A vállalkozási szerződés a hétköznapi életben az egyik leggyakrabban előforduló megállapodás. A legtöbb ember jó eséllyel maga is köt vállalkozási szerződést élete során. E körbe tartozik egyebek mellett a kivitelezési, az utazási, valamint valamennyi közszolgáltatási szerződés is. Sokaknak érdemes lehet közelebbről is megismerkedni a vállalkozási szerződésekre vonatkozó szabályokkal. A legfontosabbakat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény, azaz mű megvalósítására, míg a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.
Vállalkozási szerződésről beszélünk, ha a szerződő feleknek a célja valamilyen előre körülírható, pontosan meghatározható eredménynek, teljesítménynek a felek együttműködése és munkája útján történő elérése.
Ilyen szerződés megkötésére kerül sor például abban az esetben, ha az építési vállalkozó egy lakóház felépítésére vagy egy tervező egy tervdokumentáció elkészítésére vállal kötelezettséget.
A vállalkozási szerződés igen lényeges ismertetőjele a megrendelő széleskörű utasítási joga. A vállalkozó főszabály szerint a megrendelő utasítása szerint, azt követve köteles eljárni.
Előfordulhat azonban, hogy a megrendelő, például a megfelelő hozzáértés, szakmai jártasság hiányában, célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad a vállalkozónak. Ebben az esetben a vállalkozó köteles erre felhívni a megrendelő figyelmét. Amennyiben a megrendelő a figyelmeztetés ellenére is fenntartja az aggályos utasítását, úgy a vállalkozó – döntése szerint – elállhat a szerződéstől, vagy a megrendelő utasítása szerint elláthatja a feladatát, azonban kizárólag a megrendelő kockázatára.
Sajnos nem példa nélküli az sem, hogy a megrendelő olyan utasítást ad, amelynek végrehajtásával a vállalkozó jogszabályt, hatósági határozatot sértene meg, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. Ebben az esetben a vállalkozónak nincs lehetősége a mérlegelésre: köteles megtagadni az utasítás teljesítését.
Lényeges előírás, hogy a megrendelő nem adhat utasítást a tevékenység megszervezése vonatkozásában, továbbá nem teheti a teljesítést terhesebbé a vállalkozó számára. A tevékenység végzésének feltételeit egyebekben a vállalkozó köteles megszervezni. Ennek során figyelemmel kell lennie arra, hogy a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezése biztosított legyen.
A vállalkozási szerződés jellegzetes vonása, hogy annak tárgya valamely eredmény megvalósítása.
A vállalkozási szerződést leggyakrabban a megbízási szerződéssel szokás összehasonlítani. Megbízási szerződés alapján a megbízott egy ügynek vagy feladatnak a gondos ellátására vállal kötelezettséget, nem pedig egy meghatározott eredmény elérésére. Éppen ezért is nevezik a megbízási szerződést gondossági, míg a vállalkozási szerződést eredménykötelemnek.
Természetesen a vállalkozótól is elvárható a feladatai gondos és szakszerű ellátása. Neki azonban e kötelezettségeken túlmenően kell a szerződésben körülírt eredményt elérnie. Megbízás esetén ezzel szemben a megbízott „csak” a gondos feladatellátásra törekszik. Sőt, megbízás esetén gyakran előfordul, hogy nincs konkrét kitűzött eredmény a szerződésben. Az is gyakori, hogy egy eredmény megvalósítása a gondos eljárás esetén sem kizárólag a megbízotton múlik.
A törvényben meghatározott főszabály szerint a díjazás, azaz a vállalkozói díj az eredmény létrehozása, a rábízott feladat sikeres teljesítése esetén jár.
Jellemző ugyanakkor, hogy a felek megállapodása alapján a vállalkozó több részletben, az egyes részeredmények elérésekor vagy egyes munkafolyamatok befejezésekor részesül a vállalkozói díjban. Amennyiben a vállalkozó a szerződésben vállalt eredményt nem tudta egészében megvalósítani, azonban azt részben teljesítette, úgy őt a díjazás arányos része illeti meg.
A szerződő felek sok esetben nem tételes díjazásban, hanem átalánydíjban állapodnak meg. Ilyen megállapodás esetén fontos szem előtt tartani, hogy a vállalkozó az átalánydíjon felül igényt tarthat a pótmunka ellenértékére. Pótmunka az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munka.
Átalánydíj kikötése esetén a többletmunka díja nem illeti meg a vállalkozót. Többletmunka alatt azt a munkát értjük, amely a vállalkozási szerződés része ugyan, de a díj meghatározásánál a felek nem vették azt figyelembe. Többletmunka továbbá az a munka is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítására nem kerülhet sor.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.