Koronavírus és a munkaviszony

2020. 02. 28., 14:01

A média tele van az újabbnál újabb hírekkel a Kínából elterjedt koronavírus kapcsán: hányan betegedtek meg, ebből mennyien vesztették életüket. Az üzletek szárazáru-készlete kifogyni látszik az elmúlt napok hírei alapján és bizony ma már naponta visszatérő kérdés az is, hogy hogyan hat ki mindez a munkaviszonyra? A kérdésre a Rátkai Ügyvédi Iroda válaszol.

Nézzük meg a lehetséges munkajogi vonatkozású forgatókönyveket erre a szokatlan helyzetre, különös figyelemmel arra, hogy a Munka törvénykönyve szerint a munkáltató köteles biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit, illetve a munkáltató mind a munkába lépést megelőzően, mind a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát is – kezdődik a Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogjának friss bejegyzése.

Külföldi kiküldetések, munkavégzés külföldön

Mára talán egyértelművé vált, hogy a munkáltatók jelentősen korlátozták munkavállalóik külföldi hivatalos útjait vagy akár átmeneti időre teljesen fel is függesztették azokat; ehelyett távközlési eszközökkel történik a kommunikáció. Ez azonban nem minden munkakör kapcsán megy könnyedén, hiszen például egy teherautósofőr nehezen tud skype-on keresztül árut szállítani. Ilyen esetben a munkáltatónak nagyon alaposan mérlegelnie kell azt, hogy kockáztatja-e munkavállalója egészségét azzal, hogy járványveszélyes területre küldi (például Észak-Olaszországba). Ha ilyen esetben a munkavállaló megbetegszik, az a munkáltató kárfelelősségét egyértelműen megalapozza, hiszen e veszéllyel reálisan számolnia kellett.

Külföldről hazatérő munkavállalók

Előfordulhat olyan helyzet, hogy a munkavállaló hosszabb külföldi utazást követő hazatérése mostanság esedékes (itt már rég nem csak Kínáról van szó). A munkáltatók ilyen esetben jellemzően soron kívüli üzemorvosi vizsgálatra küldik az érintett munkavállalót (bár a jogszabály által meghatározott kötelező esetekben nem szerepel ilyen kötelezettség) vagy arra utasítják, hogy átmenetileg otthonról végezze feladatait (amennyiben ez megoldható). Utóbbi kapcsán a Munka törvénykönyve lehetővé teszi azt, hogy a munkáltató a munkavállalót átmenetileg (legfeljebb évente 44 beosztás szerinti munkanapon vagy évenként 352 órán át) a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen foglalkoztassa (bár vélhetőleg a jogalkotó itt nem az „otthoni karantén” fogalmában gondolkodott).

Otthoni munkavégzés vagy állásidő?

Számos munkavállalóban is felmerült az elmúlt napokban, hogy inkább otthonról dolgozna, elkerülve ezzel a tömegközlekedés során vagy a munkahelyi környezetben felmerülő esetleges fertőzésveszélyt. Az otthoni munkavégzés – home office – kapcsán ez lehet a felek meghatározott időre szóló megállapodása, azonban a munkáltató nem köteles ezt engedélyezni (bár tapasztalataink szerint jelenleg a munkáltatók nagyon is nyitottak erre).

Ez értelemszerűen nem minden munkaköre vonatkoztatható: például egy gyártóüzemben dolgozó operátor nehezen tudna otthon egy gépjármű-motor összeszerelésének egy-egy műveletén fáradozni. Ilyen esetben felmerülhet a kérdés, hogy köteles-e a munkavállaló munkába járni, ha köztudatottan terjed a vírus?

Ennek munkajogi megítélése egyelőre meglehetősen szigorú: utasítást (pl. a munka felvételét) megtagadni jogszerűen csak akkor lehet, ha az utasítás végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné; illetve, ha az utasítás végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Mai tudásunk szerint ezen „közvetlen és súlyos” veszély egyelőre Magyarországon nem áll fenn.

Más lehet azonban a helyzet megítélése, ha a munkavállalók azért nem tudnak munkát végezni, mert amivel dolgozniuk kell(ene), az nem érkezik meg (pl. Kínából vagy Észak-Olaszországból származó termék feldolgozása, csomagolása stb.). Ilyenkor az állásidő jöhet szóba: a Munka törvénykönyve szerint ugyanis a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő), alapbér illeti meg. Nem jár viszont alapbér, ha az állásidő elháríthatatlan külső ok miatt szükséges. Ugyanakkor az „elháríthatatlan külső ok” fogalmát szűken kell értelmezni: az fogadható el ilyenként, amellyel a munkáltató semmilyen módon nem számolhatott és annak elhárítására semmilyen lehetősége nincsen. Lássuk be: a koronavírusról szól hírek hetek óta a sajtó vezető címoldalain szerepelnek, így nehéz azt állítani, hogy a munkáltató azt előre nem láthatta (bár elhárítására valóban nincsen lehetősége).

Karantén

További kérdés, hogy hogyan kell eljárni akkor, ha a munkavállaló – akár itthon, akár külföldön – karanténba kerül. A karantén nem más, mint egészségügyi hatósági zárlat, amelynek az állam akár karhatalommal is érvényt szerezhet.

Az egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény értelmében keresőképtelennek minősül (többek között) az, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

A keresőképtelenség idejére a munkavállaló értelemszerűen mentesül a munkavégzési kötelezettség alól és ellátásra is jogosultságot szerez.

Végül minden munkáltatónak és munkavállalónak ajánljuk, hogy lehetőség szerint mossanak gyakran kezet, használjanak fertőtlenítőszereket és persze vigyázzanak magukra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 06. 28., 09:27
A KSH–ingatlan.com-lakbérindex legissebb adatai szerint 2022 májusában az előző hónaphoz képest országosan 2,6, Budapesten 2,5 százalékkal nőttek a lakbérek; a kínálati díjak országosan és Budapesten egyaránt 21 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét.
2022. 06. 29., 11:27
Előrehozott keresletet generált az mkkv-szektor finanszírozásában a rendkívül kedvező feltételekkel kínált Széchenyi GO konstrukciók kivezetése. Az első félévben tapasztalt roham miatt átmenetileg csökkenhet a kereslet a hitelek iránt. Az Erste Bank várakozása szerint azonban a júliusban induló Széchényi MAX program kedvező alternatívát nyújt a vállalkozások számára, így a negyedik negyedévtől már visszarendeződésre lehet számítani.
2022-06-29 17:40:43
Az idei fő újdonság, hogy külön díjazzák a bisztró és a büfé kategóriát, így különlegesebb alapanyagokból, komolyabb konyhatechnológiával készített ételekkel is lehet indulni, mivel ebben a kategóriában is egyre erősebb a balatoni kínálat.
2022-06-29 16:27:00
A tartós kánikula okozta szárazság és az ebből adódó, fokozott tűzkockázat miatt 2022. június 30-tól Pest és Veszprém megyében is életbe lép a fokozottan tűzveszélyes időszak. A tűzgyújtási tilalom érvényben marad Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is.
2022-06-29 14:27:00
Negyedik pályázati felhívását nyitja meg a pályázatonként maximum 60 ezer eurós támogatást nyújtó Városokkal városokért nemzetközi projekt azoknak az önkormányzatoknak és önkormányzati társulásoknak, akik beruházási koncepciót dolgoznak ki településük fenntartható energetikai programjaira. A pályázat összesen 4 alkalommal nyújtható be, az utolsó kör szeptember 30-ával zárul.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerőpiacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.
2022. 05. 30., 12:00
epizód: 2022 / 5   |   hossz: 21:41
Mi vár a vendéglátóiparra a Covid-járvány végén és az ukrajnai háború közben? Miként lesznek a konkurensekből partnerek? Miért a 3. év a legkritikusabb az ágazatban? Hogyan lehet visszacsábítani a pályaelhagyókat? Hány főnök tud kiszabadulni a napi rutinból a hetenkénti feladatmegbeszélésre a csapattal? Bánhalmi Kata, a több ezer tagot számláló Piqniq Budapest szakmai szervezet társalapítója válaszol a kérdésekre.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Az idei fő újdonság, hogy külön díjazzák a bisztró és a büfé kategóriát, így különlegesebb alapanyagokból, komolyabb konyhatechnológiával készített ételekkel is lehet indulni, mivel ebben a kategóriában is egyre erősebb a balatoni kínálat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS