Megy a piac után az adóhatóság

2023. 03. 28., 14:48

Nemrég tette közzé az adóhatóság a 2023-as ellenőrzési tervét, amelyből látszódik, hogy az adóhatóság gyorsan alkalmazkodott a piaci változásokhoz. Míg az ellenőrzések fókuszában idén is a jól működő slágerszegmensek és a nagy adózók állnak, komoly szerepet kap a támogató eljárás és egyéb érdekes irányok is kirajzolódnak. A részleteket a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ismerteti.

Slágerszegmensek

Továbbra is a veszélyeztetett ágazatok között szerepel az építőipar, a számítástechnikai termékek kereskedelme, a webshopok tevékenysége, a gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedelem és az élelmiszeripar. Ugyanígy hagyományosan számíthatnak ellenőrzésre az őrzés-védelemmel, takarítással, épületüzemeltetéssel és munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozók. Az említett területek évek óta a NAV fókuszában állnak, ezért egyre inkább az a kérdés, hogy valaha egyáltalán lekerülhetnek-e a fekete listáról. Erre jelenleg nem sok esély látszódik.

Ugyanakkor néhány új, eredményes iparág is „élvezheti” a NAV kiemelt figyelmét 2023-tól: a tüzelőanyagot forgalmazók, a klímát értékesítők és -szerelők, az étrendkiegészítőket forgalmazók, a marketing-, reklám-, médiaszolgáltatás és filmgyártás területén tevékenykedők, valamint az informatikai és ügyviteli szolgáltatást, tanácsadást végzők. Az említett szektorok szereplőinek ezért érdemes fokozott körültekintéssel megválasztaniuk az üzleti partnereiket és érdemes őket, rendszeresen, mélyrehatóan leellenőrizniük.

Nagy adózók: adókedvezmények és transzferár

Költségvetési súlyuknál fogva továbbra is rövid pórázon kívánja tartani a NAV a nagy adózókat (vagyis a kiemelt adózókat és a legnagyobb teljesítménnyel rendelkező adózókat). Ők elsősorban az igénybe vett adókedvezmények és a transzferárak kapcsán kerülhetnek a NAV látókörébe.

„Ezt segíti elő a 2023. január 1-től bevezetett transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is, amelyet az adózóknak már a 2022-es adóbevallásuk benyújtásával együtt – főszabály szerint májusban –teljesíteniük kell” – ismerteti Barta Péter, a Jalsovszky szenior ügyvédje. A bekért adatok már idéntől lehetővé teszik a NAV számára, hogy könnyen és gyorsan elemezze és értékelje az alkalmazott transzferárakat. Az év második felében ezért fokozottan kell transzferár-ellenőrzésekre számítani – amire a jelölteket az adóhatóság már nem szúrópróbaszerűen, hanem jól megalapozottan fogja kiválasztani. Talán még az utolsó pillanatban vannak a vállalkozások ahhoz, hogy a transzferár-politikájukat átvizsgálják.

MRP-k célkeresztben

Az utóbbi időkben elszaporodtak a munkavállalói résztulajdonosi programok, az ún. MRP-k. Nem is meglepő módon, hiszen azok révén – az általános közterhek helyett – 15%-os adóteherrel tudja a cég a munkavállalóit javadalmazni. Természetesen kinőttek időközben az MRP-k “vadhajtásai” is, amelyek csak nevükben férnek bele a szabályozásba, valós tartalmuk alapján nem.

A NAV azt kívánja ellenőrizni a jövőben, hogy az MRP-n keresztül biztosított, kedvező adózású jövedelmek megfeleltek-e a jogszabály céljának és nem valamilyen más tevékenység leplezett ellenértékei-e. Vizsgálni fogja azt is, hogy az MRP működése megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak és a javadalmazási politikának.

Támogató eljárás az új módi

Az utóbbi években az adóhatóság is felismerte, hogy egyszerűbb rávenni az adózókat az önkéntes adófizetésre, semmint lefolytatni egy hosszú és költséges adóeljárást, majd a végén megkísérelni behajtani az adótartozást. Éppen emiatt jogkövetési vizsgálatok és ún. támogató eljárások garmadájára lehet számítani idén. A támogató eljárás még nem ellenőrzés, bár azzá fordulhat át, ha az adózó és a NAV nem tudja feloldani az adatbázisaikban fellelt eltérést. „Nem kell ezért egyből megijedni, ha az év során levelet kapunk a NAV-tól, valószínűleg lesz még akkor idő az esetleges elkövetett hibáinkat kikorrigálni” – emlékeztet a Jalsovszky szakértője.

Gyanús körülmények

Az ellenőrzési terv alapján az adózók alábbi körülményei szintén növelik az ellenőrzés kockázatát:

  • gyanús személycserék a cégben (például, ha a magyar ügyvezetőt egy harmadik országbeli ügyvezető váltja fel);
  • ha az adózó székhelye székhelyszolgáltatóhoz van bejelentve;
  • ha az adózó a visszaigényelt áfa kiutalását vagy átvezetését kéri (a legjobb megoldás ezért otthagyni az adószámlán a túlfizetést, és egy későbbi periódusban „felhasználni”);
  • a megalakulást követően egy éven belül keletkező kiugró forgalom (a NAV tehát továbbra sem hisz a kiugróan sikeres, kezdő vállalkozásoknak);
  • a tartósan veszteséges és adóminimalizáló adózók;
  • kockázatos adózói múlttal (például törölt adószámmal) rendelkező vállalkozások ügyvezetőinek a további vállalkozásai.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS