Az öltözködés az ember személyiségének fontos kifejezése lehet, azonban munkaviszonyban sokszor nem pusztán a munkavállaló döntésén múlik, hogy milyen megjelenés mellett kell végeznie munkáját. A munkáltatók több szempontból is szabályozhatják a munkavállalóik öltözködését. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
A Munka Törvénykönyve nem tartalmaz kifejezett szabályokat arra vonatkozóan, hogy a munkáltató mennyiben határozhatja meg a munkavállalói öltözködését a munkahelyen. A dolgozók öltözködésének szabályozása azonban a munkavállalók személyiségi jogait is érinti. A törvény ennek kapcsán kimondja, hogy a munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos.
A munkáltatónak a munkahelyi öltözködés, „dress code” meghatározásakor a szükségesség és arányosság követelményére tekintettel kell lennie. Ennek megfelelően olyan öltözködési előírások tehetők, amely a munkaviszony céljával összefüggenek. Ebben a körben nagy szerepe van például a munkáltató által folytatott tevékenységnek és a munkavállaló által betöltött munkakörnek. Jogosan elvárható például egy banki tisztségviselőtől az elegáns, üzleti megjelenés. Ugyanakkor az élelmiszerbolt pénztárosával szemben nem lenne indokolt hasonló követelményeket támasztani.
Az öltözködési előírásokat a munkáltató többféleképpen is meghatározhatja. Lehetséges, hogy csak általánosságban határozza meg az öltözetre vonatkozó szabályokat. Például üzleti vagy hétköznapi ruházatként utalhat rá. A munkáltató indokolt esetben előírhatja, hogy például milyen színű ruházatot viseljenek a munkavállalók az adott munkakörben.
A munkáltató előírhatja formaruha viselését is. Ez rendszerint abból a célból történik, hogy a munkáltató a külvilág felé egységes képet sugározzon magáról. Amennyiben a munkáltató munkaruha viselését írja elő, akkor annak a célja általában a munkavállaló saját ruhájának kímélete vagy a biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása.
A munkáltató nem pusztán célszerűségi vagy imázs okokból írhat elő kötelező öltözködési szabályokat a munkavállalóknak. Az öltözködési szabályokat gyakran munkavédelmi okokból hozza meg a munkáltató.
A munkavállaló kötelezettsége, hogy a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viseljen. A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében védőruházat viselését is előírhatja. Védőruházatnak az olyan munkaruha vagy egyenruha, illetve formaruha minősül, amelyet a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek.
Van eset, amikor a munkavállalók részére megfelelő öltözőt kell biztosítani. Ilyen eset, ha a munkavégzéshez külön munkaruhát, védőruhát kell viselniük és egészségügyi okok miatt, vagy a munkavállalók korára, nemére tekintettel nem várható el tőlük, hogy máshol öltözzenek át.
Munkavédelmi okokból a munkáltató abban az esetben is előírhat a munkavállalók öltözködésére vagy megjelenésére vonatkozó szabályokat, ha egyébként védőruha viselése nem kötelező a munkahelyen. Például a biztonságos munkavégzés, a munka- és üzemi balesetek elkerülése érdekében előírhatja, hogy ékszer nem viselhető vagy meghatározhatja a hajviseletet.
A munkáltató az öltözködési szabályokat egyoldalúan határozhatja meg. Természetesen nem kizárt, hogy ezt megelőzően a munkavállalókkal vagy képviselőikkel is egyeztessen. Az öltözködési szabályok rendszerint belső szabályzat formájában jelennek meg. Nem kizárt az sem, hogy a munkáltató az öltözködésre vonatkozó előírásait munkáltatói utasításként közölje.
A törvény előírja, hogy a munkavállaló személyiségi jogát érintő korlátozás módjáról, feltételeiről és várható tartamáról, továbbá szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell. Ezért indokolt, hogy az öltözködésre vonatkozó belső előírásokat a munkáltató írásban közölje a munkavállalókkal. Nem jelenti azonban, hogy az írásba foglalás elmaradása esetén például a munkahelyen a munkavállaló számára ismert, öltözködésre vonatkozó indokolt munkáltatói elvárásokat ne lenne kötelező betartani.
A munkavállalónak fontos szem előtt tartani, hogy a munkahelyen munkára képes állapotban köteles megjelenni. A munkára képes állapot körébe sorolható a munkáltatói előírásnak megfelelő öltözék viselése is. Ennek megsértése esetén a munkavállaló a munkaviszonyból származó egyik alapvető kötelezettségét szegi meg. Ennek hátrányos következményei is lehetnek rá nézve – mint például figyelmeztetés – és végső soron akár a munkaviszonya megszüntetéséhez is vezethet.
Ki viseli az öltözködési előírásokkal kapcsolatban felmerülő esetleges költségeket? A munkavégzéshez szükséges feltételeket – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató köteles biztosítani. A munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget pedig a munkáltató köteles megtéríteni a dolgozónak.
A fenti szabályok természetesen nem jelentik, hogy a munkáltató minden esetben köteles a munkavállaló munkahelyen viselt ruházatának költségeit megfizetni. Ha a munkáltató olyan öltözéket tesz kötelezővé, amelynek a megléte nem várható el a dolgozó mindennapi életvitelében, akkor a munkáltató köteles azt biztosítani, vagy köteles a ruházat költségeit megtéríteni a munkavállaló részére. Ilyen lehet például a védőruházat, egyenruha. Ha pedig a munkáltató olyan öltözék viselését írja elő, amellyel a munkavállalónak a mindennapokban egyébként is rendelkeznie kell, akkor nem köteles a ruházattal kapcsolatos költséget megtéríteni. Például, ha a munkáltató előírja, hogy a férfiak csak hosszúnadrágban tartózkodhatnak a munkahelyen, akkor ennek költségét nem köteles megtéríteni, mert elvárható, hogy a munkavállaló rendelkezzen ilyen ruhadarabbal.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az Országos Atomenergia Hivatal jóváhagyta a paksi atomerőmű-beruházás során „az első beton öntéséhez szükséges előzetes biztonsági jelentést”, ami a projekt újabb fontos lépése – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
