Mivel jár a munkáltató megszakítás nélküli tevékenysége?

2024. 05. 14., 09:10

Léteznek olyan munkáltatók, amelyek tevékenységükből fakadóan folyamatosan működnek, vagy csak rövid időre engedhetik meg a leállást. A munkáltató megszakítás nélküli tevékenysége a munkavállalókra és a munkavégzésre is jelentős hatással lehet. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Mi számít megszakítás nélküli tevékenységnek?

A Munka Törvénykönyve meghatározza, hogy munkajogi szempontból milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy a tevékenység megszakítás nélkülinek minősüljön.

Megszakítás nélküli a munkáltató tevékenysége, ha naptári naponként 6 órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel, és
– a tevékenység társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy
– a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható.

A megszakítás nélküli tevékenységet folytató munkáltató működése tehát legfeljebb csak rövid ideig szünetel (legfeljebb naponta 6 órát) vagy kizárólag csak technológiai okból szünetel az év valamely időszakában. Utóbbira lehet példa, ha a munkáltató működése kizárólag technológiai eredetű karbantartás miatt szünetel. Fontos, hogy a leállásnak nem a munkáltató munkaszervezéséből kell erednie, hanem az alkalmazott technológia sajátosságaiból.

A megszakítás nélküli tevékenységek között a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatásokra számos példa van. Ilyenek előfordulhatnak a közműszolgáltatások terén (pl. atomerőmű, vízmű), mentő és tűzoltói tevékenységek, közbiztonsággal kapcsolatos szolgáltatások.

A megszakítás nélküli tevékenység másik esete, ha a termelési technológia következtében gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható a tevékenység. Fontos, hogy ebben az esetben a termelési technológiával összefüggésben olyan objektív, döntően külső körülményeknek kell fennállnia, amelyre a munkáltatónak nincs vagy kevés befolyása van. Ilyen eset lehet, ha a gyártósor vagy az eszközök leállítása és újbóli beállítása, elindítása nagy nehézségekbe ütközne vagy aránytalan költségekkel járna. Nem jelent viszont megszakítás nélküli tevékenységet, ha a munkáltató csak azért kíván folyamatosan működni, hogy több árut tudjon előállítani.

A munkaidő beosztása a munkáltató megszakítás nélküli tevékenysége esetén

A megszakítás nélküli tevékenységet folytató munkáltatónak nagyobb mozgástere van a munkanapok beosztása terén. E tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak vasárnapra vagy munkaszüneti napra (ünnepnapra) is beosztható rendes munkaidő. Munkaszüneti napnak a törvényben meghatározott napok minősülnek. Ezek január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., és a karácsony, azaz december 25–26.

Ebben az esetben a vasárnapra beosztott munkavállalónak bérpótlék nem jár. Viszont érdemes tudni, hogy a munkaszüneti napra történő beosztás esetén a munkavállalónak akkor is jár a 100%-os bérpótlék, ha a munkáltató megszakítás nélküli tevékenységet folytat.

Napi pihenőidő, heti pihenőnap

A megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetén a kötelezően beosztandó napi pihenőidő legalább 8 óra, szemben az általános szabályokkal, amelyek legalább 11 órás napi pihenőidőt írnak elő. A napi pihenőidő nem más, mint a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között eltelt idő.

Főszabály szerint a munkavállaló részére hetenként 2 pihenőnapot kell beosztani. Havonta legalább egy heti pihenőnapot főszabály szerint vasárnapra kell beosztani. Amennyiben a munkavállaló megszakítás nélküli tevékenység keretében, egyenlőtlen munkaidő-beosztással dolgozik (pl. munkaidőkeretben dolgozik), akkor számára havonta legalább 1 heti pihenőnapot be kell osztani. Tehát előfordulhat, hogy 6 napnál többet kell egybefüggően dolgoznia. Ez nem jelenti, hogy a munkavállaló számára elveszik a többi pihenőnap, hanem a munkáltató azokat egyenlőtlenül oszthatja be. Például munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret végén, átlagban kell meglennie a heti kép pihenőnapnak.

Munkaidőkeret a munkáltató megszakítás nélküli tevékenysége esetén

Amennyiben a megszakítás nélküli tevékenységet folytató munkáltató a munkaidő-beosztásra munkaidőkeretet alkalmaz, akkor e tekintetben is tágabb mozgástere van az átlagosnál.

A munkaidőkeret maximális tartama főszabály szerint 4 hónap vagy 16 hét. Megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatott dolgozó esetén a munkaidőkeret tartama ennél hosszabb is lehet, legfeljebb 6 hónap vagy 26 hét.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS