főtaxi tulajdonosát akkor választották meg a kamara általános alelnökének, amikor Csoltó Gábor közölte távozását – információk szerint éppen emiatt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS