Változtak a tb-kifizetőhelyek létesítésének szabályai

2023. 08. 29., 15:41

A legfontosabb tudnivalókat Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési üzletágának vezetője foglalta össze.

A tb-kifizetőhelyekre vonatkozó jogi szabályozás 2023. június 30-ig rendkívül hiányos volt: az egészségbiztosítási szervek a tb-kifizetőhelyek létesítése, megszüntetése és a működésükkel kapcsolatos egyes feladatok ellátása során többnyire a szokásjog alapján jártak el, amely országos szinten eltérő joggyakorlatok kialakulásához vezetett. Az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében 2023. július 1-jétől a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény (Tátv.) több ponton módosításra került – kezdi friss bejegyzését Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési üzletágának vezetője.

TB-kifizetőhelyek jogi szabályozása: milyen területek változtak?

2023. július 1-jétől a Tátv. 9. § (1)–(2), (5)–(6), (11)–(12) bekezdéseiben történt módosítások

  • a kifizetőhely létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos szabályokról,
  • a kifizetőhelynél tartandó záró ellenőrzésről,
  • a kifizetőhelyek tekintetében bekövetkező jogutódlásról,
  • a kifizetőhelyi iratok megőrzési idejéről
  • a kifizetőhelyi nyilvántartás vezetéséről

tartalmaznak egységes szabályozást.

Tb-kifizetőhely létesítése

A törvény továbbra is úgy fogalmaz, hogy minden munkáltató, amely legalább 100 fő pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat, köteles gondoskodni törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatok ellátásáról, ennek érdekében társadalombiztosítási kifizetőhelyet hoz létre.

Annak továbbra sincs akadálya, hogy a foglalkoztató a tb-kifizetőhelyi feladatok ellátására megállapodást kössön valamely ügyviteli szolgáltatóval, azonban a jogalkotó pontosította, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhely helyett mely szervezet láthatja el a jogszabály szerinti feladatokat (korábban jogilag ezt csak egy másik társadalombiztosítási kifizetőhely tehette volna meg); valamint a 100 fős létszám meghatározásánál most már csak a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosultakat kell figyelembe venni, és nem valamennyi társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyt. Fontos kitétel, hogy az alap kezeléséért felelős a társadalombiztosítási szervvel szemben azonban a felelősség továbbra is foglalkoztatót terheli.

A munkáltató köteles kezdeményezni a kormányhivatalnál a kifizetőhelyként történő nyilvántartásba vételét, ha a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult foglalkoztatottak létszáma tartósan - legalább 6 egymás követő hónapban - meghaladja a 100 főt. Ha a munkáltató ezen kötelezettségének nem tesz eleget, az Ebtv. 80. § (6) bekezdése szerinti mulasztási bírság fizetésére kötelezhető. Kifizetőhely létesítése iránti kérelem kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, a kormány rendeletében megjelölt honlapon közzétett űrlap alkalmazásával, elektronikus úton nyújtható be.

Társadalombiztosítási kifizetőhelyek megszüntetése

2023. július 1-jétől a tb-kifizetőhely működésével kapcsolatos változásokat, így a megszűnést is a központi honlapon keresztül kell jelenteni.

Ilyen eset tehát ha a tb-kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató által foglalkoztatott, pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult biztosítottak létszáma tartósan – legalább 6 egymást követő hónapban – 100 fő alá csökken, valamint, ha a korábban a kormányhivatallal megállapodást kötő magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodását fel kívánja mondani.

A kifizetőhely megszűnése esetén a kormányhivatal a kifizetőhelynél záró ellenőrzést  tart, amelynek során a kormányhivatal a kifizetőhelytől átveszi azon biztosítottak kifizetőhelyi feladatellátás során keletkezett iratanyagát, akik részére a kifizetőhely a megszűnése időpontjában pénzbeli egészségbiztosítási ellátást vagy baleseti táppénzt folyósított. Az ellátásokat a kifizetőhely megszűnését követő naptól az egészségbiztosító folyósítja tovább.

Tb-kifizetőhelyek működése, tb-kifizetőhelyi nyilvántartás

A társadalombiztosítási kifizetőhelyek működésével kapcsolatban változatlan szabály, hogy a kifizetőhely fenntartója a társadalombiztosítási feladatokat saját költségén, szakképzett alkalmazottakkal végzi, az igények jogszerű elbírálásáért és a kifizetett ellátásokért az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel szemben teljes anyagi felelősséggel tartozik. A szabályszerűen elbírált igények alapján kifizetett ellátások összegét az illetékes igazgatási szerv megtéríti, kivéve a foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét. A törvényben vagy kormányrendeletben előírt, illetőleg a törvényben rögzített megállapodás szerinti társadalombiztosítási feladatok elvégzéséért a kifizetőhely fenntartóját a biztosítási alapokból meghatározott mértékű költségtérítés illeti meg.

Amennyiben a tb-kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató esetében jogutódlás következik be, és a jogutód foglalkoztatónál is működik kifizetőhely, a jogutódlás időpontjától a jogutód kifizetőhelyet illetik meg mindazon jogosultságok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a jogutódlásig a jogelőd kifizetőhelyet illették, illetve terhelték. A jogutódlás időpontjától kezdődően a jogutód kifizetőhely köteles – hivatalból, külön erre irányuló biztosítotti kérelem nélkül – továbbfolyósítani mindazon biztosítottak ellátásait, akik a jogutódlás időpontjában pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra vagy baleseti táppénzre voltak jogosultak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS