Óriási recesszióban az európai félvezetőpiac, és tovább esik

Óriási recesszióban az európai félvezetőpiac, és tovább esik
Gábor János  |  2024. 10. 03., 14:01

A legfrissebb jelentések szerint az európai félvezetőpiac recesszióban, és különösen sebezhető időszakban van. Erre az év eleji kilátások idején senki nem számított, és messze még a gödör alja – mutat rá egy friss jelentés.

„Rengeteg bizonytalanság van ebben az évben” – mutatott rá negyedéves jelentésében az európai félvezetőpiac helyzetét elemző a Future Horizons piackutató cég elnök-vezérigazgatója. Malcolm Penn 2024-re 15 százalékos piacnövekedést jósol, 2025-re pedig, amikor a visszaesés kezdetét veszi, már csak 8 százalékot. „Minden figyelmeztető lámpa legalább sárgán, ha nem vörösen villog”idézi az eeNews a szakembert.

A 2024-es év kezdeti kilátásai még 16 százalékos növekedést mutattak, azonban az év elején drámai fordulat következett be. „Európa nincs jó formában. Amikor a piac visszaesett, Európa még erős maradt az ipari és autóipari szektorokban. Ez azonban most összeomlott. Körülbelül egy évvel a világ többi részét követve lépett recesszióba, és most az autóipar és az ipari szektor is rosszul teljesít, így ezen a területen negatív növekedést tapasztalunk” – részletezte Penn.

A Future Horizons riportja azt állítja, hogy a félvezető-kapacitásra fordított költekezés komoly aggodalomra ad okot, még akkor is, ha a kiadások csökkenni látszanak. „A teljes tőkekiadások 46,5 százaléka Kínába áramlik, holott az ország csupán az egységek tíz százalékát állítja elő. Ez több szempontból is aggasztó, mivel a tőkekiadások az érettebb technológiákra, például az analóg és mikrovezérlőkre összpontosulnak. Két régió van, amely különösen sebezhető ebből a szempontból: Európa és Japán – nem pedig az Egyesült Államok” – figyelmeztetett az igazgató.

Kína lehet a félvezetőpiac következő ura

A kínai beruházások főként a 300 milliméteres technológiákra irányulnak, miközben a világ többsége még mindig a 200 milliméteres szabványt követi. Ez komoly versenyképességi kihívást jelenthet Európának és Japánnak, ami arra kényszerítheti a hagyományos cégeket, hogy új gyárakat építsenek a nagyobb technológiák bevezetéséhez, hiszen a régi létesítmények nem alkalmasak az új berendezések befogadására. Ez újabb konszolidációkhoz vagy felesleges berendezésekhez vezethet.

A visszaesés várhatóan 2025 elején következik be, mielőtt az európai félvezetőpiac magához térne. „A 'halálkereszt' mutatja majd, mikor kerül ismét nehéz időkbe az iparág. Nagyon valószínűtlen, hogy ez idén megtörténne, de az első negyedévben már lehetséges.” Különösen veszélyes az optoelektronikai eszközök gyenge teljesítménye, miközben a mikrovezérlők piacán szintén csökkenés tapasztalható – ahogy az analóg piacon is 17 hónapja tart a negatív növekedés, ami az iparág szempontjából meghatározó jelzés.

A túlkínálat és a kapacitásbővítés is tovább növeli a nyomást – áll a jelentésben. A Future Horizons azt írja, legalább hat hónapig tart, amíg a készletek normalizálódnak, és a húsz százalékos túlkínálat felszívódik, de közben új kapacitásokat is hozzáadunk, így a túlkapacitás valószínűleg 2025 végéig, sőt talán még tovább is fennmarad.

Az Intel várhatóan különösen nagy kihívásokkal néz szembe. „A cégnek komoly problémái vannak. Küszködnek, pénzt veszítenek, leépítenek, ez nem sok jót ígér” – magyarázta Penn. „Amikor valaki lemarad, tíz évbe telik, mire felzárkózik. A szívem mélyén remélem, hogy sikerrel járnak, hisz’ technikailag képesek rá, ha megfelelő embereket találnak hozzá. A félvezetőipar szempontjából azonban kellenek erős versenytársak a TSMC és a Samsung mellett. Szükség van több mint két cégre a versenyhez, mert ez nem jó az iparágnak” – vezette le a tanulságokat Penn.

Főoldali kép: Vectonauta – Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS