Mikor esedékes a szerződés teljesítése?

2023. 08. 08., 09:40

A szerződésben a szerződő felek leggyakrabban kölcsönösen kötelezettségeket vállalnak. A szerződés fontos eleme, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségét a fél mikor köteles teljesíteni. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

A teljesítés elmulasztása szerződésszegésnek minősül. Ez számos hátránnyal járhat a mulasztó félnek, és végső soron akár a szerződés megszüntetéséhez is vezethet.

A szerződés teljesítésének határideje

A szerződésben foglalt kötelezettség teljesítésének ideje leggyakrabban határidőként vagy határnappal kerül meghatározásra.

A határidő mindig időtartamot jelent, amelynek kezdete és vége van. A határidő többféle módon is meghatározható. A határidőt rendszerint napokban, hónapokban vagy években határozzák meg. Például így: „a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül”. Nem kizárt azonban az sem, hogy a határidő más időegységben, például órákban kerüljön meghatározásra.

A határidőn belül a kötelezett főszabály szerint bármikor teljesítheti a kötelezettségét. Tehát a határidőn belül megválaszthatja a teljesítés idejét. Ennek során azonban figyelemmel kell lenni a felek közötti együttműködési kötelezettségre, a jóhiszeműség és tisztesség követelményére, valamint arra, hogy a feleknek úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Így például pénzfizetés céljából az adós nem jelenhet meg váratlanul a hitelezőnél hajnali egy órakor.

A fentiektől eltérően a határidőn belül a jogosult választhatja meg a teljesítés időpontját, ha a szerződés így rendelkezik, vagy az eset körülményeiből ez következik.

Határnap és a szerződés teljesítése

Határnapról akkor beszélünk, ha a kötelezettséget egy meghatározott napon kell teljesíteni. Ebben az esetben a szerződésben vállalt szolgáltatás a meghatározott naptári napon teljesíthető 0-tól 24 óráig. Azonban ebben az esetben is figyelembe kell venni a határidőnél már említett általános elveket. Tehát a teljesítés időpontja határnap esetén sem sértheti például a jóhiszeműség és tisztesség követelményét. A felek természetesen a szerződésben meghatározhatják azt is, hogy a határnapon belül mikor teljesíthet a kötelezett.

A határidő számítása

A határidő kezdőnapját a szerződő felek határozhatják meg. Amennyiben erről külön nem rendelkeznek, akkor a határidő kezdő napja a kötelezettség keletkezésének napja, ami általában azonos a szerződéskötés napjával.

Ha a felek eltérően nem rendelkeznek a szerződésben, akkor a határidő kezdőnapja a napokban számított határidőbe nem számít bele. Így például a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül teljesítendő kötelezettség esetén a határidő első napja a szerződés létrejöttét követő nap.

A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdő napnak. Ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, akkor a határidő a hónap utolsó napján jár le. Például, január 31. napjától számított 4 hónapos határidő április 30. napján jár le, mivel április hónapban nincs 31. nap.

Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

A szerződés teljesítése határidő vagy határnap hiányában

Előfordulhat, hogy a szerződés nem tartalmaz a teljesítésre vonatkozó határidőt vagy határnapot. Ilyenkor, ha a szolgáltatás rendeltetéséből a teljesítési idő megállapítható, a szolgáltatást ebben az időpontban kell teljesíteni. Erre tipikus példa a születésnapi torta elkészítése, amelyet a cukrász a születésnapra köteles teljesíteni.

Ha a teljesítés ideje másként nem állapítható meg, akkor a kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni. Tehát ebben az esetben sem áll korlátlan idő rendelkezésre a szerződés teljesítéséhez és nem szükséges várni arra sem, hogy a másik fél a kötelezettet a teljesítésre felszólítsa. A teljesítés előkészítéséhez szükséges idő függ a vállalt szolgáltatás természetétől és a körülményektől. Ha a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő eltelt, akkor a kötelezett haladéktalanul köteles az általa vállaltak teljesítésére.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS