Az élelmiszerellátás kritikus pontja lehet, hogy az állattartásban olyan ellenálló fajok jelenjenek meg, amelyek immunisak az ismert fertőzésekre. A madárinfluenza (H5N1) lehet az első, ami génmódosítással eltűnhet a világból.
Mivel a teljes átoltottság szinte elérhetetlen kategória, a legkonzekvensebb mód a baromfiállomány fertőzéseinek elkerülésére az lenne, ha eleve immunisak lennének, például olyan betegségekre, mint a madárinfluenza. Az Állategészségügyi Világszervezet adatai szerint csak 2021 októbere és 2022 szeptembere között 140 milliónál több baromfi pusztult el, vagy került kényszervágásra a H5N1, illetve más altípusú vírus miatt. Ez sokmillió kilogramm elvesztegetett húsmennyiség, ami megspórolható lenne a vírusnak ellenálló fajták elterjesztésével, és akkor még nem beszéltünk az élelmiszerbiztonsági hozadékról.
Az Edinburgh-i Egyetem Roslin Intézetének tudósai bíztató megoldást találtak a problémára: olyan génmódosított csirkéket tenyésztettek ki, amelyek részben már immunisak a madárinfluenzára – írja a BBC. A kutatók azt vallják, hogy csak a teljes immunitás elérése iktathatja ki annak veszélyét, hogy a jövőben egyre több baromfiállományt kelljen leölni a fertőzés miatt.
A sikeres génszerkesztés azon az elven nyugszik, hogy a madárinfluenzát okozó influenza A vírusok a felszíni fehérjék, így a hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N) alapján számos altípusra oszthatók, majd kiszűrhetők közülük a virulensebbek, amelyek képesek súlyos betegséget okozni.
A madárinfluenza elsősorban a beteg madarakkal vagy azok ürülékével, nyálával, légúti váladékával való közvetlen érintkezés útján terjed, másodsorban viszont megbetegedést okozhat a fertőzött élelmiszerrel és vízzel, vagy épp' a gondozók felszerelésével és ruházatával való találkozás. A fertőzött szárnyasok tünetei a kisebb vagy tünetmentes betegségektől a súlyos megbetegedésig vagy elhalálozásig terjedhetnek. A fertőzésre utaló jelek lehetnek neurológiai tünetek és légzési nehézségek vagy duzzadt szemek, duzzadt fej és nyak.
A H5N1 emberre is átterjedhet és szélsőséges esetben súlyos légzőszervi megbetegedést vagy akár halált okozhat.
A skót tudósoknak köszönhetően a veszély a múlté lehet. A kísérletben megfigyelt, génkezelt csirkéik jó része két évvel a fertőzés után sem mutatta a madárinfluenza negatív mellékhatásait. De a módszer egyelőre nem tökéletes, mert a vírus a csirkék kb. felét megfertőzte. Az állomány ezen részéről csak annyi mondható el pozitívumként, hogy ha nem is váltak teljesen immunissá, legalább fokozottan ellenállónak bizonyultak a vírussal szemben. A kutatók nem nyugszanak bele az eredménybe, hiszen a fogyasztókra nézve csak az jelenthet teljes védettséget, ha elérik a százszázalékos immunitást.
Az eddigi eredményeket dicséretesnek értékelték, de mindenképpen tovább kell dolgozniuk, hisz' minden olyan beavatkozás, ami csak részleges ellenállást alakít ki, mutációra késztetné a vírust. Ebben az esetben akár egy erősebb madárinfluenza is kialakulhat, még nagyobb veszélyt okozva a baromfihús ellátási láncra és végső soron az emberi fogyasztókra.
A madárinfluenza egyes altípusai, mint a H5N1 és a H7N9, máris aggodalmat keltettek a közvéleményben, ami okkal tart a világjárvány lehetőségétől, illetve még súlyosabb, az emberre még veszélyesebb mutációk kialakulásától. Az új fejlesztés mögött álló tudósok ugyanakkor azt állítják, közelében vannak a teljes immunitás elérésének. A madárinfluenzáért felelős három génből eddig kettőt sikerült létrehozni, és bíznak abban, hogy a harmadikkal is meg fognak birkózni, már a következő néhány évben.
Gábor János
A főoldali kép illusztráció. Fotó: wirestock - Freepik
A gamay a jelek szerint 129-szer izgalmasabb fajta a portugizinél, még akkor is, ha anno Merész Fülöp, Burgundia hercege hitvány fajtának titulálta és irtotta, mintha gyomnövény volna.
Lezárultak a Paks II. Atomerőmű résfalazási munkálatai. A terület előkészítése folytatódik, jelenleg a talajszilárdítást végzik az építési területen.
