Az öltözködés az ember személyiségének fontos kifejezése lehet, azonban munkaviszonyban sokszor nem pusztán a munkavállaló döntésén múlik, hogy milyen megjelenés mellett kell végeznie munkáját. A munkáltatók több szempontból is szabályozhatják a munkavállalóik öltözködését. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
A Munka Törvénykönyve nem tartalmaz kifejezett szabályokat arra vonatkozóan, hogy a munkáltató mennyiben határozhatja meg a munkavállalói öltözködését a munkahelyen. A dolgozók öltözködésének szabályozása azonban a munkavállalók személyiségi jogait is érinti. A törvény ennek kapcsán kimondja, hogy a munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos.
A munkáltatónak a munkahelyi öltözködés, „dress code” meghatározásakor a szükségesség és arányosság követelményére tekintettel kell lennie. Ennek megfelelően olyan öltözködési előírások tehetők, amely a munkaviszony céljával összefüggenek. Ebben a körben nagy szerepe van például a munkáltató által folytatott tevékenységnek és a munkavállaló által betöltött munkakörnek. Jogosan elvárható például egy banki tisztségviselőtől az elegáns, üzleti megjelenés. Ugyanakkor az élelmiszerbolt pénztárosával szemben nem lenne indokolt hasonló követelményeket támasztani.
Az öltözködési előírásokat a munkáltató többféleképpen is meghatározhatja. Lehetséges, hogy csak általánosságban határozza meg az öltözetre vonatkozó szabályokat. Például üzleti vagy hétköznapi ruházatként utalhat rá. A munkáltató indokolt esetben előírhatja, hogy például milyen színű ruházatot viseljenek a munkavállalók az adott munkakörben.
A munkáltató előírhatja formaruha viselését is. Ez rendszerint abból a célból történik, hogy a munkáltató a külvilág felé egységes képet sugározzon magáról. Amennyiben a munkáltató munkaruha viselését írja elő, akkor annak a célja általában a munkavállaló saját ruhájának kímélete vagy a biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása.
A munkáltató nem pusztán célszerűségi vagy imázs okokból írhat elő kötelező öltözködési szabályokat a munkavállalóknak. Az öltözködési szabályokat gyakran munkavédelmi okokból hozza meg a munkáltató.
A munkavállaló kötelezettsége, hogy a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viseljen. A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében védőruházat viselését is előírhatja. Védőruházatnak az olyan munkaruha vagy egyenruha, illetve formaruha minősül, amelyet a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek.
Van eset, amikor a munkavállalók részére megfelelő öltözőt kell biztosítani. Ilyen eset, ha a munkavégzéshez külön munkaruhát, védőruhát kell viselniük és egészségügyi okok miatt, vagy a munkavállalók korára, nemére tekintettel nem várható el tőlük, hogy máshol öltözzenek át.
Munkavédelmi okokból a munkáltató abban az esetben is előírhat a munkavállalók öltözködésére vagy megjelenésére vonatkozó szabályokat, ha egyébként védőruha viselése nem kötelező a munkahelyen. Például a biztonságos munkavégzés, a munka- és üzemi balesetek elkerülése érdekében előírhatja, hogy ékszer nem viselhető vagy meghatározhatja a hajviseletet.
A munkáltató az öltözködési szabályokat egyoldalúan határozhatja meg. Természetesen nem kizárt, hogy ezt megelőzően a munkavállalókkal vagy képviselőikkel is egyeztessen. Az öltözködési szabályok rendszerint belső szabályzat formájában jelennek meg. Nem kizárt az sem, hogy a munkáltató az öltözködésre vonatkozó előírásait munkáltatói utasításként közölje.
A törvény előírja, hogy a munkavállaló személyiségi jogát érintő korlátozás módjáról, feltételeiről és várható tartamáról, továbbá szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell. Ezért indokolt, hogy az öltözködésre vonatkozó belső előírásokat a munkáltató írásban közölje a munkavállalókkal. Nem jelenti azonban, hogy az írásba foglalás elmaradása esetén például a munkahelyen a munkavállaló számára ismert, öltözködésre vonatkozó indokolt munkáltatói elvárásokat ne lenne kötelező betartani.
A munkavállalónak fontos szem előtt tartani, hogy a munkahelyen munkára képes állapotban köteles megjelenni. A munkára képes állapot körébe sorolható a munkáltatói előírásnak megfelelő öltözék viselése is. Ennek megsértése esetén a munkavállaló a munkaviszonyból származó egyik alapvető kötelezettségét szegi meg. Ennek hátrányos következményei is lehetnek rá nézve – mint például figyelmeztetés – és végső soron akár a munkaviszonya megszüntetéséhez is vezethet.
Ki viseli az öltözködési előírásokkal kapcsolatban felmerülő esetleges költségeket? A munkavégzéshez szükséges feltételeket – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató köteles biztosítani. A munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget pedig a munkáltató köteles megtéríteni a dolgozónak.
A fenti szabályok természetesen nem jelentik, hogy a munkáltató minden esetben köteles a munkavállaló munkahelyen viselt ruházatának költségeit megfizetni. Ha a munkáltató olyan öltözéket tesz kötelezővé, amelynek a megléte nem várható el a dolgozó mindennapi életvitelében, akkor a munkáltató köteles azt biztosítani, vagy köteles a ruházat költségeit megtéríteni a munkavállaló részére. Ilyen lehet például a védőruházat, egyenruha. Ha pedig a munkáltató olyan öltözék viselését írja elő, amellyel a munkavállalónak a mindennapokban egyébként is rendelkeznie kell, akkor nem köteles a ruházattal kapcsolatos költséget megtéríteni. Például, ha a munkáltató előírja, hogy a férfiak csak hosszúnadrágban tartózkodhatnak a munkahelyen, akkor ennek költségét nem köteles megtéríteni, mert elvárható, hogy a munkavállaló rendelkezzen ilyen ruhadarabbal.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.
