Miként szabályozható a munkahelyi öltözködés?

Miként szabályozható a munkahelyi öltözködés?
2024. 02. 20., 10:10

Az öltözködés az ember személyiségének fontos kifejezése lehet, azonban munkaviszonyban sokszor nem pusztán a munkavállaló döntésén múlik, hogy milyen megjelenés mellett kell végeznie munkáját. A munkáltatók több szempontból is szabályozhatják a munkavállalóik öltözködését. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

A munkahelyi öltözködés törvényi szabályozása

A Munka Törvénykönyve nem tartalmaz kifejezett szabályokat arra vonatkozóan, hogy a munkáltató mennyiben határozhatja meg a munkavállalói öltözködését a munkahelyen. A dolgozók öltözködésének szabályozása azonban a munkavállalók személyiségi jogait is érinti. A törvény ennek kapcsán kimondja, hogy a munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos.

A munkáltatónak a munkahelyi öltözködés, „dress code” meghatározásakor a szükségesség és arányosság követelményére tekintettel kell lennie. Ennek megfelelően olyan öltözködési előírások tehetők, amely a munkaviszony céljával összefüggenek. Ebben a körben nagy szerepe van például a munkáltató által folytatott tevékenységnek és a munkavállaló által betöltött munkakörnek. Jogosan elvárható például egy banki tisztségviselőtől az elegáns, üzleti megjelenés. Ugyanakkor az élelmiszerbolt pénztárosával szemben nem lenne indokolt hasonló követelményeket támasztani.

Az öltözködési előírásokat a munkáltató többféleképpen is meghatározhatja. Lehetséges, hogy csak általánosságban határozza meg az öltözetre vonatkozó szabályokat. Például üzleti vagy hétköznapi ruházatként utalhat rá. A munkáltató indokolt esetben előírhatja, hogy például milyen színű ruházatot viseljenek a munkavállalók az adott munkakörben.

A munkáltató előírhatja formaruha viselését is. Ez rendszerint abból a célból történik, hogy a munkáltató a külvilág felé egységes képet sugározzon magáról. Amennyiben a munkáltató munkaruha viselését írja elő, akkor annak a célja általában a munkavállaló saját ruhájának kímélete vagy a biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása.

Munkavédelem és öltözködés

A munkáltató nem pusztán célszerűségi vagy imázs okokból írhat elő kötelező öltözködési szabályokat a munkavállalóknak. Az öltözködési szabályokat gyakran munkavédelmi okokból hozza meg a munkáltató.

A munkavállaló kötelezettsége, hogy a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viseljen. A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében védőruházat viselését is előírhatja. Védőruházatnak az olyan munkaruha vagy egyenruha, illetve formaruha minősül, amelyet a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek.

Van eset, amikor a munkavállalók részére megfelelő öltözőt kell biztosítani. Ilyen eset, ha a munkavégzéshez külön munkaruhát, védőruhát kell viselniük és egészségügyi okok miatt, vagy a munkavállalók korára, nemére tekintettel nem várható el tőlük, hogy máshol öltözzenek át.

Munkavédelmi okokból a munkáltató abban az esetben is előírhat a munkavállalók öltözködésére vagy megjelenésére vonatkozó szabályokat, ha egyébként védőruha viselése nem kötelező a munkahelyen. Például a biztonságos munkavégzés, a munka- és üzemi balesetek elkerülése érdekében előírhatja, hogy ékszer nem viselhető vagy meghatározhatja a hajviseletet.

Milyen formában szabályozható a munkahelyi öltözködés?

A munkáltató az öltözködési szabályokat egyoldalúan határozhatja meg. Természetesen nem kizárt, hogy ezt megelőzően a munkavállalókkal vagy képviselőikkel is egyeztessen. Az öltözködési szabályok rendszerint belső szabályzat formájában jelennek meg. Nem kizárt az sem, hogy a munkáltató az öltözködésre vonatkozó előírásait munkáltatói utasításként közölje.

A törvény előírja, hogy a munkavállaló személyiségi jogát érintő korlátozás módjáról, feltételeiről és várható tartamáról, továbbá szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell. Ezért indokolt, hogy az öltözködésre vonatkozó belső előírásokat a munkáltató írásban közölje a munkavállalókkal. Nem jelenti azonban, hogy az írásba foglalás elmaradása esetén például a munkahelyen a munkavállaló számára ismert, öltözködésre vonatkozó indokolt munkáltatói elvárásokat ne lenne kötelező betartani.

A munkavállalónak fontos szem előtt tartani, hogy a munkahelyen munkára képes állapotban köteles megjelenni. A munkára képes állapot körébe sorolható a munkáltatói előírásnak megfelelő öltözék viselése is. Ennek megsértése esetén a munkavállaló a munkaviszonyból származó egyik alapvető kötelezettségét szegi meg. Ennek hátrányos következményei is lehetnek rá nézve – mint például figyelmeztetés – és végső soron akár a munkaviszonya megszüntetéséhez is vezethet.

Költségek viselése

Ki viseli az öltözködési előírásokkal kapcsolatban felmerülő esetleges költségeket?  A munkavégzéshez szükséges feltételeket – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató köteles biztosítani. A munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget pedig a munkáltató köteles megtéríteni a dolgozónak.

A fenti szabályok természetesen nem jelentik, hogy a munkáltató minden esetben köteles a munkavállaló munkahelyen viselt ruházatának költségeit megfizetni. Ha a munkáltató olyan öltözéket tesz kötelezővé, amelynek a megléte nem várható el a dolgozó mindennapi életvitelében, akkor a munkáltató köteles azt biztosítani, vagy köteles a ruházat költségeit megtéríteni a munkavállaló részére. Ilyen lehet például a védőruházat, egyenruha. Ha pedig a munkáltató olyan öltözék viselését írja elő, amellyel a munkavállalónak a mindennapokban egyébként is rendelkeznie kell, akkor nem köteles a ruházattal kapcsolatos költséget megtéríteni. Például, ha a munkáltató előírja, hogy a férfiak csak hosszúnadrágban tartózkodhatnak a munkahelyen, akkor ennek költségét nem köteles megtéríteni, mert elvárható, hogy a munkavállaló rendelkezzen ilyen ruhadarabbal.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-11-15 15:15:34
Tavasziné Kemencsik Gabriellát, a Tavaszi és Társa Kft. ügyvezetőjét, a salgótarjáni Tavaszi Cukrászda üzemeltetőjét országos Év Vállalkozója Díjjal ismerte el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) 2025-ben.
2025-11-14 18:05:00
A díjat immár negyedik alkalommal adják át azoknak a referenseknek és vállalkozásoknak, akik munkájukkal túlmutatnak a jogszabályi kötelezettségeken, és aktívan hozzájárulnak a fogyasztóvédelmi szemlélet, valamint a fogyasztóbarát vállalati kultúra erősítéséhez.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS