Jó kezekben van a helyi iparűzési adó?

Jó kezekben van a helyi iparűzési adó?
2022. 06. 24., 18:57

Az önkormányzati adóhatóságok nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel a helyi iparűzési adó bevételeket eredményesen realizálják – állapította meg az Állami Számvevőszék.

A családi költségvetésben kiemelt szerepe van a bevételeknek és ez igaz az önkormányzati közszolgáltatások biztosítását jelentő költségvetésre is. A minőségi közszolgáltatások nyújtásában fontos szerepet töltenek be a helyi adók.

A helyi adók alkalmazásának lehetőségével a települési önkormányzatok 99,3 százaléka élt 2019-ben, amelyen belül a legnagyobb súlyt – közel 80 százalékot – a helyi iparűzési adó képviselte. A helyi iparűzési adóból származó bevételek rendelkezésre állása akkor lehet biztosított az önkormányzati feladatok ellátásához, ha mind az önkormányzat, mind az önkormányzati adóhatóságként jogszabályban kijelölt jegyző törvényesen látja el az adózáshoz kapcsolódó feladatait, és ezzel betölti a szerepét a helyi iparűzési adózás tekintetében.

Az Állami Számvevőszék ellenőrzése az önkormányzatok és az önkormányzati adóhatóságok tevékenységének azon lényeges területeit értékelte, amelyek meghatározók a helyi iparűzési adó kivetésének és beszedésének törvényessége, és az adóbevételek realizálása szempontjából.

A helyi iparűzési adót kivető önkormányzatok jogszerűen éltek az alaptörvényben foglalt lehetőséggel, a helyi rendeletben döntöttek a helyi adók fajtájáról és mértékéről – állapított meg az ÁSZ vizsgálata. Az önkormányzati adóhatóságok azonban nem töltötték be a szerepüket, a helyi iparűzési adó beszedéséhez az adóigazgatási szabályokat nem határozták meg.

A bevallási kötelezettségüket nem teljesítő adózókat az önkormányzati adóhatóságok jogszabályi előírás ellenére nem hívták fel vagy nem szabályszerűen hívták fel a bevallási kötelezettségük jogszerű teljesítésére. Adóellenőrzést nem végeztek annak ellenére, hogy a jogszabályban biztosított ellenőrzési jogkör gyakorlása hozzájárulhat a helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó adózói kötelezettségek teljesítésének erősítéséhez.

Az önkormányzati adóhatóságok a helyi iparűzési adóval kapcsolatos tevékenységük ellátásához nem határoztak meg célokat, elvárásokat, ily módon nem járultak hozzá a helyi iparűzési adóbevételek teljesítésének eredményességéhez. Azaz az önkormányzati adóhatóságok nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel a helyi iparűzési adó bevételeket eredményesen realizálják.

A teljes jelentés ITT érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 21., 14:15
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS