A követelések végrehajtásának legtipikusabb módja a bírósági végrehajtási eljárás, amennyiben az adós a tartozását határidőben nem teljesíti. A bírósági végrehajtás során az adós vagyonát vonják végrehajtás alá, annak érdekében, hogy a hitelező követelése megtérüljön. Azonban a végrehajtási eljárás során alkalmazható kényszerítő intézkedéseknek is megvan a maga sorrendje. Milyen módon történhet a végrehajtás? Milyen vagyontárgyak vonhatók bírósági végrehajtás alá? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
A bírósági végrehajtás
A bírósági ítéletek és más végrehajtható határozatok, illetve kötelezettségek kikényszerítésének leggyakoribb eszköze a bírósági végrehajtás. Bírósági végrehajtás irányulhat valamilyen pénzkövetelés behajtására vagy esetleg valamilyen magatartás kikényszerítésére.
A bírósági végrehajtás előfeltétele, hogy legyen egy olyan határozat, ami az adósra nézve valamilyen kötelezést tartalmaz, és e határozat jogerőssé, illetve véglegessé vált. Ennek tipikus példája a jogerős bírósági ítélet. Végrehajtási eljárásnak akkor van helye, ha a határozatban foglalt teljesítési határidő eredménytelenül telt el, azaz a kötelezett önként nem teljesítette a határozatban foglaltakat. Egyes esetekben lehetséges, hogy egy határozat még nem jogerős, de már a jogerőre emelkedés előtt előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítják.
Szintén bírósági végrehajtás útján történik a közjegyző által kibocsátott, és jogerőssé vált fizetési meghagyásban foglalt fizetési kötelezettség végrehajtása, illetve a közjegyző által közokiratba foglalt kötelezettségek kikényszerítése.
A végrehajtás elrendelése az ún. végrehajtható okirat kiállításával kezdődik, amelyet a végrehajtást kérő kérelmére bocsát ki a végrehajtást elrendelő bíróság vagy közjegyző. Végrehajtható okirat
Az arányosság és a fokozatosság elve a bírósági végrehajtás során
A végrehajtható okiratban foglalt kötelezettség végrehajtása érdekében az eljárást rendszerint a bírósági végrehajtó folytatja le. A végrehajtás lefolytatásakor meg kell felelni az eljárásra vonatkozó szabályoknak. A végrehajtó törvénysértő intézkedése vagy mulasztása ellen az érintett végrehajtási kifogás formájában élhet jogorvoslattal.
A végrehajtási eljárás lefolytatásának minden esetben meg kell felelnie az arányosság és a fokozatosság követelményének. Az arányosság követelménye azt jelenti, hogy a végrehajtást úgy kell foganatosítani, hogy igazodjon a követelés mértékéhez. A fokozatosság elve egyrészt előírja, hogy a végrehajtás elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja (pl. pénzét, vagyontárgyait érintheti), és az adós személyiségi jogait csak kivételesen érintheti. Utóbbira lehet példa, ha ingatlan kiürítése iránti eljárásban az adóst kényszerítik az ingatlan elhagyására.
Szintén a fokozatosság követelményét jelenti, hogy az adós vagyontárgyai a törvényben meghatározott sorrendben vonhatók végrehajtás alá. Ennek megfelelően a pénzkövetelést elsősorban az adós rendelkezésére álló, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegből (pl. bankszámla, bankbetét, értékpapírszámla), valamint az adós munkabéréből, illetve azzal egy tekintet alá eső járandóságából kell behajtani.
Az adós egyéb lefoglalható vagyontárgyait (ingóságokat, ingatlanokat) akkor lehet végrehajtás alá vonni, ha előre látható, hogy a munkabérre és a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani a követelést. Arra, hogy mi számít viszonylag rövidebb időnek nincs általános szabály. Ezt csak esetről-esetre, mérlegeléssel lehet eldönteni a tartozás összegének, illetve az adós jövedelmi-vagyoni helyzetének és az eljárás egyéb körülményeinek ismeretében.
A lefoglalt ingatlan értékesítése
A végrehajtási eljárás során lefoglalt ingatlan értékesítésére csak akkor kerülhet sor, ha a követelést az adós egyéb vagyontárgyai nem teljesen fedezik, vagy a követelés csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki. Az ingatlan értékesítése iránt e feltételek fennállása esetén is csak akkor intézkedik a végrehajtó, ha a végrehajtást kérő ezt kéri, és a végrehajtási jog ingatlanra való bejegyzéséről szóló határozatnak a végrehajtó részére történt kézbesítésétől számított 45 nap, lakóingatlan lefoglalása esetén pedig az illetékes jegyző tájékoztatásától számított 60 nap már eltelt. Fontos, hogy az ingatlan lefoglalása nem azonos az értékesítéssel. A végrehajtó az eljárás kezdetén az adós ingatlanát lefoglalja annak érdekében, hogy a követelés fedezetétül szolgáljon. A lefoglalt ingatlan értékesítésére csak utóbb, a fenti feltételek fennállása esetén kerülhet sor.
Korlátozott bírósági végrehajtás
Előfordulhat, hogy a végrehajtás valamely okból nem terjedhet ki az adós összes vagyontárgyára, a fokozatosság elvétől függetlenül.
A leggyakoribb eset, ha valaki ellen zálogkötelezettként indítanak végrehajtási eljárást. Amennyiben a zálogjoggal biztosított szerződésben a zálogtárgy (pl. ingatlan) tulajdonosa nem volt adóstárs, hanem csak zálogkötelezett, akkor ő csak a zálogtárgyból való végrehajtást köteles tűrni. Ebben az esetben a zálogkötelezett egyéb vagyonára a végrehajtás nem terjed ki.
Másik példa lehet, ha valaki ellen olyan pénztartozás miatt indítanak végrehajtást, amely tartozást örökölte. Az örökös a hagyaték részeként rá átszálló tartozásért csak a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel. Ha pedig ezek már nincsenek a birtokában, akkor egyéb vagyonával is csak az öröksége erejéig felel. Ezért ebben az esetben csak e korlátozott körben lehet az örökös ellen végrehajtást vezetni.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Nekem nagyon tetszik, annyira, hogy kiálltam mellette főszerkesztőnkkel szemben is, aki szerint csak szokványos ipari képlettel van dolgunk.
A Paksi Atomerőműben befejezték a 2. blokk ez évre tervezett karbantartását és éves főjavítását. Az üzemeltető szakemberek felterhelték a blokkot.