Közeleg a külföldi áfa-visszatérítés határideje

2022. 09. 21., 16:18

Hamarosan itt van szeptember 30., a külföldi áfa-visszatérítési kérelmek benyújtásának határideje. Azok az adóalanyok, amelyek egy másik tagállamban beszerzéseket hajtottak végre és rájuk helyi áfát hárítottak át, az adóköteles tevékenységüket szolgáló beszerzésekre jutó adót – bizonyos törvényi feltételek teljesülése esetén – visszaigényelhetik – hívja fel a figyelmet a PwC Magyarország.

Annak érdekében, hogy az uniós adóalanyoknak ne kelljen minden egyes helyi adóhatóságot megkeresniük az adó-visszatérítés érdekében, már hosszú évekkel ezelőtt egy egyszerűsítési eljárást vezettek be uniós szinten.  Ez a magyar adóalanyok esetében azt jelenti, hogy a külföldi áfa-visszatérítési igényeiket az ELEKAFA nyomtatványon keresztül nyújthatják be a magyar adóhatósághoz, amely ebben az eljárásban csupán „közvetítő” szerepet tölt be az adóalanyok és a külföldi adóhatóságok között. A kérelmeket legkésőbb a visszatérítési időszakot követő év szeptember 30-ig van lehetőség benyújtani, amely határidő jogvesztő.

Tipikusan áfa-visszatérítés tárgyát képezheti a szolgáltatások közül a hotel-, tréning- és oktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerült áfateher. A termékbeszerzések esetében pedig jellemzően előfordul, hogy a más tagállami bérgyártó teljesítéséhez különféle szerszámokat, gyártóberendezéseket szereznek be a magyar társaságok helyben, de jó példa lehet egy nemzetközi szállítmányozó vállalat is, amely a külföldi útvonalon szerez be üzemanyagot. A termékek kapcsán kiemelendő, hogy bár Magyarországon a jogszabály kizárja az ingatlanokkal kapcsolatos beszerzések áfájának ezen speciális eljárás keretében történő visszaigénylését, azonban ez más tagállamokban egyáltalán nem biztos, hogy így van.

Az utóbbi időben számos áfa-visszatérítéses ügyben fordultak a tagállamok az Európai Unió Bíróságához („EUB” vagy „Bíróság”), így a tavalyi év őszén is három, a témában releváns, érdekes ügyben döntött az EUB.

A CHEP Equipment Pooling magyar vonatkozású ügyben (C-396/20.) egy belga társaság áfa-visszatérítési kérelmet nyújtott be a magyar beszerzéseinek áfa-visszatérítése céljából. Az adóhatóság a határozatában a visszatérítést részben megtagadta, ugyanis azon tranzakcióknál, ahol a számlán szereplő összeg magasabb volt, mint az adóalany által benyújtott kérelemben, csak a kisebb összeg erejéig teljesítette a visszatérítést. Az adóhatóság a kérelem kijavítására a továbbiakban nem adott lehetőséget a társaságnak, arra hivatkozva, hogy az effajta korrekció valójában új kérelem benyújtásának minősülne. Ugyanakkor a belga társaságnak a határidő lejárta miatt új kérelem benyújtására már nem volt lehetősége.

Az ügy során az EUB döntésében az általa kimunkált alapelvekre hivatkozással kimondta, hogy a fent írt hatósági eljárás ellentétes az uniós joggal, ugyanis ilyen esetben az adóhatóságnak lehetőséget kellett volna biztosítania az adóalany részére, hogy pontosíthassa az eredeti kérelmét. 

A következő ügy a GE Auto Service Leasing (C-294/20.) társaság nevéhez fűződik. Ebben az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet kezdeményező spanyol bíróság arra kereste a választ, hogy elveszítheti-e az adóalany áfa-visszatérítési jogát, amennyiben az adóhatóság többszöri felszólítása ellenére, a visszatérítési kérelem teljes körű megismeréséhez szükséges dokumentumokat nem bocsátotta a hatóság részére, azonban azokat később, a közigazgatási felülvizsgálat vagy a bírósági szakaszban átadta.

Az EUB ebben az ügyben a hatósági oldalt helyezte védelem alá és kimondta, hogy nem ellentétes az adósemlegesség elvével a visszatérítési kérelem elutasítása, amennyiben az adóalany – többszöri felszólítás ellenére – a dokumentumokat nem bocsátotta az adóhatóság rendelkezésére, függetlenül attól, hogy ezt az eljárás későbbi szakaszában önként megtette. 

A Wilo Salmson France ügyben (C-80/20.) pedig az EUB azt vizsgálta, hogy a számla kiállítása és módosítása mennyiben befolyásolja a visszatérítési jog gyakorlását. A Bíróság megállapította, hogy áfa-visszatérítést nem kezdeményezhet olyan adóalany, amelynek nem állnak rendelkezésére azok a jogszabályi követelményeknek megfelelő számlák, amelyek áfatartalma vonatkozásában a visszatérítést kezdeményezte. 

Továbbá szintén hangsúlyozta, hogy az adóhatóság nem utasíthat vissza áfa-visszatérítési kérelmet arra hivatkozással, hogy az adóalany áfafizetési kötelezettsége egy korábbi visszatérítési időszakban keletkezett, még ha az ezen beszerzésekhez kapcsolódó számlát egy későbbi időszakban állították is ki. Megjegyezzük, hogy a magyar áfatörvény 2021. január 1-jétől egyértelműsíti az erre az esetre vonatkozó rendelkezéseket.

Számos esetben megéri tehát elvégezni a külföldi beszerzések feltérképezését, mert nem tervezett többletforrást jelenthet – javasolják a PwC Magyarország szakértői.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS