Békefi László hazatér Magyarország legnagyobb üdítőital palackozójához

2019. 03. 25., 13:15

Minas Agelidist Békefi László követi az ügyvezető igazgatói pozícióban a Coca-Cola HBC Magyarország Kft.-nél.

Miután 5 éven át ügyvezetőként irányította a Coca-Cola HBC Magyarország Kft.-t, Minas Agelidis új megbízás kapott: a vállalatcsoport irányítótestületének tagjaként ő lesz 2019. április 1-től a Magyarországot is magába foglaló közép- és észak-európai régió igazgatója a Coca-Cola Hellenic Csoporton belül.

Minas Agelidis egy folyamatosan és egyre erőteljesebb ütemben növekvő vállalatot hagy utódjára, amely az elmúlt években a vállalatcsoport és a Coca-Cola rendszer egyik meghatározó, több ország piacát kiszolgáló vállalatává vált a régióban.

Agelidist Békefi László (a fotón) követi az ügyvezető igazgatói pozícióban, aki Lengyelországból tér haza feleségével és kisgyermekével, ahol a lengyel leányvállalat kereskedelmi igazgatójaként dolgozott. Békefi László management gyakornokként kezdte pályafutását a Coca-Cola HBC Magyarországnál 2003-ban, az elmúlt években pedig számos különböző értékesítési és marketing pozíciót töltött be.

A szakember azt követően lesz a kiemelkedően sikeres magyar leányvállalat ügyvezetője, hogy nemzetközi környezetben már széleskörű szakmai és vezetői tapasztalatokra tett szert. A Coca-Cola HBC Magyarország a Londonban jegyzett nemzetközi palackozó, a Hellenic Csoport tagja, amely jelenleg 28 országban – Európában, Ázsiában és Afrikában – állít elő és forgalmaz Coca-Cola termékeket.

„Nagyon örülök annak, hogy újra Magyarországon üdvözölhetem Lászlót– mondta Minas Agelidis. „Az, hogy éppen ő vezeti majd ezt a nagyszerű szervezetet, azt is bizonyítja, hogy vállalatunk képes megtartani, tovább képezni és a szakmai fejlődés lehetőségét is megadni tehetségeinek. Magyarország mindig is sok tehetséget adott a Coca-Cola rendszernek. Jelenleg is több magyar dolgozik külföldi kiküldetésben különböző Coca-Cola vállalatoknál, mint ahány nem magyar kolléga dolgozik Magyarországon.”

Büszke vagyok és nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy lehetőséget kaptam arra, hogy hazámba visszatérve én vezethessem ezt a kivételes csapatot” – mondta Békefi László. „Ez a vállalat egészen elképesztő növekedési képességről tett tanúbizonyságot az elmúlt időszakban, és végül azzá vált, amire mindig is hivatott volt: kiválósági központ, az innováció motorja és a tehetségek otthona a vállalatcsoporton belül, valamint elkötelezett, odaadó és lelkes emberek közössége.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS