Négy év alatt ötödik elnökét keresi a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara

2018. 12. 05., 14:45

Négy év alatt immár ötödik elnökét keresi a Budapesti Kereskedelemi Kamara, amely keddi küldöttgyűlésén általános alelnökké választotta Nagy Eleket.

Csoltó Gábor, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ma levélben lemond tisztségéről – tudta meg a napi.hu, nem mellékesen magától az elnöktől. Csoltó Gábor csupán néhány hónapot töltött az elnöki székben.

Igaz, az utóbbi négy évben sűrűn váltották egymást az elnökök a Krisztina körúton, Csoltó a negyedik volt a sorban, aki nekigyürkőzött a feladatnak. Eddig bírta. Most jöhet az újabb elnök. (Szatmáry Kristófot, aki 2008-tól 2016-ig töltötte be az elnöki tisztet, dr. Kiss Zoltán követte, aztán 2017-ben Krisán Lászlót választották meg elnöknek, aki 2018-ban adta át Csoltónak a stafétát. Összehasonlításképpen: a BKIK első 90 évében, 1850 és 1940 között mindössze 7 elnököt „fogyasztott el”.)

A napi.hu úgy tudja, hogy a távozni készülő elnök a küldöttgyűlésen nem volt jelen – „egyéb okokból”. Csoltó Gábor a leköszönését a „kamaránál uralkodó állapotokkal, a hatalmi harc erősödésével” indokolta.

Az elnök szerdán hivatalosan is bejelentette, hogy december 17-ei hatállyal távozik posztjáról, ügyvezetőként Kemény Péter és Koji László állhat a szervezet élére, s minden bizonnyal januárban tekintik át az új szabályzatokat.

A BKIK küldöttgyűlésén egyébként elfogadták a 2019-e büdzsét, amely 1 millió forintos plusz egyenleggel tervez. Hogy kinek az elnöksége alatt kell ezt végrehajtani, az jelenleg kérdéses.

A küldöttgyűlésen általános alelnöknek választották Nagy Eleket, a BÁV, a Vegyépszer és a Főtaxi tulajdonosát, a Napi.hu úgy tudja, hogy éppen ezért döntött Csoltó a távozás mellett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-15 14:40:00
Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, és saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.
2026-10-14 13:25:00
Október 14-én zárul a vagyonadóról szóló jogszabály társadalmi egyeztetése, az azonban már most látszik, hogy a tervezet kulcskockázata az adózók szempontjából az értékelés lesz: egy lakás, cég vagy műkincs adóalapba kerülő értéke sokszor egészen más lehet, mint amire a tulajdonos számít. A BDO szakértői 5+1 pontban szedték össze azokat a szempontokat, melyekre kiemelt hangsúlyt kell helyezni.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS