Mi a teendő védjegybitorlás esetén?

2023. 04. 25., 19:22

A védjegy tulajdonosának alapvető joga, hogy a védjegyet kizárólagosan használja, illetve a használatot másoknak engedélyezze. Mit tehet a védjegy jogosultja, ha valaki jogsértő módon használja a védjegyét? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Mit értünk védjegybitorlás alatt?

Védjegybitorlásnak nevezzük, amikor valaki gazdasági tevékenysége körében a védjegyet jogosulatlanul használja. Védjegybitorlásnak nem csak az minősül, ha a védjeggyel azonos megjelölést jogosulatlanul használ valaki. Az is védjegybitorlás, ha olyan megjelölést használnak, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága, hasonlósága, vagy az érintett áruk és szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt.

A védjegybitorlás akkor is megvalósul, ha a védjeggyel azonos vagy hasonló megjelölést a bitroló nem a védjegy árujegyzékében felsorolt (vagy hasonló) árukkal vagy szolgáltatásokkal összefüggésben használja, de a megjelölés alapos ok nélküli használata a védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná.

A védjegy jogosulatlan használata sokféle formát ölthet. Jellemzően a védett megjelölés árun vagy csomagolásán való jogosulatlan elhelyezésével, vagy a védjegy valamely szolgáltatás kapcsán való jogtalan megjelenítésével valósul meg. Történhet védjegybitorlás a védjegynek például üzleti levelezésben, áru/szolgáltatás reklámjában, weboldal megnevezésében való jogosulatlan használatával.

Mikor nem követ el valaki védjegybitorlást?

A védjegyoltalom jogosultja használati szerződés útján (védjegylicencia-szerződés) engedélyt adhat másoknak a védjegy használatára. Természetesen, aki az oltalom jogosultja által adott engedély alapján és a szerződésnek megfelelően használja a védjegyet, az nem követ el védjegybitorlást.

Nem minősül védjegybitorlásnak az sem, ha valaki gazdasági tevékenysége során, a tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlattal összhangban használja a védjegyet a védjegyjogosult áruinak vagy szolgáltatásainak ekként történő azonosítása vagy azokra való hivatkozás céljából.

A védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba. Kivételt képez, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze. Így különösen, ha az áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították.

Ha a korábbi védjegy jogosultjának tudomása van arról, hogy a később bejegyzett védjegyet belföldön használják, és ennek ellenére 5 évig megszakítás nélkül eltűri a későbbi védjegy használatát, a továbbiakban nem léphet fel a későbbi védjegy használatával szemben.

Mit tehet a jogosult védjegybitorlás esetén?

A védjegyoltalom jogosultja szükség esetén bírósági úton is felléphet a védjegybitorlással szemben. A jogosult ennek keretében az alábbiakat követelheti.

  • A védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását.
  • A védjegybitorlás vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől.
  • Követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a bitorlással érintett áruk, szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről. Kérheti az adatszolgáltatást az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról is.
  • Követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt. Kérheti, hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak.
  • A védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését.
  • A kizárólag vagy elsősorban a védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a védjegybitorlással érintett áruk, illetve csomagolóanyagok lefoglalását, átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.
  • A védjegybitorlással okozott károk megtérítését.

A védjegybitorlás bűncselekménynek minősül, ezért az oltalom jogosultja feljelentést is tehet iparjogvédelmi jogok megsértése miatt.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-05-12 00:45:00
A közlekedéspolitikában jelentős feladatok tornyosulnak Magyarország előtt – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés közlekedési és beruházási bizottságának ülésén.
2026-05-11 21:15:15
A VOSZ Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Szervezete (VOSZ BPVRSZ) és a NAV Központi Irányítás Adójogi és Tájékoztatási Főosztálya 2026. május 11-én rendezte meg a 2026. évi adózási változásokat bemutató szakmai fórumát. Az eseményre a Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara törökbálinti székházában került sor.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.
Jobb oktatás, hatékonyabb egészségügy, minőségibb úthálózat – ezeket a példákat emelte ki Nyári Zsolt okleveles adószakértő arra vonatkozóan, hogy mit vár el a lakosság az adóterhekért cserébe. A K-X Consulting partnere kifejtette: bár nem biztos benne, hogy a költségvetés egyhamar lehetővé teszi a TISZA változtatásait – pláne nem az adókedvezmények megtartása és további adókedvezmények ígérete mellett –, a részletszabályok tisztázni fogják a helyzetet. A szakértő az áfacsökkentésre, a vagyonadóra és a kata kiterjesztésére vonatkozóan is elmagyarázta, mire számíthatunk az új kormánytól.
Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS