Melyek a vállalkozási szerződés legfontosabb tudnivalói?

2024. 02. 11., 12:15

A vállalkozási szerződés a hétköznapi életben az egyik leggyakrabban előforduló megállapodás. A legtöbb ember jó eséllyel maga is köt vállalkozási szerződést élete során. E körbe tartozik egyebek mellett a kivitelezési, az utazási, valamint valamennyi közszolgáltatási szerződés is. Sokaknak érdemes lehet közelebbről is megismerkedni a vállalkozási szerződésekre vonatkozó szabályokkal. A legfontosabbakat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

A vállalkozási szerződés alapjai

A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény, azaz mű megvalósítására, míg a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.

Vállalkozási szerződésről beszélünk, ha a szerződő feleknek a célja valamilyen előre körülírható, pontosan meghatározható eredménynek, teljesítménynek a felek együttműködése és munkája útján történő elérése.

Ilyen szerződés megkötésére kerül sor például abban az esetben, ha az építési vállalkozó egy lakóház felépítésére vagy egy tervező egy tervdokumentáció elkészítésére vállal kötelezettséget.

A megrendelő utasítási joga

A vállalkozási szerződés igen lényeges ismertetőjele a megrendelő széleskörű utasítási joga. A vállalkozó főszabály szerint a megrendelő utasítása szerint, azt követve köteles eljárni.

Előfordulhat azonban, hogy a megrendelő, például a megfelelő hozzáértés, szakmai jártasság hiányában, célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad a vállalkozónak. Ebben az esetben a vállalkozó köteles erre felhívni a megrendelő figyelmét. Amennyiben a megrendelő a figyelmeztetés ellenére is fenntartja az aggályos utasítását, úgy a vállalkozó – döntése szerint – elállhat a szerződéstől, vagy a megrendelő utasítása szerint elláthatja a feladatát, azonban kizárólag a megrendelő kockázatára.

Sajnos nem példa nélküli az sem, hogy a megrendelő olyan utasítást ad, amelynek végrehajtásával a vállalkozó jogszabályt, hatósági határozatot sértene meg, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. Ebben az esetben a vállalkozónak nincs lehetősége a mérlegelésre: köteles megtagadni az utasítás teljesítését.

Lényeges előírás, hogy a megrendelő nem adhat utasítást a tevékenység megszervezése vonatkozásában, továbbá nem teheti a teljesítést terhesebbé a vállalkozó számára. A tevékenység végzésének feltételeit egyebekben a vállalkozó köteles megszervezni. Ennek során figyelemmel kell lennie arra, hogy a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezése biztosított legyen.

A vállalkozási szerződés, mint eredménykötelem

A vállalkozási szerződés jellegzetes vonása, hogy annak tárgya valamely eredmény megvalósítása.

A vállalkozási szerződést leggyakrabban a megbízási szerződéssel szokás összehasonlítani. Megbízási szerződés alapján a megbízott egy ügynek vagy feladatnak a gondos ellátására vállal kötelezettséget, nem pedig egy meghatározott eredmény elérésére. Éppen ezért is nevezik a megbízási szerződést gondossági, míg a vállalkozási szerződést eredménykötelemnek.

Természetesen a vállalkozótól is elvárható a feladatai gondos és szakszerű ellátása. Neki azonban e kötelezettségeken túlmenően kell a szerződésben körülírt eredményt elérnie. Megbízás esetén ezzel szemben a megbízott „csak” a gondos feladatellátásra törekszik. Sőt, megbízás esetén gyakran előfordul, hogy nincs konkrét kitűzött eredmény a szerződésben. Az is gyakori, hogy egy eredmény megvalósítása a gondos eljárás esetén sem kizárólag a megbízotton múlik.

A vállalkozó díjazása

A törvényben meghatározott főszabály szerint a díjazás, azaz a vállalkozói díj az eredmény létrehozása, a rábízott feladat sikeres teljesítése esetén jár.

Jellemző ugyanakkor, hogy a felek megállapodása alapján a vállalkozó több részletben, az egyes részeredmények elérésekor vagy egyes munkafolyamatok befejezésekor részesül a vállalkozói díjban. Amennyiben a vállalkozó a szerződésben vállalt eredményt nem tudta egészében megvalósítani, azonban azt részben teljesítette, úgy őt a díjazás arányos része illeti meg.

A szerződő felek sok esetben nem tételes díjazásban, hanem átalánydíjban állapodnak meg. Ilyen megállapodás esetén fontos szem előtt tartani, hogy a vállalkozó az átalánydíjon felül igényt tarthat a pótmunka ellenértékére. Pótmunka az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munka.

Átalánydíj kikötése esetén a többletmunka díja nem illeti meg a vállalkozót. Többletmunka alatt azt a munkát értjük, amely a vállalkozási szerződés része ugyan, de a díj meghatározásánál a felek nem vették azt figyelembe. Többletmunka továbbá az a munka is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítására nem kerülhet sor.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-26 20:10:49
A Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara megtartotta hagyományos Gazdasági Évnyitó rendezvényét, amelyen dr. Pogátsa Zoltán közgazdász és Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója tartott előadást, továbbá a VOSZ Veszprém Vármegyei Szervezete és a VKIK együttműködési megállapodását is aláírták.
2024-02-26 19:10:00
A 2023-as év minimális cégszámcsökkenéssel zárult az építőiparban. Az alapítások száma mélypontra, ötezer alá csökkent, míg a megszűnések száma ötezer fölé emelkedett. Az építőipari szektorban tevékenykedő egyéni vállalkozások többsége kivárt, minden hatodik vállalkozó ideiglenesen felfüggesztette tevékenységét.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS