Megváltozott öröklési szabályok: mire kell figyelni?

2024. 08. 28., 17:28

A 2023-ban megváltozott öröklési szabályok lehetővé teszik az önkormányzatok öröklését. Dr. Szabó Lili Janka ügyvéd, az RSM Vagyon és Család üzletágának szakértője áttekinti, hogy mely vagyontárgyakra vonatkozik ez az öröklési jogi módosítás, mi a célja és kiket érinthet – akár hátrányosan – a megváltozott öröklésjogi szabályozás, illetve kitérünk arra is, hogy milyen lehetőség van az önkormányzat öröklésének elkerülésére.

Mi változott 2023-ban?

A Polgári Törvénykönyv öröklési jogi szabályainak 2023-as változása lehetővé teszi a települési önkormányzatok öröklését – emlékeztet friss bejegyzésében dr. Szabó Lili Janka ügyvéd, az RSM Vagyon és Család üzletágának szakértője.

A Ptk. korábbi szabályai alapján más örökös hiányában az állam volt a törvényes örökös (az örökhagyó teljes hagyatékára nézve), a módosítás alapján azonban az örökhagyó tulajdonát képező belföldi ingatlanok esetén – más örökös hiányában – az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat válik a törvényes örökössé.

Az öröklési szabályok módosításának célja, hogy megteremtse az önkormányzatok számára az ingatlanvagyon kezelési lehetőségét, amellyel a települési önkormányzatok a vagyonuk gyarapítása mellett a helyiek érdekeit figyelembe véve tudják az ingatlanokat hasznosítani.

Bár az önkormányzatnak lehetősége van az örökséget visszautasítani (ebben az esetben az állam lesz az örökös), az államot, mint törvényes örököst még a megváltozott öröklési jogi szabályok alapján sem illeti meg az örökség visszautasításának joga.

Ki örökli az ingóságokat más örökös hiányában?

Az öröklési szabályok 2023-as módosítása rendelkezik a belföldi fekvésű ingatlanon található ingóságokról is, amelyek az örökhagyó tulajdonában álltak a halálakor. Az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat törvényes öröklése ezen – ingatlanon található – ingóságokra is kiterjed, így nem csak magát az ingatlant szerzi meg az önkormányzat, hanem a benne lévő berendezési és felszerelési tárgyakat, ideértve adott esetben egy nagy értékű festményt, műtárgyat, de akár az ingatlanon található garázsban álló gépjárművet is.

Mikortól kell alkalmazni a megváltozott örökélési szabályokat?

Az állam és az önkormányzat öröklését érintő módosult rendelkezéseket a 2023. július 1-jén vagy azt követően megnyíló öröklés esetén szükséges alkalmazni. Az öröklés megnyílásának ideje a Ptk. 7:87. § (1) bekezdése értelmében az örökhagyó halálának pillanata.

A termőföldet is örökölhet az önkormányzat?

A termőföld tekintetében a törvényes öröklés korábbi szabálya nem módosul.

Azon ingatlan örököse, amelynek bármely alrészlete állami tulajdonba kerülése esetén a Nemzeti Földalapról szóló törvény hatálya alá tartozna vagy gazdaságnak minősülő dologösszesség részét képezi, más örökös hiányában továbbra is az állam lesz. Ennek megfelelően nem örökölhet a települési önkormányzat például szántót, szőlőt, gyümölcsöst, rétet, legelőt, erdőt.

Élettársak öröklése

Tekintettel arra, hogy az élettársak nem minősülnek törvényes örökösöknek, így amennyiben az elhunyt és élettársa az örökhagyó tulajdonában lévő ingatlanban laktak és az örökhagyónak nincs se törvényes örököse, se végrendeletben nevezett örököse, az ingatlant és az ingatlanon lévő ingóságokat is a települési önkormányzat örökli.

Előfordulhat ezáltal olyan helyzet, hogy a túlélő élettársnak kell bizonyítania, hogy az ingatlanban található ingóságok közül melyek azok, amelyek a sajátjai és nem az örökhagyóé.

Természetesen az örökhagyó végintézkedéssel örökösévé nevezheti az élettársat, így biztosítani tudja az ingatlan további használatát számára, egyúttal elkerülhető az ingatlan önkormányzati tulajdonba kerülése.

Ki örököl, ha nincs leszármazója az örökhagyónak?

A „más örökös hiányában” kifejezés arra utal, hogy nem csak leszármazók hiányában, hanem akár más – bárhol fellelhető – törvényes örökös hiányában, akár végintézkedés útján nevezett örökös hiányában lép csak be az önkormányzat, illetve az állam a törvényes örökösi pozícióba.

Ha az örökhagyónak vannak ugyan örökösei, de minden örökös visszautasítja az örökséget, például mert az adósságok (hagyatéki terhek) meghaladják a hagyaték értékét, akkor az állam lesz az örökös – és nem az önkormányzat.

Hogyan kerülhető el, hogy ne az önkormányzat vagy az állam örököljön?

Az örökhagyó a hagyatékának sorsáról végintézkedéssel maga dönthet, így szabadon meghatározhatja a tulajdonában lévő vagyontárgyak vonatkozásában, hogy halála esetén ki kapja meg azokat. Bár végrendeletet az örökhagyó saját kezűleg is írhat, a szigorú formai és tartalmi előírások miatt (amelyek hibája miatt könnyen érvénytelen lehet az egész végrendelet), érdemes szakértőhöz fordulni.

A végrendelet készítése mellett, legalább akkora jelentősége van annak, hogy a végrendelet elhelyezésre kerüljön a végrendeletek országos nyilvántartásába, hiszen ez jelent megfelelő garanciát arra, hogy a hagyatéki eljárásban a végrendelet előkerül és a közjegyző ennek ismeretében, a végrendelet tartalma szerint adja át a hagyatékot az örökösök részére.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-04 15:20:00
Folyamatosan csökken a hazai ingatlanállomány hőveszteségi mutatója, ami az energetikai jellemzők javulását, a lakásállomány lassú megújulását mutatja – emelte ki Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions üzletág-igazgatója az V. Energetikai Iránytű legfontosabb megállapítását.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS