Koronavírus-járvány: rendkívüli munkajogi szabályok

2020. 04. 27., 16:45

A koronavírus járvány az élet minden területére hatással van, de ezek közül is kiemelkedik a munkaviszonyok területe. A járványhelyzetben több munkajogi szabály nehezen betarthatóvá vált. A munkáltatóknak és a munkavállalóknak nagyobb rugalmasságra van szükségük, sokszor annak érdekében, hogy a munkáltató működése és a munkaviszony fenntartható legyen. Ezért a veszélyhelyzet idejére több olyan átmeneti jogszabályi rendelkezés született, amely eltér a munkajog rendes szabályaitól. Milyen rendkívüli munkajogi szabályok érvényesülnek a járvány alatt? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Távmunka a járvány alatt

Már a járvány előtt is volt arra lehetőség, hogy a munkavállaló távmunkát végezzen. A rendes munkajogi szabályok szerint erre akkor van lehetőség, ha a felek a távmunkavégzés keretében való foglalkozatásról a munkaszerződésben megállapodtak.

A járványhelyzetben viszont felértékelődött a távmunka szerepe, és az ilyen módon való munkavégzésre fokozott igény mutatkozik.

Ezért a veszélyhelyzet idejére olyan szabályozás született, miszerint a távmunka elrendeléséhez nincs szükség a munkaszerződés módosítására. A munkáltató egyoldalúan rendelheti el az otthoni munkavégzést vagy a távmunkát akkor is, ha a munkaszerződésben távmunkáról nem állapodtak meg a felek.

Továbbá, távmunka esetén nem kell tekintettel lenni a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra irányadó, naptári évenként összesen legfeljebb 44 munkanapos vagy 352 órás időbeli korlátra. Tehát a munkaszerződéstől eltérő távmunka a naptári évben ennél hosszabb időtartamra is elrendelhető.

A munkaidő-beosztás módosítása, munkaidőkeret

A rendkívüli helyzetben gyorsabban és váratlanabbul változhatnak a körülmények, amely a munkavállaló munkaidejének beosztására is hatással lehet. A rendes munkajogi szabályozás szerint a már közölt beosztást a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával korábban módosíthatta a munkáltató akkor, ha a gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merült fel.

A veszélyhelyzetben irányadó szabályozás szerint a munkaidő-beosztás módosítására az általános szabályoktól eltérően is sor kerülhet. Például a munkakezdés előtt 96 óránál rövidebb idővel is közölheti a munkáltató a módosítást.

Viszont ebben az esetben is szem előtt kell tartani, hogy e jogával a munkáltató nem élhet vissza, a munkavállaló érdekeit köteles figyelembe venni, és intézkedése nem okozhat neki aránytalan sérelmet.

A munkaidőkeretben való foglalkoztatás lehetősége eleve azt a célt szolgálja, hogy a munkáltató rugalmasabban tudja beosztani a munkaidőt. A munkaidőkeret lehetővé teszi, hogy az adott időkereten belül a munkáltató az egyes munkanapok között a munkaidőt egyenlőtlenül ossza be. Az általános szabályok szerint a munkaidőkeret időtartama legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét lehet, bizonyos esetekben (pl. többműszakos munkarend) legfeljebb 6 hónap vagy 24 hét, illetve kollektív szerződés alapján legfeljebb 36 hónap.

A veszélyhelyzetben érvényes átmenti szabályok szerint a munkáltató által elrendelhető munkaidőkeret általános jelleggel megemelésre került legfeljebb 24 havi munkaidőkeretre. Ez vonatkozik a jogszabály kihirdetése előtt elrendelt munkaidőkeretre is, amelyet a munkáltató legfeljebb 24 havi keretre meghosszabbíthat.

Fontos, hogy a hosszabb munkaidőkeret lehetősége nem érinti a napi/heti munkaidő maximumának kötelező szabályait, valamint a napi pihenőidőre és a heti pihenőnapra vonatkozó szabályokat. Ezekben az esetekben a Munka Törvénykönyvének rendes szabályaitól egyoldalúan továbbra sem lehet eltérni.

Egészségügyi ellenőrzés a járvány alatt

A munkáltató egyik alapvető kötelezettsége, hogy az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítsa. Járvány esetén e kötelezettség teljesítésére fokozottan kell ügyelni. Jelentős problémákat okozhat, ha például egy fertőzött munkavállaló kiszűrése nem történik meg, így megfertőzheti a többi dolgozót.

Az átmeneti szabályok ezért kifejezetten feljogosítják a munkáltatót arra, hogy a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megtegye. Ennek körében a munkáltató megteheti, hogy kérdőíven vagy más módon nyilatkoztatja a dolgozókat. Joga van továbbá a szükséges és indokolt mértékben orvosi vizsgálatot végeztetni, például lázmérést elrendelni. A vizsgálatot természetesen nem a munkáltató, hanem az üzemorvos végezheti el. Az egészségi állapot ellenőrzése érdekében bevezetett intézkedésekről a munkavállalókat utasítás vagy belső szabályzat formájában célszerű tájékoztatni.

Fontos, hogy az egészségi állapot ellenőrzése során a munkáltató személyes adatokhoz juthat. Az egészségi állapotra vonatkozó személyes adatok különleges adatnak minősülnek. Ezen adatok kezelése során a munkáltatónak meg kell felelnie az adatvédelmi szabályoknak. Így különösen annak, hogy az adatkezelés nem lépheti túl a szükségesség és arányosság követelményét. A munkavállalókat tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról és további feltételeiről is.

Eltérési lehetőség a Munka Törvénykönyvétől a járvány miatt

Az átmeneti szabályozás lehetővé teszi, hogy a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel eltérjenek a Munka Törvénykönyvének szabályaitól olyan esetekben is, amikor a törvény az eltérést nem engedi.

Az általános szabályok szerint a Munka Törvénykönyvének a munkaviszonyra vonatkozó szabályaitól a munkavállaló javára bármikor el lehet térni. A munkavállaló hátrányára azonban csak akkor lehetséges az eltérés, ha a törvény azt kifejezetten megengedi. Az átmeneti időszakban viszont közös megegyezéssel a munkavállaló hátrányára is el lehet térni akkor is, ha a törvény egyébként nem engedné. Természetesen ehhez a munkavállaló beleegyezése is szükséges, továbbá a munkáltató sem élhet vissza a jogszabály adta lehetőséggel. A feleknek a törvénytől eltérő megállapodása nem szólhat hosszabb időre, mint a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzet megszűnésétől számított 30 nap.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 11. 10., 13:20
A stabil diplomáciai kapcsolatok kézzelfogható gazdasági előnyökhöz vezetnek, és tovább bővültek a két ország üzleti együttműködésének kulcsfontosságú területei – értékelte Joó István kormánybiztos az előző héten zajlott magyar-amerikai csúcstalálkozó eredményeit.
2025. 11. 09., 17:55
Az elmúlt hónapokban folyamatosan emelgették a személyi kölcsönöknél igényelhető összeg maximumait a bankok, így ma már öt szolgáltatónál is 15 millió forintnál húzódik a felső határ – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu. A limitek emelése nyomán a személyi kölcsön egyre többször lehet valós alternatíva a szabad felhasználású jelzáloghitelekkel szemben, bár utóbbiaknál sok esetben több tízmilliós összeget igényelnek az ügyfelek.

  Rovathírek: HIPA

A stabil diplomáciai kapcsolatok kézzelfogható gazdasági előnyökhöz vezetnek, és tovább bővültek a két ország üzleti együttműködésének kulcsfontosságú területei – értékelte Joó István kormánybiztos az előző héten zajlott magyar-amerikai csúcstalálkozó eredményeit.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS