Tömegközlekedéssel járt az adócsaló, a NAV megállította a villamost

2020. 06. 25., 13:00

Milliárdos kárt okozott a költségvetésnek az a másfélezer biztonsági őrt és takarítót foglalkoztató cégláncolat, amit két budapesti férfi irányított. Egyiküket 2011 óta körözték csalás miatt, másikuk ellen vesztegetés miatt folyik eljárás a bíróságon. A NAV munkatársai a napokban ütöttek rajta az immár költségvetési csalással is gyanúsított bűnszövetségen.

A két férfi cégei őrzésbiztonsági és takarítási munkákat vállaltak. A fővállalkozó a „teljesítésbe” valós gazdasági tevékenységet nem végző, fiktív számlák kibocsátására létrehozott alvállalkozókat vont be, így kerülték el az áfafizetést. Összesen 1,4 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.

A 2011 óta csalásért körözött, szökésben lévő férfi feladata volt az alvállalkozók strómanjainak felhajtása, a kapcsolattartás az üzleti partnerekkel, valamint a társaságok számláira érkező utalások felvétele. Több álneve is volt, gépkocsit nem használt, tömegközlekedéssel vagy gyalog járt, tartva a rendőri ellenőrzésektől. A rajtaütés napján is egy megállóban várakozott, amikor a NAV nyomozói – feltartóztatva az érkező villamost – bilincsben elvitték. Másfél éve volt hátra az elévülésig, így azonban börtönbe kell vonulnia.

A bűnszövetség tagjai fényűző körülmények között éltek, a nyomozók a luxusingatlanok mellett százmillió forint készpénzt és több tízmillió forintos karórákat is foglaltak az akcióban. A készpénz felkutatásában eredményesen dolgozott Cappy, a pénzkereső kutya, aki hamar kiszagolta a rejtekhelyeket.

A gyanúsítottakkal szemben bűnszövetségben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt folyik a nyomozás. A vesztegetés miatt is vádolt fővállalkozó letartóztatásba, szökésben lévő társa – megkezdve négyéves büntetését – börtönbe került. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS