Milyen legyen a meghatalmazás?

2022. 01. 06., 16:51

Mi a meghatalmazás lényege? Milyen legyen? Mire figyeljünk? Meddig érvényes? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mi a meghatalmazás lényege?

A meghatalmazás egyoldalú nyilatkozat, amit a meghatalmazó tesz – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. Ez azt jelenti, hogy a meghatalmazó egyedül jogosult meghatalmazást adni, azt fő szabály szerint nem kell a meghatalmazottnak elfogadnia. Ez nem a meghatalmazást adó és a meghatalmazott személy közötti szerződés, megbízás. A megbízás és a meghatalmazás nem ugyanaz, erről itt olvashatsz. A meghatalmazás a meghatalmazó képviseletére ad jogosultságot a meghatalmazott részére. A képviselet során a képviseletet ellátó személy, vagyis a meghatalmazott nyilatkozata közvetlenül a képviselt személy, tehát a meghatalmazó részére szerezhet jogot vagy az ő terhére hozhat létre kötelezettséget.

Gyakran előfordul, hogy a meghatalmazásnál automatikusan megkövetelik a meghatalmazott aláírását is. Ez azonban nem biztos, hogy szükséges. A meghatalmazottnak abban az esetben kötelező aláírni a meghatalmazást, ha azt jogszabály kifejezetten előírja. Például az ügyvédi meghatalmazás esetén a meghatalmazáson az ügyvéd aláírásának is szerepelnie kell, azt az ügyvédnek el kell fogadnia.

A meghatalmazás még nem jelent kötelezettséget

Mivel fő szabály szerint a meghatalmazást egyedül a meghatalmazó adja, az nem a felek közötti megbízás, így önmagában a meghatalmazás nem jelent intézkedési kötelezettséget a meghatalmazó számára. A meghatalmazás önmagában nem kötelezi, csupán feljogosítja a meghatalmazottat. Ha meghatalmazást adunk a szomszédnak, hogy átvehesse a postánkat, akkor ezt megteheti, de nem köteles a kézbesítés érdekében külön eljárni. Ha épp nincs otthon a postás érkezésekor, akkor a meghatalmazás alapján nem köteles utóbb a postahivatalba is elmenni a leveleinkért. Ahhoz, hogy ilyen kötelezettsége legyen, már megbízási szerződésre van szükség. Ha a felek között megbízás is létrejött, az már kötelezettséget is jelent a megbízott részére. A megbízás alapján a megbízott köteles ellátni az adott ügyet.

A megbízás és a meghatalmazás gyakran együtt jár, ezért is szokták a kettőt összekeverni. A megbízásnál ugyanis az is lehetséges, hogy a megbízottnak a megbízó képviseletében is el kell járnia, amihez meghatalmazásra van szüksége. Az már csupán technikai kérdés, hogy ilyen esetben a meghatalmazást maga – a megbízási szerződés tartalmazza, vagy azt külön okiratba foglalják a felek.

Hogyan adhatunk meghatalmazást?

A meghatalmazásoknál sokszor találkozhatsz külön nyomtatvánnyal, amit egyes hivatalok, követeléskezelő cégek, bankok, közmű- vagy telefonszolgáltatók kérnek. A legtöbb esetben ez nem jelenti, hogy erre vonatkozóan lenne jogszabályi előírás. Vagyis a meghatalmazást akkor is el kell(ene) fogadniuk, ha az nem az általuk kért nyomtatvánnyal történik. Természetesen vannak olyan fontos elemek, amit mindenképpen tartalmaznia kell a meghatalmazásnak.

A meghatalmazáson mindenképpen szerepelnie kell:

– a meghatalmazó és meghatalmazott személy adatainak,

– annak, hogy a meghatalmazás milyen nyilatkozatok megtételére, milyen ügyre szól,

– annak, hogy ki a meghatalmazás címzettje. Vagyis a meghatalmazott ki előtt, hol láthatja el a képviseletet. Például a meghatalmazás szólhat a telefonszolgáltató előtti eljárásra, vagy valamilyen hatóság előtti képviseletre stb.

Fontos szabály, hogy a meghatalmazást olyan alakban kell tenni, amit jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. Például jogszabály ingatlan adásvétel esetén írásbeli alakot ír elő. Így egy ingatlan adásvételi szerződés megkötésére szóló meghatalmazásnak is írásban kell lennie.

Általában elvileg nincs kizárva, hogy a meghatalmazás szóban is történhet. Ám nyilván nehéz lenne igazolni a meghatalmazás megtörténtét, ha arról nincs papír is. Ezért a meghatalmazások általában írásban történnek.

Meddig érvényes a meghatalmazás?

Meghatalmazást lehet adni határozatlan vagy meghatározott időre is. Vagyis mondhatod a meghatalmazásnál, hogy az 2022. január 30-ig szól, de azt is, hogy bizonyos ügy elintézéséig, esetleg visszavonásig él.

A meghatalmazáson alapuló képviseleti jog megszűnik, ha

– a határozott időre adott meghatalmazásnál az idő eltelt,

– a meghatalmazást a meghatalmazó visszavonja,

– a meghatalmazott az ügyet ellátta, a nyilatkozatot megtette.

Egyszerre sok dologra is meghatalmazhatunk valakit?

Vannak olyan helyzetek, amikor a meghatalmazás alapján a meghatalmazott sok ügyben, sok helyen kell, hogy eljárjon a képviseletünkben. Például, ha hosszabb időre külföldre megyünk, és szükséges, hogy valaki az otthoni hivatalos ügyeket intézni tudja helyettünk. Szerencsére erre is van megoldás. Ezt általános meghatalmazásnak nevezzük.

Általános meghatalmazásnak azt a meghatalmazást tekintjük, ami nem kifejezetten egy-egy ügyre vonatkozik, hanem általában jogosít fel valakit a képviselet ellátására.

Az általános meghatalmazásnak eltérő szabályai vannak. Akkor lesz érvényes, ha azt közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják.

Ha általános meghatalmazást szeretnél adni valakinek, érdemes szakember segítségét kérni, hiszen utólag sokkal több bonyodalmat jelenthet, ha a meghatalmazásból hiányzik valami. Az általános meghatalmazás lefeljebb 5 évig érvényes. Ennél hosszabb időre nem tudsz meghatalmazást adni.

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS