A szerződésben a szerződő felek leggyakrabban kölcsönösen kötelezettségeket vállalnak. A szerződés fontos eleme, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségét a fél mikor köteles teljesíteni. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
A teljesítés elmulasztása szerződésszegésnek minősül. Ez számos hátránnyal járhat a mulasztó félnek, és végső soron akár a szerződés megszüntetéséhez is vezethet.
A szerződésben foglalt kötelezettség teljesítésének ideje leggyakrabban határidőként vagy határnappal kerül meghatározásra.
A határidő mindig időtartamot jelent, amelynek kezdete és vége van. A határidő többféle módon is meghatározható. A határidőt rendszerint napokban, hónapokban vagy években határozzák meg. Például így: „a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül”. Nem kizárt azonban az sem, hogy a határidő más időegységben, például órákban kerüljön meghatározásra.
A határidőn belül a kötelezett főszabály szerint bármikor teljesítheti a kötelezettségét. Tehát a határidőn belül megválaszthatja a teljesítés idejét. Ennek során azonban figyelemmel kell lenni a felek közötti együttműködési kötelezettségre, a jóhiszeműség és tisztesség követelményére, valamint arra, hogy a feleknek úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Így például pénzfizetés céljából az adós nem jelenhet meg váratlanul a hitelezőnél hajnali egy órakor.
A fentiektől eltérően a határidőn belül a jogosult választhatja meg a teljesítés időpontját, ha a szerződés így rendelkezik, vagy az eset körülményeiből ez következik.
Határnapról akkor beszélünk, ha a kötelezettséget egy meghatározott napon kell teljesíteni. Ebben az esetben a szerződésben vállalt szolgáltatás a meghatározott naptári napon teljesíthető 0-tól 24 óráig. Azonban ebben az esetben is figyelembe kell venni a határidőnél már említett általános elveket. Tehát a teljesítés időpontja határnap esetén sem sértheti például a jóhiszeműség és tisztesség követelményét. A felek természetesen a szerződésben meghatározhatják azt is, hogy a határnapon belül mikor teljesíthet a kötelezett.
A határidő kezdőnapját a szerződő felek határozhatják meg. Amennyiben erről külön nem rendelkeznek, akkor a határidő kezdő napja a kötelezettség keletkezésének napja, ami általában azonos a szerződéskötés napjával.
Ha a felek eltérően nem rendelkeznek a szerződésben, akkor a határidő kezdőnapja a napokban számított határidőbe nem számít bele. Így például a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül teljesítendő kötelezettség esetén a határidő első napja a szerződés létrejöttét követő nap.
A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdő napnak. Ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, akkor a határidő a hónap utolsó napján jár le. Például, január 31. napjától számított 4 hónapos határidő április 30. napján jár le, mivel április hónapban nincs 31. nap.
Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.
Előfordulhat, hogy a szerződés nem tartalmaz a teljesítésre vonatkozó határidőt vagy határnapot. Ilyenkor, ha a szolgáltatás rendeltetéséből a teljesítési idő megállapítható, a szolgáltatást ebben az időpontban kell teljesíteni. Erre tipikus példa a születésnapi torta elkészítése, amelyet a cukrász a születésnapra köteles teljesíteni.
Ha a teljesítés ideje másként nem állapítható meg, akkor a kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni. Tehát ebben az esetben sem áll korlátlan idő rendelkezésre a szerződés teljesítéséhez és nem szükséges várni arra sem, hogy a másik fél a kötelezettet a teljesítésre felszólítsa. A teljesítés előkészítéséhez szükséges idő függ a vállalt szolgáltatás természetétől és a körülményektől. Ha a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő eltelt, akkor a kötelezett haladéktalanul köteles az általa vállaltak teljesítésére.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.