Miként szabályozható a munkahelyi öltözködés?

Miként szabályozható a munkahelyi öltözködés?
2024. 02. 20., 10:10

Az öltözködés az ember személyiségének fontos kifejezése lehet, azonban munkaviszonyban sokszor nem pusztán a munkavállaló döntésén múlik, hogy milyen megjelenés mellett kell végeznie munkáját. A munkáltatók több szempontból is szabályozhatják a munkavállalóik öltözködését. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

A munkahelyi öltözködés törvényi szabályozása

A Munka Törvénykönyve nem tartalmaz kifejezett szabályokat arra vonatkozóan, hogy a munkáltató mennyiben határozhatja meg a munkavállalói öltözködését a munkahelyen. A dolgozók öltözködésének szabályozása azonban a munkavállalók személyiségi jogait is érinti. A törvény ennek kapcsán kimondja, hogy a munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos.

A munkáltatónak a munkahelyi öltözködés, „dress code” meghatározásakor a szükségesség és arányosság követelményére tekintettel kell lennie. Ennek megfelelően olyan öltözködési előírások tehetők, amely a munkaviszony céljával összefüggenek. Ebben a körben nagy szerepe van például a munkáltató által folytatott tevékenységnek és a munkavállaló által betöltött munkakörnek. Jogosan elvárható például egy banki tisztségviselőtől az elegáns, üzleti megjelenés. Ugyanakkor az élelmiszerbolt pénztárosával szemben nem lenne indokolt hasonló követelményeket támasztani.

Az öltözködési előírásokat a munkáltató többféleképpen is meghatározhatja. Lehetséges, hogy csak általánosságban határozza meg az öltözetre vonatkozó szabályokat. Például üzleti vagy hétköznapi ruházatként utalhat rá. A munkáltató indokolt esetben előírhatja, hogy például milyen színű ruházatot viseljenek a munkavállalók az adott munkakörben.

A munkáltató előírhatja formaruha viselését is. Ez rendszerint abból a célból történik, hogy a munkáltató a külvilág felé egységes képet sugározzon magáról. Amennyiben a munkáltató munkaruha viselését írja elő, akkor annak a célja általában a munkavállaló saját ruhájának kímélete vagy a biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása.

Munkavédelem és öltözködés

A munkáltató nem pusztán célszerűségi vagy imázs okokból írhat elő kötelező öltözködési szabályokat a munkavállalóknak. Az öltözködési szabályokat gyakran munkavédelmi okokból hozza meg a munkáltató.

A munkavállaló kötelezettsége, hogy a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viseljen. A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében védőruházat viselését is előírhatja. Védőruházatnak az olyan munkaruha vagy egyenruha, illetve formaruha minősül, amelyet a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek.

Van eset, amikor a munkavállalók részére megfelelő öltözőt kell biztosítani. Ilyen eset, ha a munkavégzéshez külön munkaruhát, védőruhát kell viselniük és egészségügyi okok miatt, vagy a munkavállalók korára, nemére tekintettel nem várható el tőlük, hogy máshol öltözzenek át.

Munkavédelmi okokból a munkáltató abban az esetben is előírhat a munkavállalók öltözködésére vagy megjelenésére vonatkozó szabályokat, ha egyébként védőruha viselése nem kötelező a munkahelyen. Például a biztonságos munkavégzés, a munka- és üzemi balesetek elkerülése érdekében előírhatja, hogy ékszer nem viselhető vagy meghatározhatja a hajviseletet.

Milyen formában szabályozható a munkahelyi öltözködés?

A munkáltató az öltözködési szabályokat egyoldalúan határozhatja meg. Természetesen nem kizárt, hogy ezt megelőzően a munkavállalókkal vagy képviselőikkel is egyeztessen. Az öltözködési szabályok rendszerint belső szabályzat formájában jelennek meg. Nem kizárt az sem, hogy a munkáltató az öltözködésre vonatkozó előírásait munkáltatói utasításként közölje.

A törvény előírja, hogy a munkavállaló személyiségi jogát érintő korlátozás módjáról, feltételeiről és várható tartamáról, továbbá szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell. Ezért indokolt, hogy az öltözködésre vonatkozó belső előírásokat a munkáltató írásban közölje a munkavállalókkal. Nem jelenti azonban, hogy az írásba foglalás elmaradása esetén például a munkahelyen a munkavállaló számára ismert, öltözködésre vonatkozó indokolt munkáltatói elvárásokat ne lenne kötelező betartani.

A munkavállalónak fontos szem előtt tartani, hogy a munkahelyen munkára képes állapotban köteles megjelenni. A munkára képes állapot körébe sorolható a munkáltatói előírásnak megfelelő öltözék viselése is. Ennek megsértése esetén a munkavállaló a munkaviszonyból származó egyik alapvető kötelezettségét szegi meg. Ennek hátrányos következményei is lehetnek rá nézve – mint például figyelmeztetés – és végső soron akár a munkaviszonya megszüntetéséhez is vezethet.

Költségek viselése

Ki viseli az öltözködési előírásokkal kapcsolatban felmerülő esetleges költségeket?  A munkavégzéshez szükséges feltételeket – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató köteles biztosítani. A munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget pedig a munkáltató köteles megtéríteni a dolgozónak.

A fenti szabályok természetesen nem jelentik, hogy a munkáltató minden esetben köteles a munkavállaló munkahelyen viselt ruházatának költségeit megfizetni. Ha a munkáltató olyan öltözéket tesz kötelezővé, amelynek a megléte nem várható el a dolgozó mindennapi életvitelében, akkor a munkáltató köteles azt biztosítani, vagy köteles a ruházat költségeit megtéríteni a munkavállaló részére. Ilyen lehet például a védőruházat, egyenruha. Ha pedig a munkáltató olyan öltözék viselését írja elő, amellyel a munkavállalónak a mindennapokban egyébként is rendelkeznie kell, akkor nem köteles a ruházattal kapcsolatos költséget megtéríteni. Például, ha a munkáltató előírja, hogy a férfiak csak hosszúnadrágban tartózkodhatnak a munkahelyen, akkor ennek költségét nem köteles megtéríteni, mert elvárható, hogy a munkavállaló rendelkezzen ilyen ruhadarabbal.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS