Mire kell figyelni az szja-bevallás tervezetének ellenőrzésekor?

2024. 03. 27., 16:40

A NAV által készített 2023. évi szja-bevallási tervezetek már március 15. óta elérhetőek, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden adózó nyugodtan hátradőlhet anélkül, hogy bármit módosítana a tervezeten. Az RSM Hungary összefoglalta, hogy kiknek és mire érdemes figyelni annak érdekében, hogy az szja-bevallásunk hiánytalanul legyen kitöltve, hogy az adókockázat elkerülése mellett minden jogszabály által biztosított adócsökkentési lehetőséggel éljünk.

Az adóhatóság a nyilvántartásaiban szereplő belföldi munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások alapján állítja össze a magánszemélyek adóbevallási tervezetét. Ezért a tervezet nem tartalmazza sem a külföldről, sem a magánszemélyektől származó bevételeket, így azzal az szja-bevallási tervezetet a magánszemélynek kell kiegészítenie – kezdi friss bejegyzését Süli Szilvia, az RSM Hungary menedzsere.

Külföldről származó jövedelem

Annak megállapítására, hogy melyik országban kell adót fizetni a külföldi forrásból jövedelem után (külföldön, ahonnan a jövedelem származik vagy Magyarországon, vagy esetleg mindkét helyen), nemcsak a magyar személyi jövedelemadó törvényt, hanem a másik ország jogszabályi előírásait, továbbá a Magyarország és a forrásország közötti nemzetközi egyezményt is meg kell vizsgálni!

A külföldről származó kamat-és árfolyamnyereség jellemzően csak belföldön lesz adóköteles, míg az osztalékot általában külföldön és Magyarországon is terhelheti adókötelezettség.

A legtöbb magánszemélynek (általában) az alábbi két esetben keletkezik külföldi forrásból származó jövedelem után szja-kötelezettsége Magyarországon:
– külföldi munkáltató számára végez munkát Magyarországról, vagy
– külföldi banknál, befektetési szolgáltatónál rendelkezik számlával.

Mind a két esetben olyan bevételről van szó, amelyek kapcsán az adóhatóság az szja- bevallástervezet készítésekor nem rendelkezik információval az egyes magánszemélyekről, azonban a későbbiekben a legtöbb esetben automatikusan információt szerez külföldről.

A munkaviszonyból származó jövedelem esetében a NAV az Európai Unión belülről kaphat automatikusan információt a DAC 1 alapján. Külföldi banknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról, pedig több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást automatikus információcsere keretében.

Ez utóbbi tekintetében a idei év elejétől nagyon sokan megtapasztalhatták, hogy a NAV támogató eljárás keretében el is kezdte „tömegesen” vizsgálni ezeket a bevételeket. Idén a 2019-ben keletkezett bevételek vannak terítéken, de várható, hogy miután 2019 vizsgálatát befejezik, a további éveket is ellenőrizni fogják.

Ingatlanbérbeadás

Ha az ingatlant egy társaság (kifizetőnek minősülő adózó) veszi bérbe és jogszabályi kötelezettségének eleget téve adatot is szolgáltat az adóhatóság felé, akkor a NAV által készített adóbevallási tervezet a bérbeadásból származó jövedelemre vonatkozó adatokat (ideértve a jövedelem összegét és a kifizető által levont személyijövedelemadó-előleget is) tartalmazza.

Érdemes megjegyezni, hogy ha valaki év közben 10 százalékos költséghányadról nyilatkozott és a kifizető ennek alapján állapította meg az adóalapot, azonban az ingatlanbérbeadáshoz kapcsolódóan év közben jelentős költségei merültek fel, akkor az adóbevallásban érdemes lehet a tételes költségelszámolással megállapítani az adóalapot.

Abban az esetben, ha az ingatlant másik magánszemély bérli, akkor az ingatlan-bérbeadásból származó bevételt, a költségeket, a kiszámított jövedelmet, továbbá a negyedévente megfizetett adóelőleg összegét a magánszemélynek kell bevallania a szja-bevallásban. Ha valakinek 20223-baen kizárólag ilyen bérbeadási tevékenységből származott bevétele, akkor számára a NAV el sem készíti az adóbevallási tervezetet.

Ingatlanértékesítés

Ha az ingatlant a magánszemély alacsonyabb áron adta el, mint amennyiért korábban vásárolta, vagy az ingatlant a vásárlástól számított öt év elteltével adta el, akkor az értékesítésből származó bevételt nem kell az szja-bevallásban szerepeltetnie. Ekkor az eladásból szja szempontból nem keletkezett jövedelme. Ilyenkor az szja-bevallási tervezetet sem kell kiegészítenie az ingatlanértékesítésből származó bevétellel. Egyéb esetben a magánszemély az ingatlanértékesítéséből származó jövedelmet maga állapítja meg, és egészíti ki ezen adatokkal az szja-bevallás tervezetet. Ehhez az elektronikus felületen elérhető súgó is segítséget nyújt.

Ingóság értékesítése

Nem keletkezik adókötelezettség, ha a magánszemély ingóértékesítésből származó összes jövedelme – amennyiben az nem gazdasági tevékenységből származik – nem haladja meg a 200 ezer forintot. Ha az ingóság értékesítéséből megszerzett jövedelem meghaladja ezt az összeget, akkor csak a 200 ezer forint feletti rész után kell a 15 százalékos szja-t megfizetni. Ilyenkor a teljes jövedelmet be kell ugyan vallani, de annak 15 százalékkal megállapított adóját csökkenteni kell 30 ezer forinttal.

Ha az ingóságok értékesítésére gazdasági tevékenységként, vagyis üzletszerűen, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel került sor 2023-ban – kivéve, ha a bevételt egyéni vállalkozói tevékenység keretében szerzi meg –, akkor az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályok szerint kiszámított jövedelem már önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintendő. Így ezután 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetni. A személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapja a megállapított jövedelem 89 százaléka.

Ellenőrzött tőkepiaci ügylet

Akinek ellenőrzött tőkepiaci ügyletből („ETÜ”) származik nyeresége vagy vesztesége, ne feledkezzen meg az adókiegyenlítésről! Személyi jövedelemadót spórolhat vele!

Amennyiben belföldi bankon, vagy befektetési szolgáltatón keresztül történik egy tőkepiaci ügyletből – például részvényértékesítés – származó jövedelem kifizetése, akkor az SZJA-bevallási tervezetben a jövedelem összegét feltűnteti a NAV. Az SZJA-bevallásban az adókiegyenlítésre vonatkozó részt azonban ebben az esetben is mindenképp ki kell kitölteni, ezt ugyanis a NAV nem készíti el automatikusan!

Ennek az a jelentősége, hogy az adóév és a következő két év tekintetében az ETÜ nyereségre jutó és az ETÜ veszteségre jutó adó beszámítható egymással szemben.

Tegyük fel, hogy valakinek 2023-ban 2 millió forint ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó vesztesége keletkezett. Amennyiben megfelelően kitölti a bevallás adókiegyenlítésre vonatkozó részét, az erre jutó adó, azaz 300 000 forint beszámítható lesz a következő két évben, amennyiben hasonló ügyleteken a magánszemélynek nyeresége keletkezik. Így, ha 2024-ben 3 millió forint nyereség származik ellenőrzött tőkepiaci ügyletből, akkor nem 450 000 forint, hanem csak 150 000 forint szja-t kell megfizetni. Amennyiben a magánszemélynek külföldi befektetési szolgáltatón keresztül keletkezik ellenőrzött tőkepiaci ügyletből jövedelme, akkor azt a NAV egyáltalán nem szerepelteti a bevallási tervezetben.”

Kriptoügyletek és szja

A kriptügyletekkel kapcsolatos adatokat szintén nem tartalmazza a NAV által készített bevallástervezet, hacsak nem kifizetőtől származik a bevétel, aki erről adatot is szolgáltatott a NAV felé. Kriptoeszközök esetében akkor van adóztatási pont, ha az eszköz kikerül a kriptovilágból, azaz például átváltásra kerül fiat pénzre vagy valaki eszközt vagy szolgáltatást vásárol kriptoeszközzel.

Ha a 2023-ban realizált bevétel összege meghaladja a tárgyévi kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra fordított igazolt kiadásokat, akkor ügyleti nyereséget kell megállapítani, amely után 15% szja-fizetési kötelezettség merül fel.

Kriptoügyletekre is vonatkoznak két éves adókiegyenlítési szabályok, ezért mindenképp érdemes a bevallástervezetet akkor is kiegészíteni, ha valakinek 2023-ban kriptoügyletekből vesztesége származott.

Milyen adókedvezményekre kell figyelni az SZJA-bevallásban?

Érdemes ellenőrizni az adókedvezményeket is, mert a bevallási tervezet csak a kifizetők/munkáltatók által bevallott adatokat tartalmazza. Amennyiben például a családi, az első házasoknak, vagy a bizonyos betegségek estén járó a személyi adókedvezmény összegét a munkáltató év közben nem vette figyelembe, azt a magánszemély tudja az szja-bevallásban érvényesíteni.

Kinek van biztosan teendője az szja-bevallás kapcsán?

A legtöbb magánszemély esetén elmondható, hogy ha a tervezet adataival egyetért, és nem kell azt kiegészítenie egyéb olyan adattal, amely az adókötelezettséget érinti, akkor a tervezet 2024. május 21-én automatikusan adóbevallássá válik.

Ez alól azonban kivételt képeznek az őstermelők, az adószámos magánszemélyek és az egyéni vállalkozók. Ők is felhasználhatják a NAV által készített bevallási tervezetet, ám a NAV által elkészített adóbevallási tervezet a bevallási határidő letelte után nem válik automatikusan adóbevallássá!

Hogyan módosítható az szja-bevallástervezet?

A bevallástervezet 2024. május 21-ig kétféleképpen módosítható:
– a magánszemély módosítja a NAV által készített adóbevallási tervezetet, vagy
– önállóan benyújtja a 2023-ra vonatkozó személyijövedelemadó-bevallását a 23SZJA-nyomtatványon.

Az adózónak nincsen további teendője akkor, ha egyetért a NAV által készített tervezet tartalmával: az e-szja tervezet 2024. május 21-én érvényes bevallássá válik az adózó közreműködése nélkül is (kivéve őstermelők, adószámos magánszemélyek és egyéni vállalkozók esetén).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS