Jelentős új jogosítványokat kapnak a békéltető testületek – Retteghetnek a cégek?

2023. 05. 16., 16:09

A fogyasztói jogvitákat elbíráló békéltető testületek, mint az alternatív vitarendezés lehetséges fórumai már közel negyed évszázada működnek hazánkban. A közeljövőben jelentős változások várhatóak a békéltetési eljárásra jogosultak személyében, az eljárás lefolytatásában és az esetleges kötelezettségek vonatkozásában is. A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi összefoglalták, hogy kik és milyen esetekben fordulhatnak majd az újra gondolt békéltető testületekhez, továbbá azt, hogy milyen újfajta kötelezettségeket jelenthet a törvénycsomag a cégekre nézve.

A békéltető testületek gyors, egyszerű és ingyenes megoldást kínálnak a fogyasztók részére a cégekkel fennálló fogyasztói viták rendezése esetén, hiszen mindenki szeretné elkerülni a költséges, bonyolult és hosszú bírósági eljárásokat. A tervek szerint két részletben, 2023. június 25-én, illetve 2024. január 1-jén lép hatályba az a jogszabály, amely a fogyasztóvédelmi törvény módosításával a békéltető testületi rendszer működésének megreformálását, továbbá a hatékonyságának és elérhetőségének a növelését tűzték ki célul. Az új szabályok mindezen célokat professzionális, azaz szakmailag jól felkészült gárdából álló testületek, egységes jogalkamazás, és a cégekre vonatkozó szigorúbb szabályok segítségével kívánják megvalósítani. Mit jelent mindez?

A cél a szakmailag jól felkészült békéltető testületek létrehozása

A békéltető testületek 12–27 főből állhatnak majd, megbízatásuk pedig a mostani 3 év helyett 4 évre fog szólni. A tagokat paritásos alapon, azaz fogyasztói és vállalkozói oldalról egyenlő arányban kerülhetnek be a testületekbe. A jelölteket az illetékes kamara választja ki elsőkörben. Ezt követően a pályázatokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményezve megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek, aki a jelölti listából választja ki a békéltető testületek elnökeit. A tagok egyharmadára a jövőben a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó, azaz civil egyesületek tehetnek majd javaslatot, amely máris egy lépés afelé, hogy a fogyasztók érdekeinek képviselete már itt megjelenjen – magyarázta dr. Suller Noémi.

A tagokkal szemben az új szabályok a korábbi rendszernél jóval magasabb elvárásokat támasztanak; a jogvégzett tagok kötelesek lesznek szakmai képzéseken és továbbképzéseken részt venni, illetve alapvizsgát tenni. A magas szakmai felkészültséget az is indokolja, hogy főszabály szerint a testületi tagok egyedül járnak majd el, szemben a mostani rendszerrel, ahol akár háromfős tanáccsal is találkozhatunk.

Az eljárás alapvetően az online térben fog történni, azonban a fogyasztó kérhet személyes meghallgatást is. Mivel a cégek amúgy is kötelesek az elektronikus kapcsolattartásra, így ők nem kérhetnek majd önállóan személyes meghallgatást; az online meghallgatáson online kell részt venniük, a személyes meghallgatáson pedig részt vehetnek választásuk szerint online vagy személyesen.

A cégekre vonatkozó új szabályok, a kötelezés kiterjesztése

A békéltető testületi eljárások vonatkozásában 2024. január 1-jétől a mikro-, kis- és középvállalkozások már nem minősülnek majd fogyasztónak, így ezek a cégek fogyasztóként nem indíthatnak békéltetést, azonban közvetítői eljárást, választottbírósági eljárást és gazdasági mediációt igen. Ha azonban ezek a cégek fogyasztókkal állnak üzleti kapcsolatban, akkor a másik – tehát a céges – oldalon lehetnek még alanyai békéltető eljárásnak.

Amire a cégeknek leginkább figyelniük kell majd, az az, hogy az eljárásban őket terhelő együttműködési és tájékoztatási kötelezettségnek eleget tegyenek. Ha ezeket a cég megszegi, mert például nem vesz részt a meghallgatáson, vagy nem nyújt visszajelzést a testületnek a testület határozatában vagy ajánlásában foglaltakkal kapcsolatban, akkor a békéltető testület értesíti erről az illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot. A cég békéltetési eljárás során fennálló együttműködési vagy tájékoztatási kötelezettségének megszegése kötelező bírságkiszabást von maga után a fogyasztóvédelmi hatósági eljárásban. A bírság összege függ a cég árbevételétől, az általa nyújtott szolgáltatástól és a méretétől, valamint a jogsértés súlyától. A békéltető testületeknek továbbra is lehetőségük lesz közzétenni a nem együttműködő vállalkozások listáját. Erre a „fekete listára" azok a cégek kerülnek fel, amelyek egyáltalán nem működnek együtt az eljárás során, azaz felszólítás ellenére sem tesznek érdemi nyilatkozatot, nem jelennek meg a meghallgatáson, így megakadályozzák az egyezség létrehozását.

Szintén fontos újítás a törvénycsomagban a cégek kötelezése. Ez alapján, ha a feleknek nem sikerül egyezségre jutniuk, a békéltető testület a cég alávetési nyilatkozata hiányában is kötelezést tartalmazó határozatot hoz, amennyiben a fogyasztó kérelme megalapozott és az érvényesíteni kívánt igénye maximum 200.000,- Ft. Ilyen kötelezésre eddig csak akkor volt lehetősége a békéltető testületeknek, ha a cég írásban kötelezte magát, hogy aláveti magát a békéltető eljárásban hozott határozatban foglaltaknak. Minden más esetben a békéltető testület ajánlást tehet, ha nem sikerül a feleknek megegyezniük, azonban az abban foglaltak nem kötelezőek a cégre nézve – hangsúlyozta dr. Bognár Alexandra.

A békéltetés során hozott kötelezést tartalmazó határozat, illetve ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése kérhető a bíróságtól. Ha tehát akár a fogyasztó, akár a cég sérelmesnek érzi a döntést, akkor változatlanul lehetőségük lesz arra, hogy bíróság elé vigyék az ügyet.

A megreformált békéltető testületek szerepének növelése nagyban csökkentheti a bíróságokra nehezedő terheket, hiszen mind a cégek, mind a fogyasztók jobban szeretik, ha elhúzódó jogi csatározások helyett, gyors, megnyugtató és békés megoldás születik – ehhez pedig elengedhetetlen egy professzionálisan működő békéltetői testületi rendszer.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS