Október 18-án a Pénzügyminisztérium társadalmi egyeztetés céljából közzétette azt a jogszabálytervezetet, amely többek között a személyi jövedelemadóról szóló törvényt is módosítani fogja. A változtatások egy része az amerikai-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 2024. évi megszűnésével kapcsolatos negatív hatásokat tervezi mérsékelni – hívja fel a figyelmet a PwC Magyarország.
A törvénytervezet előtt nem volt teljesen egyértelmű, hogy magyar magánszemély befektetők esetében az amerikai piacokon megkötött ügyletek nyeresége miként fog adózni az egyezmény megszűnése után. Erre ad egyértelmű választ a javaslat, amely kiterjesztheti az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek fogalmát úgy, hogy az magában foglalja az OECD államok – azaz többek között az USA – piacain megkötött ügyleteket, egyezmény hiányában is. Ez azt eredményezi, hogy az amerikai veszteséges ügyletek elszámolása a nyereségekkel szemben továbbra is elérhető lenne a magyar magánszemély befektetők számára.
A törvénytervezet úgy javasolja módosítani az adószabályokat, hogy egyezmény hiányában is a magánszemély kamatjövedelme – és nem egyéb jövedelme – legyen az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamat. E változás következtében nemcsak az amerikai részvények, hanem az ilyen kötvények és állampapírok is rákerülhetnek a magyar tartós befektetési számlákra 2024-től is.
Az egyezmény megszűnése továbbra is azt jelenti, hogy az amerikai osztalékjövedelmeket 30%-os amerikai forrásadó terheli, amelyből maximálisan 10% számolható el a magyar adóval szemben. Azaz az amerikai adó mellett lesz egy minimum 5%-os magyar adófizetési kötelezettség is.
Az amerikai-magyar egyezmény 2024-ig a rövid távon Magyarországon tartózkodó amerikai sportolók és előadóművészek magyarországi adóztatását nem engedte meg. Az egyezmény megszűnése azonban ezen változtat. Például, ha 2024-től egy egyesült államokbeli előadóművész Magyarországon koncertezik, akkor a koncertért kapott díjazás 15 százalék magyar személyi jövedelemadó kötelezettség alá esik majd.
A várható törvénymódosítás ezzel kapcsolatban kimondja, hogy a jövedelemszerzés helye akkor is Magyarország marad, ha az előadóművész, a sportoló jövedelme nem a magánszemélynél, hanem egy másik személynél keletkezik. A szabály célja vélhetően az, hogy ha például a fellépésért járó díjazást a magyar koncertszervező nem közvetlenül az előadóművész, hanem például egy vállalkozás, egy „star company” részére fizeti meg, a jövedelem akkor is magyar forrású, Magyarországon adóztatható legyen. További vizsgálatot igényel, hogy az ilyen star companyk részére történő kifizetéseket terhelheti-e Magyarországon adóelőleg levonási kötelezettség.
Forrás: PwC Magyarország
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.