A koronavírus járvány az élet minden területére hatással van, de ezek közül is kiemelkedik a munkaviszonyok területe. A járványhelyzetben több munkajogi szabály nehezen betarthatóvá vált. A munkáltatóknak és a munkavállalóknak nagyobb rugalmasságra van szükségük, sokszor annak érdekében, hogy a munkáltató működése és a munkaviszony fenntartható legyen. Ezért a veszélyhelyzet idejére több olyan átmeneti jogszabályi rendelkezés született, amely eltér a munkajog rendes szabályaitól. Milyen rendkívüli munkajogi szabályok érvényesülnek a járvány alatt? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
Távmunka a járvány alatt
Már a járvány előtt is volt arra lehetőség, hogy a munkavállaló távmunkát végezzen. A rendes munkajogi szabályok szerint erre akkor van lehetőség, ha a felek a távmunkavégzés keretében való foglalkozatásról a munkaszerződésben megállapodtak.
A járványhelyzetben viszont felértékelődött a távmunka szerepe, és az ilyen módon való munkavégzésre fokozott igény mutatkozik.
Ezért a veszélyhelyzet idejére olyan szabályozás született, miszerint a távmunka elrendeléséhez nincs szükség a munkaszerződés módosítására. A munkáltató egyoldalúan rendelheti el az otthoni munkavégzést vagy a távmunkát akkor is, ha a munkaszerződésben távmunkáról nem állapodtak meg a felek.
Továbbá, távmunka esetén nem kell tekintettel lenni a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra irányadó, naptári évenként összesen legfeljebb 44 munkanapos vagy 352 órás időbeli korlátra. Tehát a munkaszerződéstől eltérő távmunka a naptári évben ennél hosszabb időtartamra is elrendelhető.
A munkaidő-beosztás módosítása, munkaidőkeret
A rendkívüli helyzetben gyorsabban és váratlanabbul változhatnak a körülmények, amely a munkavállaló munkaidejének beosztására is hatással lehet. A rendes munkajogi szabályozás szerint a már közölt beosztást a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával korábban módosíthatta a munkáltató akkor, ha a gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merült fel.
A veszélyhelyzetben irányadó szabályozás szerint a munkaidő-beosztás módosítására az általános szabályoktól eltérően is sor kerülhet. Például a munkakezdés előtt 96 óránál rövidebb idővel is közölheti a munkáltató a módosítást.
Viszont ebben az esetben is szem előtt kell tartani, hogy e jogával a munkáltató nem élhet vissza, a munkavállaló érdekeit köteles figyelembe venni, és intézkedése nem okozhat neki aránytalan sérelmet.
A munkaidőkeretben való foglalkoztatás lehetősége eleve azt a célt szolgálja, hogy a munkáltató rugalmasabban tudja beosztani a munkaidőt. A munkaidőkeret lehetővé teszi, hogy az adott időkereten belül a munkáltató az egyes munkanapok között a munkaidőt egyenlőtlenül ossza be. Az általános szabályok szerint a munkaidőkeret időtartama legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét lehet, bizonyos esetekben (pl. többműszakos munkarend) legfeljebb 6 hónap vagy 24 hét, illetve kollektív szerződés alapján legfeljebb 36 hónap.
A veszélyhelyzetben érvényes átmenti szabályok szerint a munkáltató által elrendelhető munkaidőkeret általános jelleggel megemelésre került legfeljebb 24 havi munkaidőkeretre. Ez vonatkozik a jogszabály kihirdetése előtt elrendelt munkaidőkeretre is, amelyet a munkáltató legfeljebb 24 havi keretre meghosszabbíthat.
Fontos, hogy a hosszabb munkaidőkeret lehetősége nem érinti a napi/heti munkaidő maximumának kötelező szabályait, valamint a napi pihenőidőre és a heti pihenőnapra vonatkozó szabályokat. Ezekben az esetekben a Munka Törvénykönyvének rendes szabályaitól egyoldalúan továbbra sem lehet eltérni.
Egészségügyi ellenőrzés a járvány alatt
A munkáltató egyik alapvető kötelezettsége, hogy az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítsa. Járvány esetén e kötelezettség teljesítésére fokozottan kell ügyelni. Jelentős problémákat okozhat, ha például egy fertőzött munkavállaló kiszűrése nem történik meg, így megfertőzheti a többi dolgozót.
Az átmeneti szabályok ezért kifejezetten feljogosítják a munkáltatót arra, hogy a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megtegye. Ennek körében a munkáltató megteheti, hogy kérdőíven vagy más módon nyilatkoztatja a dolgozókat. Joga van továbbá a szükséges és indokolt mértékben orvosi vizsgálatot végeztetni, például lázmérést elrendelni. A vizsgálatot természetesen nem a munkáltató, hanem az üzemorvos végezheti el. Az egészségi állapot ellenőrzése érdekében bevezetett intézkedésekről a munkavállalókat utasítás vagy belső szabályzat formájában célszerű tájékoztatni.
Fontos, hogy az egészségi állapot ellenőrzése során a munkáltató személyes adatokhoz juthat. Az egészségi állapotra vonatkozó személyes adatok különleges adatnak minősülnek. Ezen adatok kezelése során a munkáltatónak meg kell felelnie az adatvédelmi szabályoknak. Így különösen annak, hogy az adatkezelés nem lépheti túl a szükségesség és arányosság követelményét. A munkavállalókat tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról és további feltételeiről is.
Eltérési lehetőség a Munka Törvénykönyvétől a járvány miatt
Az átmeneti szabályozás lehetővé teszi, hogy a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel eltérjenek a Munka Törvénykönyvének szabályaitól olyan esetekben is, amikor a törvény az eltérést nem engedi.
Az általános szabályok szerint a Munka Törvénykönyvének a munkaviszonyra vonatkozó szabályaitól a munkavállaló javára bármikor el lehet térni. A munkavállaló hátrányára azonban csak akkor lehetséges az eltérés, ha a törvény azt kifejezetten megengedi. Az átmeneti időszakban viszont közös megegyezéssel a munkavállaló hátrányára is el lehet térni akkor is, ha a törvény egyébként nem engedné. Természetesen ehhez a munkavállaló beleegyezése is szükséges, továbbá a munkáltató sem élhet vissza a jogszabály adta lehetőséggel. A feleknek a törvénytől eltérő megállapodása nem szólhat hosszabb időre, mint a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzet megszűnésétől számított 30 nap.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.