„Sajnos a földhasználat Európában és globálisan is hosszú évszázadokon át erdőírtó jellegű volt.”
Magyar kutatók is részt vettek annak az egyedülálló, összeurópai tanulmánynak az elkészítésében, amely kimutatta, hogy Európa erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxidot is meg tudnának kötni, ha hagynánk azokat visszavadulni. Ezzel – elméletben – az európai személyautók CO2-kibocsátásának jelentős részét semmissé lehetne tenni.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) becslései szerint 2022-ben az Európai Unióban mintegy 800 megatonnányi szén-dioxidot pöfögtek ki a járművek, ebből a személyautók nagyjából 480 megatonnával részesedtek. Különösen ennek az adatnak a fényében érdekes az a publikáció, amelynek megállapítása szerint a kutatók eddig alábecsülték az európai őserdők, öreg erdők szénmegkötési képességét.
„Sajnos a földhasználat Európában és globálisan is hosszú évszázadokon át erdőírtó jellegű volt, gondoljunk csak a középkori hajók építéséhez kivágott hatalmas mennyiségű fára, vagy az ipari forradalom nyersanyagigényére. Az 1800-as években egyre többen kezdtek rádöbbenni az igazi őserdők gyors eltűnésének problémájára, ám védelmük csak akkor vált igazán fontossá, amikor már alig maradt belőlük. 
Az őserdők különleges és ritka élővilágának és önszabályozó rendszerének, dinamikájának megismerése a kutatók számára ma már különösen fontos. Ezen belül is kiemelt kérdés, hogy mennyi szenet köt meg tartósan egy természetes erdőállomány – mondta el a HUN-REN portálnak a tanulmány elkészítésében részt vevő Horváth Ferenc, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Erdőökológiai Kutatócsoportjának munkatársa.
Az említett cikk előzménye egy 2018-as, a Communications Earth & Environment folyóiratban tanulmány volt, amely először szedte lajstromba, hogy Európában mennyi maradt még az őserdőkből. E fogalom alatt azokat a nagy kiterjedésű erdőket értjük, amelyeket egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben módosított az emberi tevékenység. Jó példája ennek a lengyelországi Białowieża-i őserdő, amely az európai bölény otthona. Ilyen erdő nagyon-nagyon kevés maradt a kontinensen, ám olyan „öreg erdőkből” akad még néhány, amelyekben kismértékű emberi tevékenység zajlott mondjuk 50–60 évvel ezelőtt, de azóta hagyták őket visszavadulni. Amint Horváth Ferenc kiemelte, Magyarországon csak ilyen öreg erdők vannak, nagy kiterjedésű őserdő nincs. A legöregebb, legtermészetesebb állomány a Kékes északi letörésén húzódó, legalább 3 ezer éve háborítatlan ősbükkös, a Kékes Erdőrezervátum őserdőmaradványa. A trianoni döntést követően Magyarország alig tizenkét százaléka volt erdővel borított, ez az arány a telepítéseknek köszönhetően ma már 21 százalék körül van.
A tanulmány szerzői 27 ország közel 8 ezer területén több mint 288 ezer fát vizsgáltak meg, s a kapott adatokból kiszámították a föld feletti, a föld alatti és a holt biomasszában tárolt szénmennyiségeket. Így erdőtípusoként és ökológiai zónánként is külön referenciaértékekhez jutottak, amelyek alapján látható például, hogy az északi területek havasi nyíresei kötik meg a legkevesebb, a balkáni jegenyefenyves-lucos bükkösök pedig a legtöbb széndioxidot. Ezen adatok segítségével sikerült azt is kiszámolni, hogy a kontinens erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxid megkötésére is képesek lehetnének 150 éven keresztül, ha ezeket az erdőket nem használnánk tovább, hagynánk azokat növekedni és visszavadulni. A magyar kutatók Horváth Ferenc vezetésével a kontinentális zónára vonatkozó adatok összegyűjtésében végeztek nagyon fontos munkát: az alföldi területek 130–170 éves állományaitól kezdve a már említett Kékes 160–200 éves fáin át egészen a kárpátaljai hatalmas kocsányos tölgyesekig közel 600 mintavételi területet mértek fel. A cikk fontos megállapítása, hogy a 60 centiméternél vastagabb törzsű fák hatványozottan több szenet tárolnak, mint kisebb társaik, miközben az erdőgazdálkodók gyakorlata az, hogy már az ennél vékonyabb állományokat rendszerint kivágják.
A tanulmány nem titkolt célja, hogy ráirányítsa az európai döntéshozók figyelmét: ha nem vágjuk ki a fákat életidejük felénél, hanem hagyjuk őket terebélyesedni, akkor eddig nem gondolt mennyiségű szén megkötésével segíthetik az emberiséget a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Kiemelt fotó: a Kékes őserdőmaradványa a legidősebb erdő hazánkban (Vig Tamás, 2021)
A lista nemcsak a borszakma számára remek visszajelzés a jelenlegi borpiaci kínálat minőségét illetően, hanem kiváló iránymutatás az érdeklődő, minőségi borfogyasztásra nyitott fogyasztóknak is.
2024. szeptember 16. és 20. között tartják Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének 68., éves rendes ülését, amelyet követően 17–18-án tudományos fórumot is tartanak az élelmezésbiztonságról.