Kriptobefektetések: milyen hatása lesz a januári amerikai döntésnek?

2024. 02. 20., 15:10

Nagy hírt kavart az amerikai értékpapírfelügyelet (SEC) január 10-i döntése, amelyben engedélyezte egyes, bitcoinon alapuló termékek tőzsdei bevezetését. Az, hogy ez a fecske mennyiben csinál nyarat (azaz a SEC döntését mennyiben fogják követni hasonló jellegű lépések akár az európai, akár az amerikai értékpapírpiacokon), leginkább a részleteken múlik: többek között azon, hogy milyen nevet is aggatunk a kriptovalutákon alapuló termékekre. A legfontosabb tudnivalókat a Jalsovszky Ügyvédi Iroda foglalta össze.

Mit is hagyott pontosan jóvá az SEC?

A SEC 2024. január 10-i döntése 11, bitcoinon alapuló ETF tőzsdére történő bevezetését és kereskedését engedélyezte. Az ETF-ek (Exchange Traded Funds) jellemzője, hogy azok értéke egy mögöttes árucikk vagy részvény tőzsdei indexét követik. A befektetőknek nem szükséges a mögöttes eszközt közvetlenül megvásárolniuk ahhoz, hogy az adott termék kockázatát viselni tudják. Ez pedig számos előnnyel jár – így elkerülhetők az önálló kereskedéssel járó magas tranzakciós költségek, esetleges adókötelezettségek. Az, hogy a SEC bitcoinon alapuló ETF-ek tőzsdére való bevezetését jóváhagyta, azzal a különös jelentőséggel bír, hogy innentől befektetők egy szabályozott terméken keresztül fektethetnek bitcoinba a nem szabályozott tőzsdéken történő vásárlás kockázatai nélkül.

Ezek az új termékek ún. „spot commodity”-ra, azaz árura vonatkozó ETF-ként kerültek engedélyeztetésre. Ezen döntésével a SEC egyedi és forradalmi módon azt mondta ki, hogy a bitcoin egy áru – egy elismert digitális áru (digital commodity).

Ugyanakkor a SEC döntése kifejezetten és kizárólag a bitcoin ETF-ekre vonatkozik. A SEC döntésében utalt arra, hogy egyéb, nem nevesített kriptoeszközök nem vagy nem feltétlen minősülnek árunak. Ez, értelemszerűen, nehézkesebbé teheti a többi kriptoeszközön alapuló termék potenciális tőzsdei bevezetését.

Hol áll most Európa?

Az európai piacokon - amelyek mind potenciálban, mind a kriptoeszközök iránti érdeklődésben messze elmaradnak az amerikai piacoktól - jellemzőek a bitcoinokon alapuló ún. ETN-ek (Exchange Traded Notes). „Bár az ETF-ekhez hasonlóan az ETN-ek is a bitcoin árfolyamához kötöttek, de lényeges különbség áll fenn az európai és a most jóváhagyott amerikai formák között” – mondja Boross Ádám, a Jalsovszky szenior ügyvéde. Míg az ETF-ek egyfajta bitcoinba fektető befektetési alapok befektetési jegyeiként értékelhetők, addig az ETN-ek kifejezetten hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokként kerültek kibocsátásra. Bár ezen értékpapírok értéke is jórészt a bitcoinok árfolyamától függ, azonban azok – hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként – futják a kibocsátók kockázatát is.

Mi várható?

Az Európai Unió már tavaly elfogadott egy, a kriptovalutákra vonatkozó szabályrendszert („MICA rendelet”), amely célja a kriptoeszközök kibocsátásának szabályozott környezetben történő elősegítése, a különböző kriptoeszközökök pontos kategorizálása és a kriptoeszköz szolgáltatások engedélyhez kötése. A SEC mostani, januári döntése és a mögötte meghúzódó szabályozói gondolkodás várhatóan ezen rendelkezéscsomag alkalmazására is jelentős hatással lesz.

A MiCA (amely részletekben, 2023. június 29-től, illetőleg 2024. június 30-tól és 2024. december 30-tól alkalmazandó) többek között a különböző kriptoeszközök kibocsátására eltérő kibocsátási előírásokat vezet be, amelyek valamelyike megengedőbb, valamelyike szigorúbb. A legnagyobb kérdés az, hogy a rendelet vonatkozásában mi fog majd tisztán kriptoeszköznek minősülni – és ezt mennyiben befolyásolja a SEC mostani döntése. Bár a két szabálycsoportnak nincs közvetlenül hatása egymásra, azonban nem kizárt (persze, ha az egyéb feltételek is teljesülnek), hogy a SEC által árunak minősített kriptoeszközök Európában is a MiCA hatálya alá tartozhatnak. Nem alkalmazandó viszont a MiCA a pénzügyi eszköznek minősülő kriptoeszközök tekintetében. Ebben a tekintetben az, hogy a SEC a bitcoinon kívüli kriptoeszközöket – a mostani döntés indoklásából következően – előreláthatólag értékpapírnak, befektetési eszköznek fogja minősíteni, várhatóan befolyásolni fogja az európai jogalkotót is. Az ilyen kriptoeszközökre így nem a MiCA szabályozás, hanem az annál lényegesen bonyolultabb és összetettebb MiFID-alapú szabályozás lesz irányadó, amely megnehezítheti például az ilyen kriptoeszközökkel foglalkozó vállalkozások piacra lépését. Fontos, hogy az európai értékpapír-felügyelet (ESMA) vezetésével jelenleg is szakmai munka folyik annak kapcsán, hogy mely feltételeknek történő megfelelés esetében minősülhetnek pénzügyi eszköznek bizonyos kritopeszközök, kriptoeszközökre alapozott termékek. Az külön érdekes lesz, hogy a vonatkozó ESMA ajánlások mennyiben fognak egyetérteni a SEC bitcoinon kívüli kriptoeszközökre vonatkozó értékelésével.

Összegzés

A SEC januári határozatával az amerikai értékpapírpiac nagyot lépett előre és az intézményi befektetőknek lehetőségük nyílik olyan, kriptoeszközökhöz kötött termékekbe befektetni, amelyre eddig nem volt lehetőségük. És amelyre, ilyen formában és tartalommal, Európában nem feltétlenül volt lehetőség. Ez értelemszerűen előnyt adhat az amerikai kriptopiacnak.

„Az elkövetkezendő időszakban további döntések várhatók Amerikában egyéb kriptoeszközök forgalmazhatósága tekintetében. Látván a kriptoeszközök robbanásszerű fejlődését és komplexitását, előre nem megjósolható, hogy mely eszközök kapnak majd zöld lámpát a SEC-től” – véli a Jalsovszky szakértője.

A SEC döntései pedig minden valószínűség szerint jelentős hatással lesznek arra, hogy az európai szabályozó miként kategorizálja majd az EU piacain bevezetni kívánt kriptoeszközöket, és mely eszközökkel való kereskedés kap a MiCA rendelet szerinti, adott esetben könnyített engedélyeztetési lehetőséget. Az biztos, hogy az ETF-ek engedélyezésével az amerikai kriptopiacok lépéselőnybe kerültek az európaiakkal szemben (volumenben mindenképpen) – kérdés, hogy ezt az európai kriptopiacok le tudják-e dolgozni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-17 12:10:00
Egyre elterjedtebb utazásszervezési forma az utazási irodáktól független utazási tanácsadás. A hagyományosan ismert, utazási irodák által szervezett utazások és a független utazási tanácsadók tevékenysége között jelentős különbségek vannak, különösen az utazásért való felelősség tekintetében, ezért a Pest Vármegyei Főügyészség vizsgálatot tartott e területen.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS