A jelenlegi gazdasági helyzetben gyakran hallani, hogy nehezebb időszak várható egyes piacokon – a növekvő költségek és a csökkenő kereslet várhatóan sok esetben eredményez majd fizetésképtelenséget. Súlyosan érinti az értékesítési oldalt is, ha egy társaság vevői nem tudnak fizetni, az elszenvedett kár azonban részben mérsékelhető a behajthatatlanná váló követelések áfa tartalmának visszaigénylésével.
Egy vevő fizetésképtelensége esetén az eredeti adóalap, valamint a felszámított és megfizetett adó is csökkenthető, ha a követelés az áfaszabályoknak megfelelően behajthatatlan minősítést kap. Ennek feltételei nem kizárólag a behajthatatlanná minősítéskor érdekesek – a követelés keletkezésekor és a fizetésképtelenség beálltakor is felmerülhetnek olyan körülmények, amiket megfelelően kell dokumentálni ahhoz, hogy az adóhatóság ne kérdőjelezhesse meg az adóalap-csökkentést.
„Az előttünk álló időszakban fontos kiemelt figyelmet fordítani a keletkező követelésekre, és áttekinteni, hogy milyen partnerellenőrzési és dokumentációs feladatoknak kell eleget tenni. Így, ha később a vevő fizetésképtelenné válik, legalább a be nem folyt összegek után csökkenthető a vállalkozás áfaalapja” – mondta Schütt Attila, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
Behajthatatlanság jogcímén történő adóalap-csökkentésnél a követeléssel kapcsolatos általános körülmény, hogy az a rendeltetésszerű joggyakorlás elveinek betartása mellett keletkezzen. A feltétel tartalmilag arra utal, hogy a követelés keletkezésekor és annak behajthatatlanná minősítésekor is az adójogszabályok céljának megfelelően járjanak el a vállalkozások, kizárva elsősorban a rosszhiszeműséget és a gondatlanságot az adós ügyletkori fizetőképességét illetően – vagyis ne merülhessen fel, hogy úgy teljesült volna az ügylet eladói részről, hogy a vevőnél már fizetési aggályok merültek fel.
A Deloitte szakértői korábban részletesen összefoglalták azokat a szempontokat, amelyekre már az ügylet teljesítésekor és azt követően is figyelni kell. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének pontos tartalmát az adóhatóság és a bíróságok gyakorlata is formálja – a korábbi kúriai ítéletek ugyan korlátok közé szorították az adóhatóság szigorát a feltételek vizsgálata szempontjából, de emellett is rendkívül alaposan és körültekintően érdemes eljárni.
„Várakozásunk szerint a következő hónapokban jelentősen megnő a fizetésképtelenséggel járó helyzetek száma, és megnő az a követelésállomány, amely után az adóalanyok a behajthatatlanság feltételeinek beálltát követően adóalap-csökkentéssel kívánnak majd élni. Az adóhatóság az ilyen követeléseket részletesen fogja vizsgálni, hogy kiszűrje a nem megfelelően ellenőrzött vagy dokumentált eseteket, ahol felmerülhet a nem rendeltetésszerű joggyakorlás. Vagyis, ezekre a vizsgálatokra már most, időben kell elkezdeni a felkészülést” – mondta Fábián Dorottya, a Deloitte adóosztályának partnere.
A felkészülésben mindenképpen szakértő bevonása javasolt: a teljesítésig vezető folyamatok átvilágítása, a meglévő dokumentáció megfelelőségének felmérése, és az automatizált partnerellenőrző eszközök érdemben segítik a vevőkkel kapcsolatos adminisztrációt, amellyel a későbbi adóalap-csökkentéssel járó kockázatok kezelhetővé válnak.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.