Negyedmillió adózónak kell majd kiegészítenie a NAV szja-tervezetét

2023. 03. 10., 11:09

Március 15-től elérhetővé válnak a NAV által elkészített szja-bevallási tervezetek, amelyeket mintegy negyedmillió magánszemélynek kell majd kiegészítenie olyan jövedelmekkel és fizetési kötelezettségekkel, amelyek nem szerepelnek a NAV nyilvántartásában.

Az Ügyfélkapun regisztrált adózók az eszja.nav.gov.hu oldalon érhetik majd el az szja-tervezetet, az elektronikus megoldástól idegenkedő adózók pedig március 16-ig kérhetik a bevallástervezet postázását. Az szja-tervezet kiegészítését minden évben meg kell tennie az őstermelőknek, az áfát fizető magánszemélyeknek, és a nem kisadózó egyéni vállalkozóknak. Amennyiben az adóból a magánszemélynek visszajár, célszerű mielőbb felülvizsgálni a tervezetben foglaltakat, ugyanis az adóhatóság a tervezet módosításának benyújtását követő 30 napon belül teljesíti a kiutalást.

Idén különösen figyelniük kell azoknak a volt KATA-adóalanyoknak, akik tavaly a törtidőszakban tételes adózást választottak, de 2023-ra átalányadózást szeretnének választani. Ezt a választást az szja bevallásban tehetik meg, a nyilatkozat elmulasztása később nem pótolható. Ugyancsak az szja bevallásban kell rendelkezniük a 20 százalékos adóvisszatérítésről azoknak, akik tavaly önkéntes pénztárba, NYESZ számlára és/vagy nyugdíjbiztosításra fizettek be összeget.

Annak a 25 év alatti fiatalnak sem érdemes május 20-ig várnia, aki évközben több foglalkoztatótól kapott jövedelmet és óvatosságból kérte az szja-mentességi kedvezmény mellőzését. Ugyan az adóhatóság az Szja-törvény módosításának köszönhetően a bevallásban érvényesíti a kedvezményt, azonban annak összege csak akkor kerül kiutalásra, ha a magánszemély azt kéri az adóbevallásában. Ellenkező esetben a túlfizetés a magánszemély adófolyószámláján marad, és azt visszaigényelni a továbbiakban csak külön nyomtatvány kitöltésével lesz lehetséges.

Egyre jelentősebb azok tábora is, akik – részben az elmúlt évek technológiai lehetőségeinek kihasználása révén – külföldről származó osztalék- és tőkejövedelmekben részesülnek. Nekik több időt kell szánniuk az adóbevallás kiegészítésére. A szükséges dokumentáció összegyűjtése mellett kifizető hiányában nehézséget okozhat az egyes jövedelmek minősítése – másképpen adóznak a kamatok, az osztalékok, az árfolyamnyerségek, és más szabályok szerint adóznak az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek is.

A helytelen kategóriába sorolás hatással lehet a veszteség elhatárolására, vagy a szociális hozzájárulási adó kötelezettségre is, ezért fontos az idevonatkozó rendelkezések áttanulmányozása, sőt szükség esetén adótanácsadó bevonása.

„Az adóhatóság májusban jellemzően még nem rendelkezik kontrolladatokkal ezekről a külföldről származó jövedelmekről. Azonban az OECD tagországokból, valamint az EGT országokból érkező adatszolgáltatás feldolgozását követően, amikor a külföldi adóhatóságtól érkező információ és az adózó által bevallott jövedelmek között eltérés mutatkozik, akkor az adóhatóság úgynevezett támogató eljárást kezdeményez. Az eljárás valóban ügyfélbarát, mivel a közreműködő adózók többsége önellenőrzés keretében módosíthatja az adóbevallást. Ennek ellenére az adózók többsége minden bizonnyal szeretné ezt az eljárást elkerülni, ezért is fontos, hogy az adókötelezettség bevallása helyesen és időben történjen meg” – hívta fel a figyelmet Kocziha Andrea, a Moore Hungary adótanácsadó partnere.

A fentieken kívül nem szerepel a bevallási tervezetben például a magánszemély, vagy külföldi jogi személy részére történő ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, önálló, vagy nem önálló tevékenységnek külföldi megbízó által átutalt ellenértéke, vagy például az önkéntes pénztár által jóváírt egyéb jövedelem összege sem, mert e tekintetben a pénztár nem minősül kifizetőnek.

Akkor is felülvizsgálatra szorul a bevallás, ha év közben a magánszemély nem érvényesítette a családi adókedvezményt, illetve más kedvezményt, vagy érvényesített ugyan kedvezményt, de annak összege változik.

A bevallás kétféleképpen módosítható 2023. május 20-ig: 1) a NAV által készített adóbevallási tervezet kiegészítésével, vagy 2) a 2022-re vonatkozó személyijövedelemadó-bevallás – 22SZJA-nyomtatvány – beküldésével. Ez utóbbira főleg akkor kerül sor, ha a magánszemély nem rendelkezik ügyfélkapuval, vagy rendelkezik ugyan, de többszöri próbálkozás ellenére sem tud belépni, mert a jelszót, sőt, még a felhasználó nevét is elfelejtette.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS