Megtagadható a munkavégzés másik munkakörben?

2023. 08. 28., 15:39

A munkaviszonyban gyakran találkozhatunk azzal, hogy a munkáltató olyan feladatok ellátására is utasítja a munkavállalót, amely nem tartozik a munkakörébe. Köteles a dolgozó minden esetben eleget tenni az ilyen utasításnak? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás

A Munka Törvénykönyve lehetővé teszi a munkáltató átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztassa a munkavállalót.

Amennyiben a munkáltató utasítást ad a dolgozónak, hogy lásson el egy olyan feladatot, amely nem tartozik a munkakörébe, akkor ez nem tévesztendő össze az egyoldalú munkaszerződés módosítással. Az ugyanis nem lenne jogszerű. Ebben az esetben a munkáltató nem a munkakört és a munkaszerződést módosítja. Ekkor az utasítási jogával élve a munkaszerződésben rögzített munkakörétől eltérő munkakörben foglalkoztatja a munkavállalót.

A munkáltató bármikor jogosult a munkakörbe tartozó feladatokat egyoldalúan módosítani. Ennek feltétele, hogy ezzel a munkakör alapvető jellegét nem változtatja meg. Amennyiben a munkáltató kibővíti a munkakörbe tartozó feladatokat vagy egyes feladatokat kivesz a munkakörből, az nem minősül sem munkaszerződés módosításnak, sem munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak.

Más feladatok átmeneti jelleggel

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra csak átmeneti jelleggel van lehetőség. A Munka Törvénykönyve meghatározza az időbeli kereteket. Ezeken belül van lehetősége a munkáltatónak a munkaszerződéstől eltérően foglalkoztathatni a munkavállalót.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama naptári évenként az összesen 44 beosztás szerinti munkanapot vagy a 352 órát nem haladhatja meg. Ebbe az időtartamba a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás valamennyi formáját össze kell számítani. Tehát nem csupán az eltérő munkakörben, hanem az eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál való foglalkoztatást is.

Megtagadható a munkavégzés másik munkakörben?

Főszabály szerint a munkavállaló nem tagadhatja meg a munkáltató utasításának teljesítését, ha a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében másik munkakörben való munkavégzésre utasítja. Azonban léteznek olyan esetek, amikor a dolgozó jogosan tagadhatja meg az ilyen utasítás teljesítését.

Ha a munkáltató a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás átmenti jellegére vonatkozó előírást megszegi, akkor a dolgozó nem köteles az eltérő munkakörben való munkavégzésre. Ez történhet például úgy, hogy a munkáltató túllépi a törvényben foglalt 44 beosztás szerinti munkanapra vonatkozó korlátot. Az is előfordulhat, hogy már az utasítás kiadásakor kiderül, hogy az eltérő munkakörben való foglalkoztatást a munkáltató tartósan szándékozik alkalmazni.

A munkáltató köteles arra, hogy az eltérő munkakörben való foglalkoztatás esetén a munkavállaló érdekeit méltányos mérlegelés alapján figyelembe vegye. A munkáltató intézkedésével a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. A munkavállaló megtagadhatja a másik munkakörben való munkavégzést, ha az utasítás teljesítése például a képzettségére, korára, egészségi állapotára tekintettel aránytalan sérelmet okozna neki.

Van, amikor a munkavállaló köteles megtagadni a másik munkakörbe tartozó feladat ellátását. Ilyen eset, ha ezzel más személy életét, testi épségét, egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha pedig a másik munkakörben való munkavégzés a dolgozó életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, akkor jogosult megtagadni a másik munkakör ellátását. Példa lehet, ha a dolgozó nem rendelkezik a szükséges képzettséggel és jártassággal az érintett munkakörben, és emiatt mások vagy a saját életét, testi épségét, egészségét közvetlen és súlyos veszélynek tenné ki.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 11. 10., 13:20
A stabil diplomáciai kapcsolatok kézzelfogható gazdasági előnyökhöz vezetnek, és tovább bővültek a két ország üzleti együttműködésének kulcsfontosságú területei – értékelte Joó István kormánybiztos az előző héten zajlott magyar-amerikai csúcstalálkozó eredményeit.
2025. 11. 09., 17:55
Az elmúlt hónapokban folyamatosan emelgették a személyi kölcsönöknél igényelhető összeg maximumait a bankok, így ma már öt szolgáltatónál is 15 millió forintnál húzódik a felső határ – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu. A limitek emelése nyomán a személyi kölcsön egyre többször lehet valós alternatíva a szabad felhasználású jelzáloghitelekkel szemben, bár utóbbiaknál sok esetben több tízmilliós összeget igényelnek az ügyfelek.

  Rovathírek: HIPA

A stabil diplomáciai kapcsolatok kézzelfogható gazdasági előnyökhöz vezetnek, és tovább bővültek a két ország üzleti együttműködésének kulcsfontosságú területei – értékelte Joó István kormánybiztos az előző héten zajlott magyar-amerikai csúcstalálkozó eredményeit.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS