A 2023-as költségvetést megalapozó törvényjavaslat számos adózási szabályt módosítana. A vállalatokat érintő legfontosabb változásokat az RSM Hungary adószakértői gyűjtötték össze.
Véglegessé válnak a veszélyhelyzet miatt bevezetett magasabb értékek, tartósan kétszeresére nő a cégautók közterhe – kezdi friss bejegyzését Kiss Helga, az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója. A törvényjavaslat a 2022. július 1-től hatályos, az extraprofit adóról szóló rendelet által meghatározott magasabb mértékű cégautóadó mértékeket ültetné át a gépjárműadóról szóló törvénybe. A javaslat szerint tehát 2023-ban is annyit kell fizetni a cégautók után, mint amennyit a kormány az extraprofitadós rendeletben az idei második félévére előirányzott. Az alábbi táblázat a járművek teljesítményétől és környezetvédelmi besorolásától függő cégautóadó havi mértékeit mutatja:
A törvényjavaslat alapján két adózás előtti eredményt módosító tétel kerülne bevezetésre a társasági adóról szóló törvénybe. A javaslat szerint az adózás előtti eredményt növelné az adózó döntése szerint az adóévben a tulajdoni részesedésre az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékvesztés összege, az adózás előtti eredményt pedig csökkentené a tulajdoni részesedésnek a könyvekből történő kivezetésekor a megelőző adóévekben adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt összegéből az a rész, amellyel az adózó még nem csökkentette az adózás előtti eredményét.
A fentiekben részletezett módosító tételeket első alkalommal a 2022. adóévi adókötelezettség megállapítása során a 2022. adóévben elszámolt értékvesztésre lehetne alkalmazni.
A törvényjavaslat módosítaná az innovációs járulék szabályait tartalmazó törvényt is. A javaslat szerint ugyanis az innovációs járulék hatálya kiterjedne a helyi adókról szóló törvény szerinti telephelyre, valamint a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére is. Ezen rendelkezés a kihirdetést követő 31. naptól válna hatályossá.
Lehetővé válna a gyógyszeriparban jellemző ún. támogatásvolumen-szerződésekhez kapcsolódó utólagos adóalapcsökkentés. Az ilyen konstrukciókban a gyógyszert egy meghatározott áron szerzik be a gyártótól, bizonyos mennyiség végső vevőnek történő értékesítése után azonban a gyártó dobozonként visszaad egy meghatározott értéket a neki megfizetett ellenértékből.
Az áfát eredetileg a teljes ellenértéken fizette meg a gyártó. Azonban az új szabályozás alapján a gyártó adóalapja csökkenthető az általa biztosított kedvezmény adó nélküli összegével, amennyiben ez az összeg a vevő részére történő értékesítés adóalapjába beépül vagy beépült.
A javaslat az Európai Unió Bírósága által a C-717/19 (Boehringer-ügy) kapcsán hozott ítéletre reagálva születhetett meg, és azokat a konstrukciókat kezeli, ahol támogatás-volumen szerződés alapján az adóalany értékesíti a terméket, szolgáltatást egy másik adóalanynak, aki továbbértékesíti azt a végső fogyasztónak. A láncban első értékesítő ebben az esetben nincs közvetlen kapcsolatban a végső vevővel, nem tud a végső vevő részére az értékesítési láncon keresztül pénzbeli kedvezményt biztosítani. Így harmadik fél bevonásával valósul meg az árengedmény nyújtása. Az adóalany harmadik fél részére nyújtja a kedvezményt, aki átadja a kedvezményt a végső vevő részére.
Az új tényállás az új szabályok hatályba lépésének napján, illetve azt követően alkalmazandó főszabály szerint. Átmeneti szabály rögzíti azonban, hogy már 2022-ben teljesített pénzvisszatérítés tekintetében is lehet alkalmazni ezeket a szabályokat, amennyiben az adóalany 2022 január 1. előtt nem élt az adóalap-csökkentés lehetőségével ezen pénzvisszatérítések kapcsán.
Az áfatörvény kiegészítésre került oly módon, hogy a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő - aki az adóalanyisághoz fűződő jogok és kötelezettségek gyakorlásával összefüggő bírósági és más hatósági eljárásjogi cselekmények alanya - a kiegészítés alapján a csoportos adóalanyiság megszűnését követően is megtartja ezt a jogi státuszt.
A módosítás alapján a kijelölt képviselő a csoportos adóalanyiság megszűnését követően is saját nevében érvényes jognyilatkozatot (pl. önellenőrzést) tud majd benyújtani.
Két és félszeresére emelkedő mulasztási bírsággal, a társasági adóbevalláshoz kapcsolódó új transzferár adatszolgáltatási kötelezettséggel és változó adóalap korrekciós szabályokkal módosulnának a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó transzferár szabályok.
A javaslat a nemzeti vámtörvényben definiált „vámhiány” fogalmát változtatja meg oly módon, hogy a jövőben nem minősíthető vámhiánynak a jogszabályi rendelkezések alapján megszűnt vámteher, és ezáltal nem alkalmazható ezekben az esetekben a súlyosabb szankcióként jelentkező, a vámhiány 50 százalékáig terjedő vámigazgatási bírság.
Ugyanakkor a módosítás alapján a vámhatóság számára adott a lehetőség, hogy a jogsértések esetében alkalmazza a nem vámhiányos vámigazgatási bírságot, ha annak feltételei fennállnak. Az így alkalmazásra kerülő szankció esetében azonban a vámhatóságnak az eset körülményeit is figyelembe vevő mérlegelési kötelezettsége van.
A módosítás alapján a dohánygyártmányokon belül külön kategória kerül meghatározásra a hevített dohánytermékekre, amelynek célja, hogy a hevítéssel fogyasztható, azonban dohányt, vagy nikotint nem tartalmazó termékek is jövedéki adóköteles termékekké váljanak. A változtatás 2023. január 1-jével hatályosul, a jövőben a hevítési technológián alapuló dohánygyártmányok az új dohánytermék-kategóriákból átkerülnek a hevített dohánytermékek kategóriájába.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.