Mikor adómentes a munkába járáshoz használt vármegye- és országbérlet költségtérítése?

Mikor adómentes a munkába járáshoz használt vármegye- és országbérlet költségtérítése?
2023. 07. 14., 18:08

A helyközi utazáshoz használható vármegye- és országbérlet májusi bevezetésével változtak a munkába járás költségtérítésének szabályai – hívja fel a figyelmet a NAV.

A munkáltató a következő költségeket térítheti meg munkavállalójának adómentesen: 

1. Egy vármegyén belüli munkába járásnál az ott érvényes vármegyebérlet költségét

Ha a munkavállaló egy vármegyén belül utazik, akkor munkáltatója a napi munkába járásra használt, egy vármegyére érvényes vármegyebérletének árát akár 100 százalékban, adómentesen megtérítheti. A vármegyebérlet ára akkor is adómentesen megtéríthető, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye és a munkahelye közötti útra szóló jegy, bérlet annál olcsóbb lenne.

Azonban, ha a munkáltató a vármegyebérlet helyett az országbérlet árát fizeti ki, akkor a vármegyebérlet ára feletti rész a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként adóköteles. Ilyenkor nem adómentes az országbérlet árának megtérítése akkor sem, ha az olcsóbb lenne, mint a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye és a munkavégzés helye közötti útra megvásárolható bérlet.  

2. Legalább két, szomszédos vármegyét érintő munkába járásnál az országbérlet költségét

Ha a napi munkába járás során a munkavállaló rendszeresen legalább két, szomszédos vármegyében is igénybe veszi a közösségi közlekedést, a munkáltató adómentesen térítheti meg az országbérlet árának akár 100 százalékát.

3. Napi munkába járás és hazautazás együttes költségtérítésekor az országbérlet költségét

Ha a munkavállaló napi munkába járásra és hazautazásra is kap költségtérítést, például a munkahelye Budapesten van, és naponta, Dunakeszi tartózkodási helyéről jár munkába, hétvégente pedig Nyíregyházára utazik az állandó lakóhelyére, akkor a munkáltató adómentesen térítheti meg az ezekhez az utazásokhoz használt országbérlet árát.

NAV

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS