A munkáltató egyik legfontosabb jogosultsága a munkaviszonyban a munkarend meghatározása, vagyis a munkaidő beosztása. Bizonyos munkakörök esetén azonban mindkét félnek előnyös lehet, ha a munkavállaló maga osztja be a munkaidejét. A kötetlen munkarenddel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
A munkaviszonyban a munkarendet főszabály szerint a munkáltató állapítja meg. Ezt azt jelenti, hogy a jogszabályok és a munkaszerződés keretei között a munkáltató határozza meg, hogy a munkavállaló a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségét mikor teljesítse. Tehát a munkáltató szervezi meg a dolgozók munkaidejét, határozza meg munkaidejük beosztását.
A munkáltató jogosult arra, hogy a munkaidő beosztásának jogát a munkavállalónak átengedje. Más néven kötetlen munkarendnek hívjuk, ha a munkáltató a munkaidő beosztás jogát átengedte. Kötetlen munkarend esetén a munkavállaló saját maga szervezi meg munkaidejét.
A kötetlen munkarendről a munkáltató egyoldalúan dönthet. Nem szükséges, hogy a munkavállaló elfogadja a munkaidő beosztásához való jog részére történő átengedését. A munkaidő-beosztás jogának átengedéséről a munkáltatónak írásban kell intézkednie. A munkáltató a kötetlen munkarendre vonatkozó intézkedését egyoldalúan vissza is vonhatja. Ezzel visszaveheti saját magához a munkarend meghatározását.
– A kötetlen munkarend nem igényli a felek megállapodását. Ezért nem kell a munkaszerződésben sem szerepelnie. Viszont, ha a felek a munkavállaló kötetlen munkarendjét a munkaszerződésbe belefoglalták, akkor ezen változtatni már csak közös megegyezéssel, munkaszerződés módosítással tudnak.
– A vezető állású munkavállalók munkarendje a törvény alapján kötetlen. Tehát az ő esetükben a munkáltatót nem illeti meg a munkaidő-beosztás joga. Vezető állású munkavállaló esetén ettől a felek a munkaszerződésben térhetnek el.
Bár a munkaidő-beosztás jogának átengedése a legtöbb esetben a munkáltató döntése, a kötetlen munkarendre nem minden munkakör esetén van lehetőség. A kötetlen munkarend olyan munkaköröknél lehetséges, ahol a munkakör és a feladatok jellege miatt a munkavégzés önállóan megszervezhető. Így nem lehetséges kötetlen munkarend például recepciós, bolti eladó, éjjeli őr esetén.
Ugyanakkor a munkarend kötetlenségét nem érinti, ha a munkaköri feladatok egy része, a feladatok sajátos jellegénél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesíthető. Például, ha egy értékesítő munkakörben dolgozó munkavállaló az ügyfelekkel meghatározott időszakban tud találkozni, ettől a munkarendje még lehet kötetlen.
A kötetlen munkarenddel csak a munkaidő megszervezésének joga kerül átengedésre, de a munkaidő nem változik. Tehát a munkavállalónak a munkaidejét ilyenkor is le kell dolgoznia.
A munkáltató a kötetlen munkarendben dolgozó munkavállaló esetén is ellenőrizheti, hogy a munkavállaló a munkaszerződés szerinti munkaidejének megfelelő időben munkát végez-e. Például esetileg ellenőrizheti a feladatok ellátásnak időtartamát. Kérheti a dolgozótól, hogy számoljon be arról, hogy mikor, mely feladattal, mennyi időt töltött.
A kötetlen munkarend alkalmazásának gyakori oka, hogy ilyen munkarend esetén bizonyos munkajogi előírásokat nem kell alkalmazni.
– Kötetlen munkarend esetén nem alkalmazandók a rendkívüli munkaidő (túlóra), az ügyelet és készenlét szabályai. Így túlóráról és az ezzel járó bérpótlékok kifizetéséről sem lehet szó. A munkáltató a kötetlen munkarendet visszaélésszerűen nem alkalmazhatja. Így a munkaidő-beosztás jogának az átengedése nem történhet abból a célból, hogy a munkáltató mentesüljön a túlóra és az ezzel járó fizetési kötelezettségek alól. Ezzel összefüggésben a munkáltató a kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak sem adhat több munkafeladatot, mint ami a munkaszerződésben meghatározott munkaidejében elvárhatóan teljesíthető.
– A kötetlen munkarendben dolgozó munkavállaló esetén a munkaidő-beosztást érintő munkajogi szabályok nagy része nem alkalmazható. Így nem alkalmazhatóak a munkaidő beosztására (beosztható maximális napi/heti munkaidő, munkaidő-beosztás közlése stb.) vonatkozó szabályok. Szintén nem alkalmazhatóak a munkaszüneti napra, ünnepnapra és hétvégére, vasárnapra történő munkaidő-beosztás szabályai, a munkaközi szünetre, napi pihenőidőre, heti pihenőnapra vonatkozó előírások.
– Kötetlen munkarend esetén a munkáltató nem köteles a munkaidő nyilvántartását vezetni. A szabadságot azonban ebben az esetben is nyilván kell tartani. Tehát vezetni kell, hogy a munkavállalót az adott évben megillető szabadságból mennyi és mikor került felhasználásra. Kötetlen munkarend esetén a munkavállaló szabadságát és betegszabadságát az általános munkarend szerint, hétköznapokra kell kiadni és nyilvántartani.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Megérkezett az idei évre tervezett utolsó nukleáris fűtőelem-szállítmány is a Paksi Atomerőműbe, így most 2028 novemberéig elegendő készlettel rendelkezünk az atomerőmű működtetéséhez – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.