Mit tehet az utas, ha nem a megrendelt utazási szolgáltatást kapja?

2023. 07. 04., 09:41

Szabó Gergely ügyvéd utazási szerződésekről szól cikksorozatának harmadik, befejező része.

Korábbi cikkeinkben bemutattuk az utazási szerződések megkötésével és felmondásával kapcsolatos alapvető információkat. Az utazási szerződéssel foglalkozó cikksorozatunk utolsó részében az utazási szerződés átruházásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatos panaszokra vonatkozó legfontosabb tudnivalókra térünk ki.

Az utazási szerződés átruházása

Ha az utas nem tud vagy nem kíván elutazni az előre megvásárolt utazásra, akkor sem muszáj az utazási szerződést felmondania, ha van olyan személy, aki helyette el tud utazni. Ilyen esetben bizonyos feltételek mellett van lehetőség az utazási szerződés átruházására.

Az utazó az utazási csomagra vonatkozó szerződést olyan személyre ruházhatja át, aki a szerződésben foglalt valamennyi feltételnek megfelel.

Az átruházás feltétele, hogy az utazásszervezőt az utazási csomag megkezdése előtt észszerű időn belül értesíteni kell az átruházásról.

Az utazási csomagtól és a körülményektől is függ, hogy mi minősül észszerű időnek.

Az utazási csomag megkezdése előtt legalább 7 nappal történő értesítést minden esetben észszerű időn belüli értesítésnek kell tekinteni.

Az átruházást valamilyen maradandó formában (tartós adathordozón) lehet megtenni. Például papír alapú levélben, pdf dokumentumban, e-mailben.

Az átruházásból eredő illetékek, díjak és egyéb költségek ilyen esetben a szerződésből kilépő és oda belépő utazót egyetemlegesen terhelik. Tehát közösen felelősek ezek megfizetéséért. Szintén egyetemlegesen felelős a szerződésből kilépő és a belépő utazó a részvételi díj megfizetéséért.

Az utazásszervezőnek tájékoztatnia kell a szerződésből kilépőt az átruházás tényleges költségeiről. Ezek a költségek nem lehetnek aránytalanok és nem haladhatják meg az átruházásából eredő tényleges költségeket.

Mit tehet az utas, ha nem a megrendelt utazási szolgáltatást kapja?

Az utazásszervező felelős az utazási szerződésben, ill. utazási csomagra vonatkozó szerződésben vállalt utazási szolgáltatás teljesítéséért. A felelősség akkor is fennáll, ha a szerződésben foglalt szolgáltatásokat nem közvetlenül az utazásszervező, hanem más utazási szolgáltató nyújtja.

Amennyiben nem a szerződésben megrendelt szolgáltatást kapja az utazó, akkor ez szerződésszegésnek minősül.

Például nem a megrendelt szállást kapja, elmarad a megrendelt program vagy más tartalommal nyújtják.

Az utazónak nem csupán joga, hanem kötelezettsége is a szerződésszegéssel kapcsolatos tájékoztatás. A körülmények figyelembevételével haladéktalanul kell tájékoztatnia az utazásszervezőt (vagy az utazásközvetítőt), ha az utazási szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban szerződésszegést észlel.

Az utazási szerződésnek tartalmaznia kell, hogy ezt a tájékoztatást milyen elérhetőségen tudja megtenni az utas. A szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszokat rendszerint közvetlenül az utazási irodánál vagy az utaskísérőnél, ennek hiányában a helyszíni szolgáltatónál, ill. az utazási iroda helyi partner irodájánál lehet megtenni.

Amennyiben az utazó olyan programon vesz részt, amely nem része az utazási csomagnak, akkor e szolgáltatásért az utazásszervező nem felelős. Ilyen esetben az utazó a szolgáltatással kapcsolatos problémát annál a helyi szolgáltatónál jelezheti, akitől a programot megrendelte.

Amennyiben az utazó légijárata törlésre kerül vagy jelentős késést szenved, akkor az ezzel kapcsolatos kártalanítási és további igényeit a légitársaság – és nem az utazási iroda – részére nyújthatja be.

Az utazási szolgáltatással kapcsolatos problémák orvoslása

Az utazási szolgáltatással kapcsolatos szerződésszegést az utazásszervező köteles észszerű határidőn belül orvosolni. Kivételt képez, ha a szerződésszegés orvoslása lehetetlen vagy aránytalan költségekkel jár a szerződésszegés súlyára és az érintett utazási szolgáltatások értékére tekintettel. Utóbbi esetben az utazó díjengedményre, illetve amennyiben kár is érte, kártérítésre jogosult.

Ha az utazásszervező az utazó által megállapított észszerű határidőn belül nem orvosolja a szerződésszegést, akkor az utazó maga is megteheti ezt. Ilyen esetben az utazó kérheti a szükséges kiadásai megtérítését.

Ha az utazási csomagra vonatkozó szerződésben foglalt utazási szolgáltatás lényeges része nem biztosítható a szerződésben meghatározott módon, akkor az utazásszervező köteles azonos vagy magasabb minőségű, megfelelő helyettesítő szolgáltatást felajánlani.

Ezért az utazó részére többletköltség nem számítható fel. Ha a felajánlott helyettesítő szolgáltatás alacsonyabb minőségű a szerződésben meghatározottnál, akkor az utazásszervező köteles megfelelő díjengedményt biztosítani.

Az utazó kizárólag akkor utasíthatja el a felajánlott helyettesítő szolgáltatást, ha az lényegesen különbözik az utazási csomagra vonatkozó szerződésben foglaltaktól, illetve ha az utazásszervező által ajánlott díjengedmény nem megfelelő.

Ha a szerződésszegés az utazási csomag lényeges tartalmát érinti, és az utazási iroda az utazó által megszabott észszerű határidőn belül azt nem orvosolja, akkor az utazó bánatpénz megfizetése nélkül jogosult az utazási csomagra vonatkozó szerződést felmondani. Ezen kívül díjengedményt, illetve kártérítést követelhet.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS