Kedvező évközi változások a mezőgazdasági őstermelők adózásában

2023. 07. 27., 17:16

2023. július 15-től a mezőgazdasági őstermelő a tevékenységéhez használt eszközök értékesítéséből származó bevételt az igazolt költségeken és az értékcsökkenési leíráson túl – bizonyos feltételekkel – a vásárolt tárgyi eszközök beruházási költségeivel is csökkentheti – tájékoztatott a NAV.

A kedvező szabályok a 2022. január 1. után eladott eszközökre is vonatkoznak. [1]

Az őstermelői tevékenységhez használt üzemi célú eszközök, mint például a traktor vagy az istálló hasznosítása, értékesítése 2022. január 1. óta nem számít kiegészítő őstermelői tevékenységnek,
· az ebből származó bevételt ezért nem az őstermelői bevételek között kell figyelembe venni,[2]
· a jövedelmet és a fizetendő adót az ingó, vagy az ingatlan átruházásából származó jövedelem szabályai szerint kell kiszámítani.[3]

Az őstermelő az új szabályok szerint a tevékenységéhez használt, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételből akkor vonhatja le az értékcsökkenési leírást, továbbá az igazolt költségeket, vagyis a megszerzésre fordított összeget és az értéknövelő beruházásokat, ha azokat az őstermelői tevékenységből származó bevételével szemben még nem számolta el költségként.

Ezeknek az eszközöknek az eladásakor kapott bevétel tovább csökkenthető az olyan, az őstermelői tevékenységhez használt, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközöknek a beruházási költségével, amit az őstermelő még nem számolt el értékcsökkenési leírásként. Ennek feltétele, hogy az utóbbi tárgyi eszközöket az őstermelő a tárgyévben, illetve a tárgyévet követő évben az adóbevallás benyújtásáig, de legfeljebb a bevallási határidőig szerzi meg. Az őstermelőnek a tárgyi eszközök nyilvántartásában rögzítenie kell, hogy a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételt melyik tárgyi eszköz beruházási költségével csökkenti.

A beruházási költségnek azt a részét, ami meghaladja az átruházásból származó bevételt, az őstermelő értékcsökkenési leírásként elszámolhatja.[4]

Az őstermelő a 2022. január 1. után értékesített tárgyi eszközök eladásából származó bevételt is csökkentheti a vásárolt tárgyi eszközök beruházási költségével.[5] Így a 2022-ben értékesített, kizárólag üzemi célú tárgyi eszközök eladása miatt a 22SZJA-bevallásban feltüntetett, ingó átruházásából származó jövedelem után megfizetett adó a bevallás önellenőrzésével visszaigényelhető. (NAV)

________________________________________
[1] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek (a továbbiakban: Szja tv.) a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény 15. §-ával megállapított 58. § (12) bekezdése.
[2] A családi gazdaságokról szóló 2021. évi CXXIII. törvény 2022. január 1-től hatályos 2. § c) pontja alapján.
[3] Az Szja tv. 58. §-a és 59-62. §-ai.
[4] Az Szja tv-nek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény 15. §-ával megállapított 58. § (13) bekezdése.
[5] Az Szja tv-nek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény 22. §-ával megállapított 104. § (3) bekezdése.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS