A munkaviszonyban gyakran találkozhatunk azzal, hogy a munkáltató olyan feladatok ellátására is utasítja a munkavállalót, amely nem tartozik a munkakörébe. Köteles a dolgozó minden esetben eleget tenni az ilyen utasításnak? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
A Munka Törvénykönyve lehetővé teszi a munkáltató átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztassa a munkavállalót.
Amennyiben a munkáltató utasítást ad a dolgozónak, hogy lásson el egy olyan feladatot, amely nem tartozik a munkakörébe, akkor ez nem tévesztendő össze az egyoldalú munkaszerződés módosítással. Az ugyanis nem lenne jogszerű. Ebben az esetben a munkáltató nem a munkakört és a munkaszerződést módosítja. Ekkor az utasítási jogával élve a munkaszerződésben rögzített munkakörétől eltérő munkakörben foglalkoztatja a munkavállalót.
A munkáltató bármikor jogosult a munkakörbe tartozó feladatokat egyoldalúan módosítani. Ennek feltétele, hogy ezzel a munkakör alapvető jellegét nem változtatja meg. Amennyiben a munkáltató kibővíti a munkakörbe tartozó feladatokat vagy egyes feladatokat kivesz a munkakörből, az nem minősül sem munkaszerződés módosításnak, sem munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak.
A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra csak átmeneti jelleggel van lehetőség. A Munka Törvénykönyve meghatározza az időbeli kereteket. Ezeken belül van lehetősége a munkáltatónak a munkaszerződéstől eltérően foglalkoztathatni a munkavállalót.
A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama naptári évenként az összesen 44 beosztás szerinti munkanapot vagy a 352 órát nem haladhatja meg. Ebbe az időtartamba a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás valamennyi formáját össze kell számítani. Tehát nem csupán az eltérő munkakörben, hanem az eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál való foglalkoztatást is.
Főszabály szerint a munkavállaló nem tagadhatja meg a munkáltató utasításának teljesítését, ha a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében másik munkakörben való munkavégzésre utasítja. Azonban léteznek olyan esetek, amikor a dolgozó jogosan tagadhatja meg az ilyen utasítás teljesítését.
Ha a munkáltató a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás átmenti jellegére vonatkozó előírást megszegi, akkor a dolgozó nem köteles az eltérő munkakörben való munkavégzésre. Ez történhet például úgy, hogy a munkáltató túllépi a törvényben foglalt 44 beosztás szerinti munkanapra vonatkozó korlátot. Az is előfordulhat, hogy már az utasítás kiadásakor kiderül, hogy az eltérő munkakörben való foglalkoztatást a munkáltató tartósan szándékozik alkalmazni.
A munkáltató köteles arra, hogy az eltérő munkakörben való foglalkoztatás esetén a munkavállaló érdekeit méltányos mérlegelés alapján figyelembe vegye. A munkáltató intézkedésével a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. A munkavállaló megtagadhatja a másik munkakörben való munkavégzést, ha az utasítás teljesítése például a képzettségére, korára, egészségi állapotára tekintettel aránytalan sérelmet okozna neki.
Van, amikor a munkavállaló köteles megtagadni a másik munkakörbe tartozó feladat ellátását. Ilyen eset, ha ezzel más személy életét, testi épségét, egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha pedig a másik munkakörben való munkavégzés a dolgozó életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, akkor jogosult megtagadni a másik munkakör ellátását. Példa lehet, ha a dolgozó nem rendelkezik a szükséges képzettséggel és jártassággal az érintett munkakörben, és emiatt mások vagy a saját életét, testi épségét, egészségét közvetlen és súlyos veszélynek tenné ki.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.