Személy- és vagyonvédelem: a NAV tanácsai a csalók kiszűrésére

2019. 08. 13., 11:45

A NAV tapasztalatai alapján a személy- és vagyonvédelmi szektorban jellemző a számlázási láncolatokkal elkövetett adókijátszás, adóelkerülés. Ennek leggyakoribb formája, hogy az áfaszabályok kijátszásán túl a vagyonőrök foglalkoztatása után nem fizetik meg a közterheket.

Ha a számlabefogadó adókijátszást gyanít, akkor a saját üzleti ellenőrzésein túl további intézkedéseket is tehet, amikkel kizárja az adókijátszásban való részvétel lehetőségét.

A vállalkozások megbízhatóságáról a nyilvános cégadatok, a közzétett beszámolók mellett elsősorban a NAV honlapján tájékozódhatnak (adószám érvényessége, jelentős vagy tartós adótartozás, végrehajtás alatt állók stb). Az áfaalanyok lekérdezése menüpontban csak a vállalkozás adószámát kell megadni és a lekérdezés eredményében láthatóvá válik a bejelentett alkalmazottak száma. Ha egyik teljesítésben részt vevő vállalkozásnak sincs bejelentett alkalmazottja, felmerülhet az adóelkerülési kockázat, mert további alvállalkozás bevonását tiltja a törvény.

A középfokú szakképesítést igénylő vagyonőri munkakörben a garantált bérminimum és az arra eső közterhek megfizetése 2019. június 30-áig minimálisan 1 356 forint/óra, 2019. július 1-jétől a közteher mértékének csökkenése miatt 1 334 forint/óra (nem tévesztendő össze az ágazatra irányadó, minimum „rezsióradíjjal”, melynek összege jelenleg 2 336 forint/óra) mellett lehetséges. Az ennél kisebb összegért vállalt szolgáltatás esetén fennáll a foglalkoztatás utáni közterhek elmaradásának kockázata.

Attól a gazdálkodótól, aki a szolgáltatásokról befogadott számlák alapján levonná az áfát, elvárható, hogy kizárja az adókijátszásban való részvétel kockázatát. Ha a kockázat ellenére nem tesz semmit azért, hogy üzleti partnerének megbízhatóságáról meggyőződjön, a NAV az adólevonási jogot megtagadhatja.

Érdemes és szükséges is dokumentálni, hogy a vállalkozás megtett mindent, ami módjában állt azért, hogy megelőzze a költségvetési kárt. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS