Követelhető a szerencse a bíróságon?

2023. 10. 06., 11:40

Napjainkban egymást érik a különböző nyereményjátékok, ajándéksorsolások, pénznyeremények. Emellett pedig ott vannak a sorsjegyek, fogadások, lottók is. Ezek mellé már csak szerencse kell, no meg pénz is, hiszen általában ingyen még nyerni sem lehet. Ám mi történik, ha úgy gondoljuk, mi vagyunk a szerencsés nyertesek, a nyereményt azonban hiába várjuk? Fordulhatunk bírósághoz? Követelhető a szerencse a bíróságon? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

A követelések érvényesítése

Általában elmondható, hogy a követeléseinket jogi úton is lehet érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy valamilyen hivatalos eljárás keretében kényszeríthető ki a másik féltől, hogy rendezze a tartozását vagy a kötelezettségét – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. Ilyen eljárás lehet a fizetési meghagyás kibocsátása iránti eljárás, a bírósági per és a végrehajtás is. Ezek közül van, amit a közjegyző előtt kell megindítanunk, és van, amivel bírósághoz fordulhatunk. Végül pedig a követelés végrehajtási eljárásban történő behajtását már az önálló bírósági végrehajtók intézik.

Ám nem véletlenül írtam, hogy a követeléseink általában jogi úton is érvényesíthetők. Ugyanis ez nem minden esetben igaz, és itt most nem arra gondolok, hogy egy-egy követelés azért nem hajtható be, mert az adósnak nincs végrehajtható vagyona. Vannak olyan követelések, melyek bírósági eljárásban nem érvényesíthetők.

Bíróság előtt nem érvényesíthető követelések

A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni a következő követeléseket:
– Fő szabály szerint a játékból vagy fogadásból eredő követelést.
– A kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelést.
– Azokat a követeléseket, amelyek bírósági úton való érvényesítését törvény kifejezetten kizárja.
– A fenti pontokban meghatározott követeléseket biztosító vagy azokat megerősítő szerződésből vagy kikötésből eredő követelést.

Ebből láthatjuk, hogy fő szabály szerint a szerencse bizony nem követelhető a bíróságon. Vagyis nem indíthatunk pert, ha a játék vagy fogadás során megnyert pénzt vagy ajándékot soha nem kapjuk meg. Ám a fő szabály alól mindig van kivétel.

Mikor követelhető a szerencse a bíróságon?

Bár a fő szabály az, hogy a nyereményt nem követelhetjük egy perben, ez alól van egy kivétel. Abban az esetben, ha a játékot vagy fogadást hatósági engedély alapján bonyolítják le, az ebből eredő követelés a bíróság előtt is érvényesíthető. Ha például valaki az Ötöslottón nyer, akkor ez a nyeremény akár bírósági eljárás keretében is érvényesíthető, hiszen a Szerencsejáték Zrt. által szervezett Ötöslottó hatósági engedély alapján bonyolított szerencsejáték. Ellenben egy baráti társaság által szervezett pókerparti már más tészta. Ha tétre játszanának, akkor az ott megnyert összeget hivatalos úton bizony nem lehetne behajtani. Arra most nem térek ki részletesen, hogy a különböző szerencsejátékok szervezésénél egyéb szabályokat is figyelembe kell venni, hiszen akárki, akármit, akármikor és akárhogyan nem szervezhet. Ez nem csak hazánkban van így. A témát például az Elit játszma című mozifilmben is láthattuk, ahol bizony már nem babra ment a játék.

Egy eset, amikor még a szerencse sem kedvez a hitelezőnek

Van egy eset, amikor bár a szerencsejáték jogszerű és hivatalos, végül még sem lehet az ebből eredő követelést bíróságon érvényesíteni. A játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelés akkor sem érvényesíthető bíróság előtt, ha a játékot vagy fogadást hatósági engedély alapján bonyolítják le.

Ha tehát valaki azért kér kölcsön, hogy azt hivatalos szerencsejátékban vagy fogadáson használja, ám végül a kölcsönt nem fizeti vissza, bizony a hitelező mindenképp pórul jár. A kölcsönből eredő követelését jogi úton nem tudja majd behajtani. A verőlegények alkalmazása pedig semmiképpen sem lesz jogszerű választás. Így nem marad más, mint arra várni, hogy az adósra egyszer rámosolyog a szerencse és önként visszafizeti a tartozását.

A fogadás alapján kifizetett nyeremény is visszajárhat?

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy például egy fogadáson a nyertesnek kifizetett összeget visszakövetelhetik-e? Ezzel kapcsolatban a törvény előírja, hogy a bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés önkéntes teljesítését nem lehet visszakövetelni.

Vagyis, ha már egyszer teljesített az arra kötelezett fél, utóbb nem követelheti azt vissza arra hivatkozással, hogy a kifizetett összeget nem is lehetett volna jogi úton behajtani rajta. Természetesen ez akkor igaz, ha maga a fogadás, a játék jogszerű volt. Ha a játék tiltott szerencsejátéknak minősül, akkor az arra vonatkozó szerződés semmis lesz.

Egy biztos: sokan szeretnek játszani. A lényeg, hogy az mindig maradjon meg valóban örömteli játéknak.

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd

Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS