Telekszomszédok viszonylag gyakran ütköznek olyan problémába, hogy az egyik telken álló épület egy része átlóg a szomszédos telekre. Mi a túlépítés? Milyen lehetőségei vannak túlépítés esetén a szomszédos ingatlan tulajdonosának? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
Túlépítésről beszélünk, ha az ingatlan tulajdonosa a földterület határán túl építkezik úgy, hogy az építményt részben a saját, részben a szomszédos földterületre építi. Túlépítő nem csak a föld tulajdonosa lehet. Túlépítő az épület tulajdonosa is, ha az épület és föld tulajdonosa nem azonos személy.
A túlépítést jogi szempontból meg kell különböztetni a ráépítéstől és a beépítéstől. Ráépítésről van szó akkor, ha valaki teljes egészében idegen földön építkezik. Beépítésnek nevezzük azt, amikor valaki saját földjére épít, de idegen anyaggal.
A túlépítések viszonylag gyakran előfordulnak. Ennek oka lehet az építkezéskor elkövetett mérési vagy tervezési hiba, de keletkezhet az ingatlan-nyilvántartási térkép pontatlansága miatt is.
A túlépítés következményei tekintetében jelentőséggel bír, hogy a túlépítő jóhiszemű vagy rosszhiszemű volt-e.
Jóhiszemű a túlépítő, ha a túlépítés tényéről nem tudott és nem is kellett tudnia. Rosszhiszemű túlépítésről beszélünk, ha a túlépítő tudta vagy kellő körültekintés mellett tudnia kellett volna, hogy saját földje határán túl építkezik.
Jóhiszemű túlépítéskor a túlépítővel szemben a szomszéd a következő követeléseket támaszthatja:
– Követelheti, hogy a túlépítő a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást.
– Kérheti, hogy a túlépítő a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megosztható.
– Akár azt is követelheti, hogy a túlépítő az egész földet vásárolja meg. A szomszéd az egész földjének megvásárlását csak akkor követelheti, ha a túlépítés következtében használhatatlanná válik a föld fennmaradó része. Másik eset, ha a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a túlépítés következtében lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy a túlépítéssel kapcsolatos következmények alkalmazását csak a szomszéd kérheti a bíróságtól. Tehát a túlépítő nem indíthat pert a szomszéd ellen a túlépítés valamely következményének érvényesítése iránt. Ez természetesen nem zárja ki, hogy az érintettek a túlépítés következtében előállt helyzetet peren kívül, közös megegyezéssel rendezzék. A peren kívüli megegyezésben a felek a törvényben említett bármelyik következményt alkalmazhatják, sőt ettől eltérő megegyezésre is juthatnak.
Ha a túlépítő rosszhiszemű volt, akkor a szomszéd követelheti a túlépítőtől a következőket:
– Követelheti az épület lebontását. Amennyiben a túlépített építményt le kell bontani, akkor a bontás és az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítőt terhelik. A túlépítő azonban jogosult arra, hogy a beépített anyagot elvigye.
– Vagy azt is kérheti, hogy a túlépítő a saját földjét és az épületet – a föld és az épület értékének megtérítése ellenében – bocsássa a tulajdonába.
– Rosszhiszemű túlépítéskor a szomszédot ezen felül megilletik ugyanazok a jogok, amelyek őt jóhiszemű túlépítésnél illetnék.
A rosszhiszemű túlépítéssel azonos megítélés alá esik, ha a túlépítő eredetileg nem volt rosszhiszemű, de a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást a túlépítőnek.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.