Mi a teendő védjegybitorlás esetén?

2023. 04. 25., 19:22

A védjegy tulajdonosának alapvető joga, hogy a védjegyet kizárólagosan használja, illetve a használatot másoknak engedélyezze. Mit tehet a védjegy jogosultja, ha valaki jogsértő módon használja a védjegyét? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Mit értünk védjegybitorlás alatt?

Védjegybitorlásnak nevezzük, amikor valaki gazdasági tevékenysége körében a védjegyet jogosulatlanul használja. Védjegybitorlásnak nem csak az minősül, ha a védjeggyel azonos megjelölést jogosulatlanul használ valaki. Az is védjegybitorlás, ha olyan megjelölést használnak, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága, hasonlósága, vagy az érintett áruk és szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt.

A védjegybitorlás akkor is megvalósul, ha a védjeggyel azonos vagy hasonló megjelölést a bitroló nem a védjegy árujegyzékében felsorolt (vagy hasonló) árukkal vagy szolgáltatásokkal összefüggésben használja, de a megjelölés alapos ok nélküli használata a védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná.

A védjegy jogosulatlan használata sokféle formát ölthet. Jellemzően a védett megjelölés árun vagy csomagolásán való jogosulatlan elhelyezésével, vagy a védjegy valamely szolgáltatás kapcsán való jogtalan megjelenítésével valósul meg. Történhet védjegybitorlás a védjegynek például üzleti levelezésben, áru/szolgáltatás reklámjában, weboldal megnevezésében való jogosulatlan használatával.

Mikor nem követ el valaki védjegybitorlást?

A védjegyoltalom jogosultja használati szerződés útján (védjegylicencia-szerződés) engedélyt adhat másoknak a védjegy használatára. Természetesen, aki az oltalom jogosultja által adott engedély alapján és a szerződésnek megfelelően használja a védjegyet, az nem követ el védjegybitorlást.

Nem minősül védjegybitorlásnak az sem, ha valaki gazdasági tevékenysége során, a tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlattal összhangban használja a védjegyet a védjegyjogosult áruinak vagy szolgáltatásainak ekként történő azonosítása vagy azokra való hivatkozás céljából.

A védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba. Kivételt képez, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze. Így különösen, ha az áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították.

Ha a korábbi védjegy jogosultjának tudomása van arról, hogy a később bejegyzett védjegyet belföldön használják, és ennek ellenére 5 évig megszakítás nélkül eltűri a későbbi védjegy használatát, a továbbiakban nem léphet fel a későbbi védjegy használatával szemben.

Mit tehet a jogosult védjegybitorlás esetén?

A védjegyoltalom jogosultja szükség esetén bírósági úton is felléphet a védjegybitorlással szemben. A jogosult ennek keretében az alábbiakat követelheti.

  • A védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását.
  • A védjegybitorlás vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől.
  • Követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a bitorlással érintett áruk, szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről. Kérheti az adatszolgáltatást az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról is.
  • Követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt. Kérheti, hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak.
  • A védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését.
  • A kizárólag vagy elsősorban a védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a védjegybitorlással érintett áruk, illetve csomagolóanyagok lefoglalását, átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.
  • A védjegybitorlással okozott károk megtérítését.

A védjegybitorlás bűncselekménynek minősül, ezért az oltalom jogosultja feljelentést is tehet iparjogvédelmi jogok megsértése miatt.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 19., 14:50
A márciusi 2,5 százalék után 2025. áprilisban 2,4 százalékos volt az átlagos éves infláció az Európai Unióban; a magyar adatot, amely az év első két hónapjában a legmagasabb volt, márciusban a második legmagasabb volt, áprilisban a román és az észt ráta is megelőzte.
2025-05-19 22:20:00
Megjelent a fiatal gazdákat támogató felhívás; a 79 milliárd forintos keretösszegből vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni 2025. július 16-tól.
2025-05-19 19:40:00
Ajánlásokat fogalmazott meg a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület a hazai áramellátás biztonságának megőrzése érdekében – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a tárca május 19-i sajtótájékoztatóján.
2025-05-16 16:25:00
Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  Rovathírek: HIPA

Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Ajánlásokat fogalmazott meg a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület a hazai áramellátás biztonságának megőrzése érdekében – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a tárca május 19-i sajtótájékoztatóján.