Szigorodnak a boltbezárás szabályai

2023. 12. 13., 14:10

Szigorodnak a boltbezárás szabályai, jövőre már nem fogja feltétlenül egy figyelmeztetéssel megúszni az, akit számla- vagy nyugtaadási kötelezettség megsértésén kapnak. Tekintetbe véve, hogy akár egy pár hetes bezárás is nehezen helyrehozható károkat tud okozni egy cég életében, érdemes a vállalkozásoknak megszigorítaniuk a folyamataik és az alkalmazottjaik felügyeletét. A kockázatokra a Jalsovszky Ügyvédi Iroda hívja fel a figyelmet.

Mikor jön a lakat?

Az üzletlezárás az adózási szankciórendszer egyik leglátványosabb és legrettegettebb eleme. Üzletlezárásra akkor kerülhet sor, ha az adózó valamely foglalkoztatottját nem jelentette be, igazolatlan eredetű árut forgalmaz, nem tesz eleget a számla- és nyugtaadási kötelezettségének vagy a pénztárgép kötelező használatával és üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségét szegte meg.

Az árusítás hetekre vagy akár pár hónapra való felfüggesztése már önmagában is érzékenyen érint bármely vállalkozást. Az üzletlezárás fő kockázatát azonban mégis annak a látványos manifesztálódása adja: az adóhatósági zár – a lepecsételt bejárat – egy olyan intézkedés, amely a bevételkiesés mellett komoly bizalomvesztéshez és ezáltal tartós keresletcsökkenéshez is vezethet. Ráadásul az üzletbezárás kockázatos adózói minősítést is maga után von, amely miatt a vállalkozásnak többlethátránnyal kell számolnia az üzleti partnerei körében is.

Mi változik?

„A mostani szabályok szerint, ha a céget első alkalommal kapják a nyugtaadási kötelezettség megsértésén, úgy megússza egy figyelmeztetéssel, sárga lappal” – mondja Barta Péter, a Jalsovszky szenior ügyvéde. Jelenleg üzletbezárás elrendelésére csak akkor van lehetősége az adóhatóságnak, ha a vállalkozás ezt a kihágást egy éven belül másodszor is elköveti (azaz második alkalommal sem ad nyugtát vagy számlát). Ráadásul a második alkalommal is még a revizor mérlegelésén múlik, hogy a kihágás súlya indokolja-e az üzletbezárás elrendelését.

A most hatályba lépő szabályok alapján azonban már a nyugtaadás elmulasztásának első elkövetésekor jöhet a piros lap, és már akkor is elrendelhető lesz az üzlet bezárása, ha a vállalkozást az első alkalommal kapják rajta a kihágáson.

A folytatólagos jogsértést továbbra is ugyanúgy rendeli szankcionálni a törvény: míg az első esetben az üzletlezárás elrendelése az adóhatóság mérlegelésén múlik, ismételt esetben már kötelező a piros lapot felmutatni. „Megjegyzendő, hogy ez a szigor az üzletlezárás más eseteiben már eddig is érvényesült (azaz, ha valakit azon kaptak, hogy be nem jelentett személyt foglalkoztat, úgy már az első alkalommal jöhetett a zár), csupán nyugtaadás elmulasztása esetén lehetett első alkalommal egy ejnye-bejnyével megúszni. De most már akkor sem” – emeli ki Barta Péter.

Nem változik az üzletlezárás kötelező időtartama sem: az első alkalommal 12 napra, a másodiknál 30 napra, míg minden további esetben 60 napra zárják be az üzletet. A bezárás időtartama továbbra sem mérlegelési kérdés, azt jogszabály írja elő, annak hosszát a revizor nem jogosult mérsékelni.

Mit érdemes tenni?

Azért, hogy a vállalkozás még csak gondatlanságból se csússzon bele egy üzletlezárásba (vagy bármely egyéb szankcióba), érdemes fokozottan ellenőrizni a nyugta- és számlaadási folyamatot. Emellett egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a cég nevében eljáró személyek felügyeletére, illetve képzésére, hiszen akár már egy egyszeri kihágás is végzetes következményekhez vezethet. Így fontos, hogy az alkalmazottak is teljesen tisztában legyenek a jogszabályi előírásokkal, az adóhatóság gyakorlatával. Gyakori hiba például, hogy a pultban álló eladó kiállítja a bizonylatot, de azt nem adja át a vevő részére. Nem evidens, de ez is a bizonylatkiállítási kötelezettség elmulasztását jelentheti.

„Érdemes még azzal is tisztában lenni, hogy egy jogszabályalkotási szeszélynél fogva az új szabályok nem is jövő év január 1-jén, hanem már idén december 30-án életbe lépnek. Ez azt jelenti, hogy már a szilveszteri forgalomban is résen kell majd lenni” – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS