Szerb-magyar találkozó Röszkén „a határforgalmi áteresztőképesség javítása” érdekében

2023. 01. 16., 13:41

Röszkén találkoztak szerb, valamint magyar vám- és határrendészeti felsővezetők csütörtökön. A NAV az egyeztetést a határforgalmi áteresztőképesség javítására kezdeményezte.

A 2023. január 12-ei találkozó előzménye egy 2020-as vámigazgatási megállapodás volt, amelynek legfontosabb célja a Röszkén és Tompán átlépő tehergépjárművek számának emelése volt. Az elmúlt két év eredményeinek értékelése mellett további közös célokat fogalmaztak meg a felek.

A találkozón a résztvevők összegezték a közúti határátkelőhelyek áteresztőképességének javítására tett lépések eredményeit: 2022-ben Röszkén 23 százalékkal több tehergépjármű lépett be, mint 2019-ben, azaz a korábbi, napi 374 jármű helyett tavaly már 459 jármű beléptetése történt meg a határon naponta. Tompán 55 százalékos volt az emelkedés, a 2019-es napi 222 járműnél 122-vel több lépett be az unióba, naponta. Elhangzott az is, hogy mindkét ország hatóságai elkötelezettek a határátkelőhelyek áteresztőképességének további javítása mellett, ami csak közös munkával, a két ország együttműködésével képzelhető el.

A résztvevők szerint a folyamatban levő határátkelőhely-fejlesztéseknek köszönhetően további javulás várható, de a felek addig is vizsgálják, hogy milyen újabb lehetőségek vannak arra, hogy még több teherautó léphessen át.

A NAV szorgalmazta azt is, hogy a korábbi, kétoldalú vám-együttműködési megállapodást a határrendészeti szervekkel négyoldalúvá szélesítsék, amivel minden résztvevő egyetértett. Ezzel összefüggésben arról is döntés született, hogy egy közös szakértői munkacsoport további megoldási javaslatokat dolgoz ki az áteresztőképesség javítására 2023 áprilisában, Budapesten. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 15:15
A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. IV. negyedévi adatai alapján a nagyvállalatok közel 80 százaléka úgy számol, hogy meg tudja tartani dolgozóit a következő 12 hónapban, minden tízedik vállalatnál csökkenő létszámmal terveznek. A 10 milliárd forintos árbevételt meghaladó cégeknél a legpesszimistábbak, körükben a 15 százalékpontot is eléri a leépítéssel kalkulálók aránya.
2025-03-18 22:15:00
A Demján Sándor Program összes támogatási eleme elindult, a 8+1 akciópont azt szolgálja, hogy direkt vagy indirekt módon segítsük a kis- és középvállalkozásokat– mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS