A gazdasági társaság működése során kerülhet olyan helyzetbe, hogy működésének és fizetőképességének megőrzése érdekében gyorsan szüksége van tőkepótlásra. Ennek egyik eszköze a pótbefizetés elrendelése a tagok számára. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
Egy gazdasági társaság működése során előfordulhat olyan helyzet, hogy működése veszteségessé válik, fizetőképessége megrendül, ezért tőkebevonásra van szüksége. A tőkepótlás egyik gyors és rugalmas eszköze a társaság tagjai számára előírt pótbefizetés.
A gazdasági társaság tagjai vagyoni hozzájárulásra kötelesek a társaság létrehozásakor vagy esetleg a társasághoz való csatlakozáskor. A vagyoni hozzájárulás nyújtásának e kötelezettsége mindegyik típusú cégnél jelen van. A különbség a hozzájárulás összegében és összetételében, illetve a hozzájárulás rendelkezésre bocsátásában lehet. A pótbefizetés ehhez képest egy rendkívüli vagyoni hozzájárulásra való kötelezettséget jelent, amelyre külön szabályok vonatkoznak.
Pótbefizetésre főszabály szerint akkor van lehetőség, ha a társaság létesítő okirata (társasági szerződés, alapszabály) ezt lehetővé teszi. Kivételt képez az egyszemélyes kft. és az egyszemélyes rt., ahol nem szükséges a társasági szerződés vagy alapszabály rendelkezése, hanem az egyedüli tag/részvényes határozata is elegendő.
Pótbefizetés minden társasági formánál lehetséges, kivéve a nyilvánosan működő részvénytársaságot.
A társaság létesítő okirata a társaság legfőbb szervét (taggyűlés, közgyűlés) jogosíthatja fel arra, hogy a tagok számára a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő. A létesítő okiratban meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető. Ezen kívül a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát is meg kell határozni.
A pótbefizetés elrendeléséről a társaság legfőbb szervének határozatot kell hoznia. A határozatban a pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét meg kell határozni. A pótbefizetés nem pénzbeli szolgáltatással is teljesíthető, amennyiben ezt a határozat lehetővé teszi, és a szolgáltatás megfelel a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő törvényi követelményeknek.
A pótbefizetési kötelezettséget főszabály szerint a tag vagyoni hozzájárulása arányában kell meghatározni és teljesíteni, de ettől a létesítő okirat eltérhet.
Pótbefizetés előírására csak valós veszteség fedezése céljából kerülhet sor, annak érdekében, hogy a cég működését biztosítsák. Más célra nem rendelhető el. Ha például a cég jelentős tőkeigényű beruházást szeretne végrehajtani, akkor a beruházás finanszírozását nem lehet pótbefizetéssel megoldani. Veszteség alatt nem csak a számviteli törvény szerinti éves beszámolóban kimutatott veszteséget kell érteni. Veszteség lehet a kimutatható évközi veszteség is. Nem írható elő ugyanakkor pótbefizetés, ha a veszteséget a társaság saját tőkéjének más elemei fedezik. Például, ha a veszteség az eredménytartalékból fedezhető.
Ha a tag nem teljesíti a legfőbb szerv által elrendelt pótbefizetési kötelezettségét, akkor ez akár a tagsági jogviszonyának megszűnésével is járhat. Ha pótbefizetését az előírt határidőben nem teljesíti, a társaság ügyvezetése 30 napos határidő tűzésével és a következmények feltüntetésével felszólítja a tagot a teljesítésre. A határidő eredménytelen eltelte esetén a tagsági jogviszony a határidő lejáratát követő nappal megszűnik.
A pótbefizetés funkciójából ered, hogy nem növeli a tag vagyoni hozzájárulását. Így például, ha a kft. tagja pótbefizetést teljesít, akkor a törzsbetétje és az üzletrésze nem fog növekedni a befizetéssel. Nem kizárt azonban, hogy a tag részére visszafizetendő pótbefizetés összegét például törzstőke emelés keretében használják fel, mint a tőkeemelésben résztvevő tag hozzájárulását.
Azon pótbefizetést, amelyet a társaság a veszteségek fedezésére felhasznált, a tagok részére nem kell visszafizetni. A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagok részére vissza kell fizetni. A törvény azonban lehetővé teheti, hogy a társaság legfőbb szerve úgy határozzon, hogy a veszteség pótlásához fel nem használt pótbefizetéseket sem kell visszafizetni.
A pótbefizetések visszafizetésére csak a vagyoni hozzájárulások teljes befizetése után kerülhet sor. Például, ha kft. esetén van olyan tag, aki a társaság létrejöttekor vállalt, a törzsbetétjét alkotó vagyoni hozzájárulást nem teljesítette, akkor ennek megtörténtéig a pótbefizetésből visszafizetés nem eszközölhető a tagok részére.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.