Új magyarországi támogatási program a vírusjárvány gazdasági hatásainak kezelésére

2020. 04. 09., 13:00

A COVID-19 járvány által okozott gazdasági problémák enyhítésére az Európai Bizottság által már jóváhagyott új támogatási programot tervez elindítani a Külgazdasági és Külügyminisztérium, melynek lebonyolításáért a HIPA Nonprofit Zrt. fog felelni. Az új program célja a közép- és nagyvállalatok versenyképességének, likviditási helyzetének javítása, illetve a koronavírus járvány következtében elszenvedett veszteségek csökkentése, elősegítve további beruházások megvalósítását és az elmúlt években létrehozott új munkahelyek fenntartását.

A program keretösszege várhatóan 50 milliárd forint lesz, amelyből 2020. december 31-ig igényelhető támogatás abban az esetben, ha a pályázó vállalat vállalja, hogy 2021. június 30-ig meghatározott volumenű beruházást hajt végre, és a bázislétszámát (a pályázat benyújtását megelőző 12 hónap átlagos statisztikai állományi létszámát) a beruházás befejezéséig, de legalább 2020. december 31-ig fenntartja.

Továbbá, a vállalatnak igazolnia vagy nyilatkoznia szükséges, hogy:

  • 2019. december 31-én nem minősült nehéz helyzetben levő vállalkozásnak, de a COVID-19 vírusjárvány következtében azzá vált, vagy egyéb pénzügyi vagy gazdasági nehézségei támadtak,
  • árbevétele, vagy megrendelési állományának értéke a járvány miatt, azzal ok-okozati összefüggésben legalább 25 százalékkal visszaesett,
  • nem felelős a gazdasági visszaesésért és a tőle elvárható gondossággal járt el,
  • a felmerült veszteségekre nincs biztosítása vagy a biztosítás alapján nincs lehetőség a felmerült károk teljes megtérítésére,
  • a beruházást a pályázat benyújtását megelőzően nem kezdte meg.

A program keretében elérhető támogatás összege a beruházás volumenétől függően az alábbiak mentén alakul – de nem haladhatja meg a 800 000 eurót:

  • A beruházási volumen 30 százaléka, amennyiben a beruházási volumen 150 000 és 300 000 euró között van,
  • A beruházási volumen 40 százaléka, amennyiben a beruházási volumen 300 001 és 500 000 euró között van,
  • A beruházási volumen 50 százaléka, amennyiben a beruházási volumen 500 000 euró fölött van.

„Az új támogatási program alapvetően a vírusjárvány miatt nehézségekkel küzdő, de továbbra is működő vállalkozásoknak nyújthat segítséget a működés fenntartásával és a fajlagos költségek csökkentésével amennyiben a vállalkozás számára némi beruházás reális a jelenlegi helyzetben. A háromféle opció lehetővé teszi, hogy a vállalatok a helyzetük tükrében mérlegeljék, mely kötelezettség, beruházási igény és támogatási opció vállalható számukra. Nagyon fontosnak tartom, hogy a vállalkozások megmentése mellett a további üzemszerű működést is támogassa a Kormány a gazdaság működőképességének erősítése érdekében” – mondta dr. Márkus Csaba, a Deloitte partnere.

Az Európai Bizottság által jóváhagyott új támogatási program keretében várhatóan már pár napon belül igénybe vehető lesz az átmeneti támogatás, mely a korábban elnyert támogatásokkal együtt is érvényesíthető.

A későbbiekben akár 800 000 eurót meghaladó támogatásban is részesülhetnek a vállalatok, azonban ehhez az ideiglenes támogatásokat rendező keretszabály keretein kívül egy új rendelet vagy a meglévő módosítása szükséges, melyet szintén jóvá kell hagynia az Európai Bizottságnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS